Középszint A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború stb.) elemzése írásos és képi források, valamint térképvázlatok, ábrák alapján:

Az előadások a következő témára: "Középszint A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború stb.) elemzése írásos és képi források, valamint térképvázlatok, ábrák alapján:"— Előadás másolata:

1 Középszint A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború stb.) elemzése írásos és képi források, valamint térképvázlatok, ábrák alapján: –      a szembenálló felek gazdasági fejlettsége, erőviszonyai, háborús tervei, –      villámháborúból állóháború, –      a háború hatása a gazdaságra és a hátország lakóira. Térképvázlatok, diagramok és szöveges források alapján a területi változások nyomon követése, s ezek összevetése az etnikai viszonyokkal: –      a békekötés területi vonatkozásai, –      a győztesek kinyilatkoztatott céljai (nemzeti önrendelkezés) és a valóság. Kisebbségvédelmi rendelkezések. Villámháború- állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, kisantant, kisebbségvédelem, Ferenc Ferdinánd, Wilson, Clemenceau, Loyd George, , 1917, 1919, Szarajevo, Marne, Somme, Pétervár, Szerb- Horvát- Szlovén Királyság, Cseszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon- vonal, Emelt szint A hátország szerepe a háborúban: –      a hátország közvéleményének viszonya a propagandához a háború és a békekötések idején. Térképvázlatok, diagramok és szöveges források alapján a hatalmi érdekek feltárása, összevetése a békekötések dokumentumainak tartalmával: –      a francia, angol, amerikai és olasz érdekek és érvényesülésük a békekötésekben, –      a kisállamok és a vesztesek érdekérvényesítési lehetőségei a békekonferencián. 8.1 Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. A hátország szerepe a háborúban. Nagyhatalmi érdekek és ellentétek a béketár­gyalásokon. Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza- Történelem 6 TK. IV.(D,P)-Dubcsik Csaba, Répánszky Ildikó- Történeelem IV. Tk.4. (Sz)- Száray Miklós Tk.IV. (S)- Salamon Konrád T(GSzI)-G. Szabó István- Tréning

2 Szerb-Horvát-Szlovén Királyság
KÖZPONTI HATALMAK ANTANT Új vonások a hadviselésben 1914. Június 28. Szarajevo ultimátum Villám háború Állóháború 1919 Versailles Clemenceau Frontok alakulása Lloyd George Marne Wilson Bib.: Nagymagyarország 2011/3 Pintér Tamás: Doberdó NÉPSZÖVETSÉG Verdun Csehszlovákia Somme Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 1917 Curzon-vonal Lengyelország

3 Tk (Sz) 6-7. old A szembenálló felek gazdasági fejlettsége, erőviszonyai, háborús tervei,

4 A nagyhatalmak és gyarmataik 1914-ben
Millió km² Millió lakos Anglia 33,5 393.5 Oroszország 17,4 33,2 Franciaország 10,6 55,5 Németország 2,9 12,3 USA 0,3 9,7 Japán 19,2 Anglia, Franciaország és Németország acéltermelése (millió tonna) Év Anglia Franciaország Németország 1880 8,0 1,9 4,1 1913 7,7 4,6 17,6 Németország a századfordulóra Európa vezető gazdasági hatalma lett, további fejlődéséhez új piacokra volt szüksége, így a gyarmatok újrafelosztásában volt érdekelt.

