Gyakorlati képzés tematikája

Az előadások a következő témára: "Gyakorlati képzés tematikája"— Előadás másolata:

1 Gyakorlati képzés tematikája
Baktériumokról általában Az intenzív műtrágyázás kedvezőtlen hatásai Baktériumtrágyák szerepe, fontossága a növénytáplálásban A Phylazonit biotrágya használatának előnyei A Phylazonit biotrágya összetétele, hatása Mire lehet használni a Phylazonitot és mikor? Hogyan és mennyi Phylazonitot használjunk? Kijuttatási technológiák Phylazonit fejlesztési elképzelések, irányok Termelői tapasztalatok, referenciák

2 A baktériumokról általában
Egysejtű, sejtmag nélküli mikroorganizmusok / pár μ méretűek / szabad szemmel nem látható élő szervezetek Szaporodásuk: ivartalan szaporodás. Hosszirányban növekednek, majd egy bizonyos méretet elérve kettéosztódnak. Utódaik genetikai állománya megegyezik az eredetivel. Kedvező tenyészfeltételek /megfelelő tápanyagellátás, hőmérséklet, nedvesség stb./ mellett az osztódás gyorsan ismétlődik / órák alatt/. Baktériumpopulációk növekedése: 3 szakaszra osztható Lappangó fázis: a talajba bekerülő baktériumoknak először alkalmazkodni kell az új környezethez, a sejteknek át kell állniuk, fel kell készülniük a gyors szaporodásra Növekedési szakasz: jellemzője a gyors szaporodás. A baktériumok a tápanyagokat maximális sebességgel használják fel az anyagcseréjükhöz, és gyorsan szaporodnak. A gyors szaporodás addig tart, amíg a tápanyagok el nem kezdenek fogyni, ami korlátozza a szaporodást. /3-5 hónap/ Veszteglő fázis: amelyet főleg tápanyaghiány okoz. A sejtek csökkentik anyagcseréjüket – egyre csökken, majd megszűnik a szaporodás.

3 Mi történik a baktériumokkal, ha negatív hatás éri őket?
/tápanyaghiány, hosszú idejű szárazság, téli hideg, stb./ Ilyenkor a cél nem a szaporodás, hanem a kedvezőtlen körülmények átvészelése. Ún. kitartó képletet, reprodukciós szervet hoznak létre, vagyis spórákat képeznek, vagy az egész baktérium sejt spórává alakul át. A spóráknak nincs anyagcseréje! Az eredeti sejt elpusztulásával válik szabaddá a tápanyag növényeink számára! Tehát a baktérium akkor spórásodik, ha negatív hatás éri őket!- így védekeznek. Mozgásuk: ostorral , csúszással, rángató mozgással Tehát szűk területre korlátozódik a mozgásuk,így táplálkozási lehetőségük is. Ezek az alapismeretek fontosak arra, hogy megértsük működésüket, viselkedésüket, talajban betöltött szerepüket.

4 Az intenzív műtrágyázás kedvezőtlen hatásai:
Az elmúlt év intenzív műtrágyázásával, a szakmai előrejelzések elhallgatásával /nem jelenhettek meg más jellegű növénytáplálási cikkek! / tönkretettük talajainkat. A talajélet drasztikusan lecsökkent. 109 cm3 darabszámú mikroorganizmus helyett ma talajainkban db/cm3 van jelen. A só formában megjelenő N hatására különösen a szármaradványokat lebontani képes cellulózbontó baktériumok száma, valamint a levegő szabad nitrogénjét megkötni képes N-kötő baktériumoké csökkent le. Talajaink folyamatosan elsavanyodtak, rosszabb lett a víz- és a levegőgazdálkodásuk, tömöttebbekké, és nehezebben művelhetőbbekké váltak. Nitrát mérgezés veszélye egyre inkább megjelenik – növényeknél, állatoknál, embereknél egyaránt. A mezőgazdasági kemikáliák a növényeknél több kárt okoznak, mint hasznot. Jelentős részük blokkolja a hasznos talajlakó baktériumok tevékenységét. Nitrogén-megkötés gátlása mellett akadályozzák a csírázást is. Mindemellett nagyon drágák.

