Életminőség.

Az előadások a következő témára: "Életminőség."— Előadás másolata:

1 Életminőség

2 Mi az emberi fejlődés célja?
Legfontosabb cél: boldogság, „egész”-ség A felvilágosodás eszméinek hatására a tudományos, gazdasági fejlődés lett a cél feltételezték, hogy a fokozódó "jólét" a "jól-lét", well-being jelentős javulásával fog együtt járni A nemzetgazdaság egy bizonyos jóléti szintjéig valóban javult az emberek "jól-léte", afölött már egyáltalán nem javul sem az elégedettség, sem a jól-lét

3 A fejlődési paradoxon:
Miközben az életfeltételek folyamatosan javulnak a nyugati társadalmakban, az emberek nem érzik jobban magukat, a mentális, pszichés eredetű zavarok aránya egyre nő Juhász Pál: TSz neurózis Afrikai vizsgálatok

4 Az evolúciós pszichológia magyarázata:
az emberiség genetikailag évezredeken át a vadászó-halászó, illetve földműves életformához alkalmazkodott, génjeink nehezen tudnak megbirkózni az igen gyors, elsősorban pszichológiai válaszokat igénylő kihívásokkal. Teljes életforma váltás: a korai anya-gyermek kapcsolat megváltozása, a lakóhelyi és munkahelyi környezet urbanizálódása, a nagycsalád értékátadó szerepének gyengülése, a tömegtájékoztatás norma és értékközvetítő szerepének előtérbe kerülése. Következmények: a magányosan szorongó, manipulálható, „fogyasztói” embertípus gyakorivá válása

5 Mi kellene legyen a fejlődés célja?
a fejlődés központjában az emberi psziché erősségeinek, az érett személyiség támogatásának kellene állnia „Kísérleti állattá" váltunk egy világméretű laboratóriumban, ahol a játékszabályokat a gazdasági, fogyasztói érdekek mozgatják és nem az ember alapvető érdekei ez az emberiség pusztulásához vezethet (Római Klub előrejelzések)

6 A modern világ személyiség paradoxona:
A verseny, a valóban soha nem látott gazdasági fejlődés a "fogyasztói" embertípus nagyipari előállításának kedvez Modern paradoxon, hogy az érett személyiség nem ideális fogyasztó, az ideális fogyasztó a kapcsolataitól, céljaitól megfosztott, magányosan szorongó ember, aki a legkönnyebben manipulálható.

7 A fogyasztói embertípus jellemzői:
Alapvető célja a fogyasztás maximalizálása: jobb kocsira, jobb partnerre cserélni a meguntat, az emberi kapcsolatok is fogyasztási cikké válnak Következmény: társadalmi-kulturális azonosságtudat hiánya, állandó rivalizálás, a közös erkölcsi elvek semmibevétele (anómia), a másik legyőzése érdekében minden eszköz megengedhető, ellenségesség önrontó körei

8 A fogyasztói boldogság ideál:
Fogyasztói társadalom: Huxley:Szép új világ szóma boldogsága „fools paradise”, ostobák paradicsoma, „Szóma ha mondom, segít a gondon, már egy köbcenti, helyrebiccenti” – totális „lelki” diktatúra lehetősége bevásárlóközpontok, mint a kikapcsolódás forrása, drog, valóságshow, virtuális valóság mivel nem belső tartás, életcélok az alapvetőek, állandó elégedetlenség, lemaradás érzés, veszélyeztetése szorongást, negatív érzelmi állapotot vált ki, manipulálható tömeg- rivalizáló manipulátorok világa

9 Következmények: a lelki egészség zavarai, civilizációs megbetegedések
A WHO vizsgálatai alapján A 15-től 44 éves korosztályban a depressziós megbetegedések járulnak hozzá legnagyobb mértékben a betegségek és halálozás okozta évveszteséghez 2020-ra a depresszió lesz a világon a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó megbetegedés (a szív- és érrendszeri betegségek után) a modern világ legfőbb gyilkosai az un. civilizációs megbetegedések, amelyekben a magatartási, mentális tényezők szerepe alapvető Mental Health: New understanding, new hope, The World Health Report 2001, WHO, Geneva, Kopp MS (Advisory Group member, Central-Eastern-European representative)