5 Közel- és Közép Kelet Afrika Európai hegemónia Elszász –Lotaringia
Tk old) Európa nemzetközi kapcsolatait már 1871-től az egységessé vált Németország határozta meg es években a a német diplomáciában jelentős módosulások történtek, amelyet a politikai vezetés változása okozott, a rutinos és zseniális politikust Bismarckot felváltotta a fiatal nem túl tehetséges II. Vilmos. Míg korábban a finom diplomácia érvényesült, mely igyekezett alkalmazkodni az európai realitásokhoz és lehetőségekhez, most megjelent az erő diplomáciája, amely nyíltan kimondta, hogy Németországnak nem kell alkalmazkodni más országhoz sem, képes teljesen önálló külpolitikát folytatni. Bismarck alapgondolata, miszerint az ország biztonságának fő feltétele a franciák elszigetelése és az öt nagyhatalomból bármelyik kettő megnyerése, tejesen háttérbe szorult. Erőviszonyok, haditervek:Tk old Háborús célok: általában mindegyik háborúra készülő ország növelni akarta hatalmi befolyást, No. A kontinentális hegemónia megszerzése mellett a tengerentúlon gyarmatokat kívánt szerezni. Franciaország Elszász –Lotaringia visszaszerzése mellett, azaz a reváns mellett szintén európai hatalmi súlyát kívánta növelni, az OMM és Oo. Pedig egyaránt a Balkánon kívánt terjeszkedni. A háborútól leginkább vonakodó Anglia számára a legnagyobb veszélyt a német erőfölény jelentette, amely a kontinentális egyensúly felborulásával fenyegetett. ELLENTÉTEK: Németország ↔Anglia bagdadi vasút Törökország Közép-Kelet Távol-Kelet Afrika kereskedelem flottaépítés Németország ↔Oroszország Balkán Németország ↔Franciaország Elzász-LotaringiaM A vizsgázó feltárja, hogy Németország a gyarmatbirodalmak újrafelosztását hirdető politikája egyértelműen a Nagy-Britanniával való ellentétek kialakulásához vezetnek. . ELLENTÉTEK Közel- és Közép Kelet Anglia Franciaország Németország Afrika Európai hegemónia Elszász –Lotaringia OMM Oroszország Balkán KÖZPONTI HATALMAK ANTANT

6 Két szövetségi rendszer a világháború kitörése előtt
A háborúra készülő európai hatalmak katonai ereje szoros összefüggésben állt gazdasági fejlettségükkel. Ebben a XIX sz utolsó évtizedei jelentős változásokat hoztak. Németország előretörése azonban önmagában nem jelentette, hogy a lényegesen kisebb erőt képviselő OMM-val együtt fölényben volna az antanttal szemben, mert az antant népessége nagyobb volt. Emeltszínt: Hatalmi érdekek A birodalmi érdekek alapján szerveződő két szövetségi rendszer magában hordta a katonai összeütközés veszélyét, ugyan akkor az egyes szövetségi rendszerekben belül is meglévő érdek különbségek fenntartották a kölcsönös engedményeken nyugvó megegyezés lehetőségét is. Ezzel magyarázható, hogy a szövetségi rendszerek kialakulása után helyi háborúk (olasz-török háború 1911, első és második Balkán háború ) nem váltak nemzetközi méretűvé. A Balkán- háborúk következtében újra felizzott az elégedetlenség a Monarchia által bekebelezett Bosznia-Hercegovinában. Mely országok képezték a két szembenálló tábort? Hogyan viszonyult a egymáshoz a két tábor ereje?

7 Két szövetségi rendszer a világháború kitörése előtt
A háborúra készülő európai hatalmak katonai ereje szoros összefüggésben állt gazdasági fejlettségükkel. Ebben a XIX sz utolsó évtizedei jelentős változásokat hoztak. Németország előretörése azonban önmagában nem jelentette, hogy a lényegesen kisebb erőt képviselő OMM-val együtt fölényben volna az antanttal szemben, mert az antant népessége nagyobb volt. Emeltszínt: Hatalmi érdekek A birodalmi érdekek alapján szerveződő két szövetségi rendszer magában hordta a katonai összeütközés veszélyét, ugyan akkor az egyes szövetségi rendszerekben belül is meglévő érdek különbségek fenntartották a kölcsönös engedményeken nyugvó megegyezés lehetőségét is. Ezzel magyarázható, hogy a szövetségi rendszerek kialakulása után helyi háborúk (olasz-török háború 1911, első és második Balkán háború ) nem váltak nemzetközi méretűvé. A Balkán- háborúk következtében újra felizzott az elégedetlenség a Monarchia által bekebelezett Bosznia-Hercegovinában. A háborúra készülő európai hatalmak katonai ereje szoros összefüggésben állt gazdasági fejlettségükkel. Ebben a XIX sz utolsó évtizedei jelentős változásokat hoztak. Németország előretörése azonban önmagában nem jelentette, hogy a lényegesen kisebb erőt képviselő OMM-val együtt fölényben volna az antanttal szemben, mert az antant népessége nagyobb volt. A birodalmi érdekek alapján szerveződő két szövetségi rendszer magában hordta a katonai összeütközés veszélyét, ugyan akkor az egyes szövetségi rendszerekben belül is meglévő érdek különbségek fenntartották a kölcsönös engedményeken nyugvó megegyezés lehetőségét is. Ezzel magyarázható, hogy a szövetségi rendszerek kialakulása után helyi háborúk (olasz-török háború 1911, első és második Balkán háború ) nem váltak nemzetközi méretűvé. A Balkán- háborúk következtében újra felizzott az elégedetlenség a Monarchia által bekebelezett Bosznia-Hercegovinában.