5 A baktériumtrágyák szerepe, fontossága a növénytáplálásban Dr
A baktériumtrágyák szerepe, fontossága a növénytáplálásban Dr. Nagy Bálint /FM volt növényvédelmi főosztályvezetője, talajbiológus/ intelmei: Egy hektár termőföld alatt tonnányi, egységes, összefüggő élő rendszer van, amelynek sorsa a rajta gazdálkodó mezőgazdasági vállalkozóktól függ. A talajban háromszor annyi tápanyagforgalom folyik, mint a felszíni anyagban. Folyamatszerűen. Élőben, és nem holt anyagban. Az új technológiai korszak a foszilis energia uralma helyett, a biológiai erőforrásokat kell, hogy előnyben részesítse. Ez több mint 2 évtizedet elkésett feladat! A természetes biomassza kihasználása a legolcsóbb – még ha pénzbe kerül is. Gondolkodási módot kell változtatni és ez részben a mi feladatunk is. A természetes tápanyagutánpótlást kell előtérbe helyezni. Dr. Nagy Bálint szerint a terméseredmények alakulásának kéttollú kulcsa: a talaj szervesanyag tartalma és a nedvesség. Nézzük meg az Országos Növény- és Talajvédelmi Központ 25 éves diagramjait!

6 Országos Növény- és Talajvédelmi Központ diagramja
Mit mutat az első diagram? A bevitt N műtrágya mennyiségek és a terméseredmények köszönő viszonyban sincsenek egymással. A termelés eredménye – a termelés átlag talajminőségének szintjén – nincs szoros összefüggésben a műtrágyák dózisával és a N mérleggel.

7 -.-.-.- kötött réti talajok - - - - barna erdőtalajok
2. diagram Homok és laza talajok kötött réti talajok barna erdőtalajok -N- csernozjom talajok A talaj típus és talajminőség különbözet, dominánsabb termelési tényező, mint a termelésben alkalmazott műtrágya dózis különbség!!!

8 A másik diagram a bevitt tápanyag érvényesülését mutatja különböző talajtípusokon.
A növények reakciója /kukoricánál, búzánál vizsgálták/ a talajminőségre egyértelműen bizonyítja, hogy annak hatása a terméseredményekre erősebb, mint a műtrágyáé. A talaj minősége függvényében – 300kg/ha fölött adagolt éves műtrágyamennyiség esetén a hatékonyság csökkenésével, sőt egyes talajokon a terméseredmények csökkenésével is jár. Kivétel a csernozjom talaj, ahol a talaj szervesanyag tartalma magas, és ez a meghatározó tényező. A talajban található szerves szén és a visszajuttatott szerves anyagok növekvő aránya közvetlen összefüggésben van a terméseredmények alakulásával. Mivel tudjuk növelni a talaj szervesanyag tartalmát és ezzel a tápanyagellátó képességét is? Istállótrágyázással: kevés van és drága Zöldtrágyázással: AKG program Baktériumtrágyázással: legolcsóbb és legkézenfekvőbb megoldás. A baktériumtrágyázást be kell iktatni a növénytermesztési technológiába.

9 A Phylazonit biotrágya használatának előnyei:
Nincs semmilyen káros hatás (!), ellentétben a műtrágyával, abszolút bio /a Biokultúra Egyesület tanúsítványával rendelkezik/, levegő szabad N-jének megkötésével biztosítja a N ellátást, talajban lévő kötött foszfort, káliumot felvehetővé teszi a növények számára, lebontja a szármaradványokat /cellulózt/, ezzel jelentős szervesanyaggal gazdagítja a talajt, hamarabb, erőteljesebben csírázik a mag, nagyobb tömegű, mélyebbre ható gyökérzet, vastagabb, biológiailag erősebb szár, többlettermést biztosít, télállóságot növel, betegségekkel szemben ellenállóbb a növény, javítja a talajszerkezetet, könnyebben művelhető a talaj, humusztartalmat növel: Kétegyháza: /Lempert László/ 4 éves állami kísérletben közel 1%-os humusztartalom-növekedés! Miskolc mellett 200 hektáros biotermelőnél 10 év alatt 1,5-1,8-ról 3% fölé emelkedett valamennyi tábláján a humusztartalom! karbantartja a talaj ph-ját! A baktériumtrágyázás az agrár innováció korszakváltó területe!