10 Az érett személyiség jellemzői:
Az emberi létezés alapvető funkcióinak gyakorlása: értelmes élet, az élet értelmének keresése- önelfogadás, életcélok, pozitív személyközi kapcsolatok- ez az egészséggel kapcsolatos életminőséggel is igen szoros kapcsolatban van az élet alapvető célja az „eudaimonia” Aristoteles- az erények lehető legteljesebb gyakorlása, ez különböztet meg az állatoktól A pozitív életminőség – boldogság - nem állapotot jelent, amit az ember birtokolhat, nem is élményt, hanem önindította, belső aktivitást

11 A jól-lét átlagértéke a magyar megyékben:
1. ábra

12 Az önindította, belső aktivitás, életcélok alapvető jelentősége:
Az unalom, a belő üresség érzete, az önindított cselekvés motivációjának hiánya a fogyasztói típus legfőbb jellemzője Grastyán Endre MTA székfoglalója: a játék alapvető jelentősége az agy, a személyiség fejlődésében A játék fontossága- kreativitás, életcélok hiánya: szorongás, depresszió, önkárosító magatartásformák

13 Önkárosító magatartásformák:
motivációs szükségleteket elégít ki, a motivációs hátteret kell megcéloznunk. A legfontosabb pszichológiai háttértényezők: - a szorongás, depresszió öngyógyítása - unalom, a belső üresség oldása, - a gyenge önazonossággal rendelkező emberek számára a csoporthoz tartozás élménye - kamaszkorban az újszerűség, élménykeresés, a normák átlépése a csoportképzés alapvető meghatározója

14 A pozitív és negatív érzelmek megfelelő aránya:
A pozitív érzelmi állapot nem azonos a negatív érzelmi állapot hiányával- mindkettő hiánya betegség a negatív érzelmi állapot beszűkíti a gondolkozást, csak az adott helyzet elkerülésére koncentrál- ezért könnyen manipulálható a pozitív érzelmek növelik az ember aktivitási repertoárját, érdeklődését, nyitottságát, a negatív érzelmekre is szükség van, de legalább 3:1 arányban több pozitív érzelmet kell átélnünk ahhoz, hogy életminőségünk pozitív legyen

15 Elkötelezettség Bevonódás, elkötelezettség, „ihlet”, „flow”
Csikszentmihályi Mihály Munka, alkotás – biztonság, kontroll, társas támogatás, pihenés-munka egyensúlya Családi harmónia-bizalom, együttműködés Társadalmi harmónia- társadalmi tőke

16 Válaszúton: Az átalakuló mai magyar társadalomban ezek a kérdések különösen alapvetőek, mert a gyors átalakulás magában hordja mind a demoralizálódás, mind a fokozódó kohézió lehetőségét (az es évek összetartozás élményei, Nagy Imre temetése) Most dől el, mekkora árat kell fizetnünk az emberi evolúció következő szakaszának eléréséért.

17 Selye János születésének centenáriumán :
Végre fel kellene ismernünk a krónikus stressz kóroki szerepét a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedések kialakulása, lefolyása szempontjából mind a megelőzésben, mind a gyógyításban, mind a rehabilitációban mind a népegészségügyi programok tervezésében és végrehajtásában

18 Irodalom: Kopp MS, Réthelyi J (2004) Where psychology meets physiology:chronic stress and premature mortality- the Central-Eastern-European health paradox, Brain Research Bulletin ,62, Skrabski,Á.Kopp MS, Rózsa S, Réthelyi J, Rahe RH (2005)Life meaning: an important correlate of health int he Hungarian population, International Journal of Behavioral Medicine, 12,2, Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health, 59, Kopp, M.,Skrabski,Á.,Szántó,Zs., Siegrist J. (2006): Psychosocial determinants of premature cardiovascular mortality differences within Hungary,J. Epidemiology and Community Health, 60, Kopp M, Kovács M (2006) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Semmelweis Kiadó, Budapest