„A szó veszélyes fegyver…”

Az előadások a következő témára: "„A szó veszélyes fegyver…”"— Előadás másolata:

1 „A szó veszélyes fegyver…”
A gyűlöletbeszéd és a gyűlölködő kifejezések problematikája a mai magyar sajtóban Magyar Krisztián Budapest 2011. április 15.

2 Alaphipotézisek: A gyűlölködő kifejezések jelenléte a sajtóban Fokozott társadalmi hatások Politikai elit, jog és a civil szféra kifogásolható reakciója

3 Szólásszabadság minél szélesebb körű biztosítása
XVIII.-XIX. sz. nagyhatású dokumentumaiban (gondolatszabadság) XX. sz. emberi jogi dokumentumok Alkotmány 61. § „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.” Jogellenes → etnikai vagy bármilyen közösség elleni fellépés

4 Csekély demokratikus hagyományok
‘92: gyalázkodás büntetése alkotmányellenes Az Alkotmánybíróság ‘92-es indoklása: „A létrejött sajtószabadságban senki nem hivatkozhat külső kényszerre, aki a nyilvánosság elé lép, minden sorral, amit leír, magát adja és teljes erkölcsi hitelét kockáztatja. Politikai kultúra és egészségesen reflektáló közvélemény csakis öntisztulással alakulhat ki.”

5 2001. augusztus, Ébresztő c. lap, ifj
2001. augusztus, Ébresztő c. lap, ifj. Hegedűs Lóránt: Keresztyén magyar állam Miután pedig nem lehet minden palesztint kifüstölni nácikat is nemegyszer megszégyenítő fasiszta módszerekkel a Jordán partja mellől, hát jönnek megint a Duna partjára, hol internacionalistán, hol nemzetieskedve, hol kozmopolitán még egyet rúgni a magyarba, hiszen kedvet kaptak hozzá. (…) Hát halld meg magyar, az ezredik keresztyén magyar állami év ősi jussán és jogfolytonosságán alapuló, egyetlen életre vezető üzenetét: REKESZD KI ŐKET! MERT HA TE NEM TESZED MEG, ŐK TESZIK MEG VELED!” (Kiemelés az eredetiben – M. K.)

6 Clear and present danger mérce → közvetlen és nyilvánvaló veszélyhelyzet
Alkotmánybíróság ‘92-es határozata → nem szükséges az erőszakos cselekmény bekövetkezte Ifj. Hegedűs-ügy, Paizs Miklós → számonkérés hiánya

7 Halmai G. : „Az erőszaknak nem kell bekövetkeznie
Halmai G.: „Az erőszaknak nem kell bekövetkeznie. A bíróságok úgy tűnik, hogy folyamatosan ezt követelik meg, és sorra – ha egyáltalán bírósági szakaszba jut egy ügy– felmentő ítélet születik, lásd ifj. Hegedűs ügyében.” Koltay András: „(…) alkalmazhatatlan a szabály, az amerikai mércének ez a fajta átvétele egy bizonytalan helyzetet okozott.” A jogszabályok következetesebb alkalmazása

8 ‘92-es indoklás folyamatos megerősítése
A gyűlöletbeszéd-vita folyamatosan napirenden van Szélsőségeknek és a gyűlölködő kifejezéseknek kedvező társadalmi állapotok Politikai elit ingerküszöbe alatt, civil szféra gyenge

9 Bayer Zsolt: Cigányliszka
Magyar Nemzet, október 17. Bárki, aki ebben az országban elgázol egy cigány gyereket, akkor cselekszik helyesen, ha eszébe sem jut megállni. Cigány gyerek elgázolása esetén tapossunk bele a gázba. Ha időközben körbeállják autónkat a cigányok, még inkább tapossunk bele a gázba. Akit még elütünk, annak pechje van.

10 „n.a.”: A Surányi-veszély
Magyar Fórum, március 26.

11 Bayer Zsolt: Ugyanaz a bűz
Magyarországból „bűz árad” – írja valami Cohen névre hallgató, bűzlő végtermék valahonnét Angliából. Cohen, meg Cohn-Bendit meg Schiff. A Népszava pedig a nagy kalapácsos ember vörös figurájával jelentkezik, és sajtószabadságot követel. A legtöbben pedig azt gondolják, hogy ez valami újdonság, s hogy ilyen hadjárat még nem volt. Botorság. Nincs új a nap alatt. Sajnos nem sikerült mindet beásni nyakig az orgoványi erdőben… Magyar Hírlap, január 4.

12 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól
A SAJTÓ KÖTELEZETTSÉGEI 17. § (1) A médiatartalom nem lehet alkalmas személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. (2) A médiatartalom nem lehet alkalmas személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport kirekesztésére.

13 A következményetika hatástalan
Szándék figyelembe vétele Jogszabályok szigorítása? Írott vs. Íratlan demokrácia Politikai kultúra változása, társadalmi konszenzus kialakítása