10

11

12

13

14

15 KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK - Csírázási teszt I.
A Phylazonit CE szignifikánsan emelte a csírázási rátát a kísérletbe bevont kukorica, búza és uborka esetében egyaránt.

16 11 napos csíranövények gyökértömege
Kontroll Phylazonit C-vel kezelt növény 11 napos csíranövények gyökértömege

17 A Phylazonit biotrágya összetétele, hatása
Nitrogénmegkötő baktériumok /Azotobakter croococcum/ A levegő nitrogénjét megkötik és a növény számára felvehetővé alakítják. 100kg/ha körüli nitrogén hatóanyagot kötnek meg a levegőből, ami 300 kg műtrágyának felel meg. Foszformobilizáló baktériumok /Bacillus megatherium/ A talajban lévő kötött foszfort felszabadítják, az a növények számára felvehetővé teszik kg/ha foszfor hatóanyagnak megfelelő mennyiségetmobilizálnak 10 l Phylazonit használata mellett. Cellulózbontó baktériumok /Pseudomonas Putida/ A talajban lévő szármaradványokat speciális enzimrendszerük segítségével lebontják, amelyből jelentős mennyiségű tápanyagokat produkálnak: 20-50kg/ha N, P és K is. Gibberelin Csírázást és növekedést segítő hormon Vitaminok A növények betegségekkel szembeni ellenállóképességét növelik. Ásványi anyagok, mikroelemek

18 Mire lehet használni a Phylazonitot és mikor
Mire lehet használni a Phylazonitot és mikor? Minden növénykultúrában évente többször a technológiába való beépíthetőség függvényében: magágyelőkészítésnél, vetésnél, sorközművelésnél, tarlóbontásnál, ültetvénytelepítésnél, legelő- és gyepgazdálkodásnál kora tavaszi felülkezelésre.

19 Legelőre, gyepekre: kora tavasszal fogasolást követően.
Magágyelőkészítésnél: vetés előtti utolsó talajművelettel bedolgozzuk. Sorközművelésnél: talaj szellőztetése, levegőztetése a cél – ezzel egy menetben lehet ilyenkor Pirinex talajfertőtlenítőt használni. Tarlóbontásnál: nagyon fontos minden tarló őszi lekezelése függetlenül attól, hogy őszi vagy tavaszi vetés következik utána. Tudomásul kell venni: a talajélet drasztikus lecsökkenése miatt nincs ami megfelelő mennyiségben le tudja bontani a szármaradványokat, ezért pótolni kell a cellulózbontó baktériumokat. A le nem bontott szármaradványokból egyrészt nem lesz értékes tápanyag, másrészt táptalajául szolgál káros gombáknak, mikroszervezeteknek /nagyobb lesz a fertőzés veszélye is/. Dr. Nagy Bálint: a szárlebontásból annyi tápanyagot tudunk feltárni, mint amennyiből felépült a szár! Tehát jelentős tápanyagforrásul szolgálnak! A talajban van az elmúlt években le nem bontott jelentős mennyiségű szár és gyökérmaradvány is! /Ez tapasztalható a talajműveléseknél a gazdák által Pl.:2009 ősz, KITE Altalajlazító bemutató - Rákóczi Szövetkezet, Földes - jelentős mennyiségű régi szármaradványt forgatott ki az altalajlazító./ A szármaradványt műtrágyával akarják lebontatni? A N csak a baktérium tápanyagául szolgál, de a műtrágya szármaradványt lebontani nem képes. A cellulózbontó baktérium számának növelése tudja csak a kérdést megoldani! Megfelelő összetételű és csíraszámú baktériumtrágya használata szükséges! A cellulózbontó baktérium a Phylazonitban ősszel 50%-ban van jelen. Kell-e a szármaradvány bontásához N műtrágya? amennyiben a betakarítás után közvetlen végezzük el a tarlóhántást és vele együtt a megfelelő mennyiségű /10-15liter/ Phylazonit bedolgozását, akkor nem feltétlenül indokolt. viszont ha őszi vetés előtt közvetlen végezzük el, akkor30-35 kg N hatóanyag adása szükséges. A baktérium talajban lévő elhelyezkedése, alkalmazkodása időt vesz igénybe. Az N-megkötő baktériumok is csak a pusztulásuk által teszik felvehetővé a nitrogént. Az átmeneti relatív N hiány kiküszöbölésére szükséges az említett N mennyiség műtrágya formában történő adagolása.