8 A „casus belli” a háború kirobbanása

9 Ferenc Ferdinánd és felesége elindulnak végzetes útjukra
Tk.6 16 old) A hadgyakorlat a szerbek szánt erődemonstráció volt, a trónörököspár szarajevói látogatása- amelynek szerb ellens élét külön aláhúzta, hogy június 28-ára, a szerb nemzeti gyásznapra esett, az1389-es rigómezei csata évfordulójára- a helybéli lakosság iránti bizalmat volt hivatott kifejezni. A biztonsági szervek nem készültek megfelelően fel….A boszniai fiatalság titkos nacionalista szervezete (Ifjú Bosznia) és a nagy szerb nacionalista tiszti szövetség (Egyesülés és halál) merényletet készít elő… A merénylet híre, bár Ferenc Ferdinánd különösebben nem gyászolta senki, Bécsben és Budapesten egyaránt megdöbbenést és magasra csapó szerbellenes indulatokat váltott ki. A „casus belli” 1914 júniusában hadgyakorlatra készült az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege Bosznia-Hercegovinában, a szerb határon. Ferenc Ferdinánd trónörökös 1909 óta helyettesítette az uralkodót minden ilyen katonai parádén, most sem volt másképp. Feleségével, Hohenberg Zsófia hercegnővel a hadgyakorlat megtekintése után Szarajevóba is ellátogatott, hogy a Monarchia megtépázott tekintélyét emelje az alárendelt tartományban. Az utazás nem volt veszélytelen, hiszen a trónörökös ellen korábban már háromszor kíséreltek meg merényletet. Szarajevo Ferenc Ferdinánd és felesége elindulnak végzetes útjukra Harmat Árpád Az első világháború

10 Gavrilo Princip elfogása
Tk.6 16 old) A hadgyakorlat a szerbek szánt erődemonstráció volt, a trónörökös pár szarajevói látogatása- amelynek szerb ellenes élét külön aláhúzta, hogy június 28-ára, a szerb nemzeti gyásznapra esett, az1389-es rigómezei csata évfordulójára- a helybéli lakosság iránti bizalmat volt hivatott kifejezni. A biztonsági szervek nem készültek megfelelően fel….A boszniai fiatalság titkos nacionalista szervezete (Ifjú Bosznia) és a nagy szerb nacionalista tiszti szövetség (Egyesülés és halál) merényletet készítettek elő. A trónörököspárt közvetlenül egy sikertelen bomba merénylet után, a nyitott gépkocsitól néhány méterre álló Gavrilo Princip lövései sebeszték halálra. 1914. Június 28.-án Gavrilo Princip elfogása. A Szerbiából a határon átszökő nacionalista fiatalok az „Egyesülés vagy halál” és az nevű, szerb kormánytámogatással működő terorrszervezet tagjai voltak. Először bombát dobtak a hadgyakorlatra látogató trónörökösi párt kísérő autóra. A sikertelen akció után G. P. revolverlövései végeztek a házaspárral. A merénylőt azonnal elfogták. P. a háború éveiben a rá kiszabott harmincéves várfogáságát töltötte, azonban 1918-ban elvitte a tüdővész. Ft: ULTIMÁTUM – (latin) határidőhöz kötött, erélyes hangú diplomáciai jegyzék, amely valamely követelés tejesítésére küldött utolsó felszólítás. Az ultimátum általában magába foglalja, hogy követelésének nem tejesítése súlyos következményekkel (pl. háború megindításával) járhat. A merénylet híre, bár Ferenc Ferdinánd különösebben nem gyászolta senki, Bécsben és Budapesten egyaránt megdöbbenést és magasra csapó szerbellenes indulatokat váltott ki. Gavrilo Princip elfogása