20 Ültetvénytelepítésnél:
bármilyen ültetvény /erdő, szőlő, gyümölcsös/ ültetésénél az ültető gödörbe adva vagy a gyökérzet beáztatva, „ültetővízbe” bekeverve 20 l/ha mennyiségben. Gyorsabb gyökérnövekedés, biztonságosabb eredés 3-4 év alatt 1 évvel erősebb, hamarabb termőre forduló ültetvény. Pl.: Benkő Sándor Tokaj – 2 éve ültetett szőlője termőre fordult (3-4év helyett). Legelő-és gyepgazdálkodásnál: 2-3 q N műtrágyával egyenértékű fűtömeget hozott- mellesleg a legelésző állat nem eszi a nitrátos takarmányt! (Berettyóújfalu, Esztár – Szécsi Károly) Kertészeti kulturáknál /paprika, paradicsom, uborka, zöldségfélék, stb.) Lényeg a vetendő maghoz vagy az ültetendő növény gyökeréhez közel kerüljön a Phylazonit. Paradicsom: 100q/ha-ral több termés, mint a kontrollnál. (Kótaj – Zöldbárók Kft.) Paprika, uborka: kinyújtja a tenyészidőt, 20-30%-kal több, egészségesbb termés.(Erdős Tamás forgalmazó és termelő)

21 Hogyan és mennyi Phylazonitot használjunk?
Tavaszi vetésűek: Mák, pillangós növények, kalászosok /árpa, zab/ 10l/ha mennyiségben az utolsó talajműveletkor. Kukorica: vetéssel egy menetben 15 l/ha Phylazonit + N műtrágya 1-2 q –lehetőleg folyékony vagy mészammonsalétrom vagy pétisó. vetés előtti utolsó talajműveletnél 15 l/ha Phylazonit + N műtrágya 1-2 q –lehetőleg folyékony vagy mészammonsalétrom vagy pétisó. kultivátorozáskor 10 l/ha Phylazonit. Hibrid kukorica: vetéssel egy menetben l/ha Phylazonit q műtrágya /komplex+nitrogén együtt/ vetés előtti utolsó talajműveletkor l/ha Phylazonit q műtrágya /komplex+nitrogén együtt/. Silókukorica, csemege kukorica, cirok: vetéssel egy menetben 15 l/ha Phylazonit + műtrágya /talajviszonyok, fajta, tervezett termések függvényében/ vetés előtti utolsó talajműveletnél 15 l/ha Phylazonit + műtrágya /talajviszonyok, fajta, tervezett termések függvényében/. Napraforgó Vetéssel egy menetben 15 l/ha Phylazonit + műtrágya 1q-tól nem nagyobb mennyiségben vetés előtti utolsó talajműveletnél 15 l/ha Phylazonit + műtrágya 1q-tól nem nagyobb mennyiségben Kultivátorozáskor: 10 l/ha Phylazonit Burgonya 2. bakhátaláskor 10-15 l/ha mennyiségben + műtrágya Olajtök: Vetéssel egy menetben l/ha Phylazonit vetés előtti utolsó talajműveletnél l/ha Phylazonit Dohány

22 Őszi vetésűek: Kalászosok, repce: az elővetemény tarlóját ha Phylazonittal lekezelem 15 l/ha mennyiségben, akkor nem kell mégegyszer vetés előtt. amennyiben valami oknál fogva tarlókezelés nem történt, úgy vetés előtti utolsó talajműveletnél teszem oda a l/ha mennyiségű Phylazonitot!

23 Baktériumtrágyák közötti különbségek
Minden baktériumtrágya valamilyen szinten jó! A köztük lévő különbség a bennük lévő élő baktériumszámban és a baktériumok arányában rejlik. Meghatározó még: eltarthatóság vitalitás sűrűség zárt, nem teljesen zárt tárolóedény ( a Phylazonit levegőzős kupakkal ellátott!) táptalaj összetétele stb. A Phylazonitban van az 1 ha-ra kijuttatott legnagyobb élő baktériumszám 5x109 db/cm3 dózis 10liter/ha Más készítmények: Baktofil A: 3x108 db/cm3 dózis 10 l/ha- A10: 4,3x109 db/cm3 dózis 1 l/ha B:3,2x108 db/cm3 dózis 10 l/ha- B10: 5,2x109 db/cm3 dózis 1 l/ha Microvital: 4-6x108 nagyságrendű baktériumszám /dózis 10 l/ha Azoter egysíkúbb, kevesebbet tud, külön „csomagban” kell megvenni a cellulózbontó baktériumot, E-M1 japán készítmény /Keszthely/: 2 kísérletben hasonlítottuk össze a Phylazonittal, de kisebb hatékonyságú a Phylazonitnál. A Phylazonit jelenleg Európa egyik legjobb baktériumtrágyája, amit a magyar összehasonlító és német kísérletek is alátámasztanak. Piacvezető szerepét meg kell hogy őrizzük, és a továbbfejlesztésén fáradozunk. Együtt ez sikerülni is fog!

24 Kijuttatási technológiák:
Elektromos pumpával ellátott szórószerkezettel Előnyei: Bármilyen talajművelő eszközre felszerelhető egy menetben történik a talajműveléssel, a technológiába illeszthető olcsóbb a kijuttatás baktériumok hatékonysága jobb (UV sugárzás nem csökkenti hatását, gyorsan a talajba kerül) A pumpa 20l/ha folyadékkal már működtethető, egyenletes elosztást biztosítva! Hagyományos módon szántóföldi talajpermetezővel kipermetezni és azonnal bedolgozni! Víz annyi szükséges, amennyi az egyenletes elosztását biztosítja a baktériumoknak. A víz csak a vivőanyag szerepét tölti be.

25

26

27

28

29

30 Phylazonit fejlesztési elképzelések, irányok:
Foszfor, kálium feltárás növelése készítmény stabilitásának növelése baktérium szaporaságának növelése a fermentációban és a talajban eltarthatóság növelése szélesebb körű szolgáltatás a termelőknek ’nem-konkurens’ készítményekkel növelni az értékesítési palettát (pl.: gombaölő hatású lombtrágya)

31 Huminsav bevitele a Phylazonittal Mi is a huminsav?
Humusz alkotó komplex sav /komplex kötés/, benne mikroelemek, ásványi anyagok. Könnyen felvehető növények, állatok számára egyaránt. Fermentációban: gyorsítja a szaporodást. Phylazonittal együtt kijuttatva aktivizálja a talajban lezajló folyamatokat: Foszfor feltáródást fokozza, gyökeresedést növeli, talajéletet élénkíti, fokozza a kationok felvételét (vas, réz, cink, stb.), tápanyagok a huminsavhoz kötődve könnyen felvehetővé válnak a növények számára, nem tudnak kimosódni, lebomlani! elektron áramlás gyorsítás – erősebb immunrendszer, toxikus, nehéz fémek kiürítését segíti az élő szervezetből.

32 Termelői tapasztalatok, referenciák
Költségmegtakarítás műtrágya költség e Ft/ha szárítási költség /kukorica/ deszikálás költség /napraforgó/ Terméstöbblet 10-30% Humusztartalomnövekedés

33