11 Két vélemény a háborúról
Tk 6 16 old) „A helyzet kulcs egyértelműen Berlinbe volt…Moltke az európai katonai erőviszonyok elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy ezek egyenlőre kedveznek Németországnak. A francia hadsereg fejlesztése és az orosz stratégiai vasútépítés üteme azonban hamarosan megváltoztatja ezt a helyzetet…. a német katonai és politikai vezetés úgy látta, hogy ennél kedvezőbb helyzet a Franciaország és Oroszország ellen egyszerre megvívandó háborúra nem adódik, emellett Anglia semlegességével számoltak, vagy olyan gyors háborúval, ami véget ér, mire London cselekvésre szánná el magát.Végül pedig Berlin megnyugtató választ adott Tisza Romániával kapcsolatos aggodalmaira, amennyiben hajlandó volt a balkáni kapcsolatok súlypontját áthelyezni Bulgáriára. Elhárulván ily módon az akadályok a bécsi politikában a Szerbia elleni harcias fellépés útjából, megfogalmazták és július 23-án át is adták a szerb kormánynak a jegyzéket, amelyre 48 órán belül választ követeltek. Az ultimátum ötödik és hatodik pontja o …A határidőre elkészített szerb válasz engedékeny hangú volt, de –miután Oroszországtól megnyugtató választ kapott egy esetleges háború esetén ahatalmas szomszéd segítő fellépéséről-” …a szerbek az ultimátum 5. és 6. pontját nem fogadták el….a Monarchia július 28-án hadat üzent Szerbiának. Tk old: Oroszország és Franciaország július 20-án a cár és Poincare elnök Kronstadt kikötőjében létrejött találkozóján egyeztette álláspontját. Az oroszok számára a katonai felkészüléshez még néhány évre szükség lett volna, …Franciaország rendkívül fontosnak tartotta a cári haderő azonnali bekapcsolását a hadműveletekbe….Anglia egyenlőre nem foglalt egyértelműen állást. Érdekei a háborús konfliktusok elodázásához, a két katonai szövetség közötti erőegyensúly fenntartásához fűződtek. …Július 31-én és augusztus 1-én szinte egyidejűleg rendelték el az általános mozgósítást az OMM- ban, Oroszországban, Németországban és Franciaországban Két vélemény a háborúról „ A pillanat katonai szempontból annyira kedvező, hogy minden előre látás szerint soha többé ilyen nem lesz” – állapította meg Moltke 1913-ban Tk 6 16 old) „A helyzet kulcs egyértelműen Berlinbe volt…Moltke az európai katonai erőviszonyok elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy ezek egyenlőre kedveznek Németországnak. A francia hadsereg fejlesztése és az orosz stratégiai vasútépítés üteme azonban hamarosan megváltoztatja ezt a helyzetet…. a német katonai és politikai vezetés úgy látta, hogy ennél kedvezőbb helyzet a Franciaország és Oroszország ellen egyszerre megvívandó háborúra nem adódik, „Renkivül kedvezőtlennek tartom az időpontot, hiszen Romániát már elveszettnek kell számítanunk, Bulgária ki van merülve . A jelenlegi balkáni helyzet olyan, hogy alkalmas casus belli találása a legcsekélyebb gondot sem okozza. Ha majd eljön az ideje a rajtaütésnek, a legkülönbözöbb kérdésekből kialakítjuk az okot a háborúra.” Tisza István

12 Tk old: Oroszország és Franciaország július 20-án a cár és Poincaré elnök Kronstadt kikötőjében létrejött találkozóján egyeztette álláspontját. Az oroszok számára a katonai felkészüléshez még néhány évre szükség lett volna, …Franciaország rendkívül fontosnak tartotta a cári haderő azonnali bekapcsolását a hadműveletekbe….Anglia egyenlőre nem foglalt egyértelműen állást. Érdekei a háborús konfliktusok elodázásához, a két katonai szövetség közötti erőegyensúly fenntartásához fűződtek. …Július 31-én és augusztus 1-én szinte egyidejűleg rendelték el az általános mozgósítást az OMM- ban, Oroszországban, Németországban és Franciaországban I. Miklós orosz cár és Poincaré a francia köztársaság elnöke

13

14 Villámháborúból állóháború
Tk (Sz) 6-7. old

15 Az első világháború /hadtörténeti gyűjtemény
Ferenc József A hadüzenet bejelentése az agg uralkodó fényképével jelent meg a lapokban, ezzel a híressé vált mondással együtt „Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam,…” A hadüzenet bejelentése az agg uralkodó fényképével jelent meg a lapokban, ezzel a híressé vált mondással együtt „Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam,…” Az első világháború /hadtörténeti gyűjtemény

16 Villám háborúból Állóháború
Ft:ÁLLÓHÁBORÚ - a háborúnak az a formája, amikor a frontok hosszú ideig nem vagy csak alig mozdulnak, a harcoló felek ugyanarról a harcállásról, beásott lövészárkokból kiindulva, hónapokon vagy akár éveken át újra és újra megütköznek A halál rajvonala.” Elesett román katonák és vonuló németek a brassó–bertalani vasút mentén Az első világháború tíz nagy csatája

17 Emeltszínt: A hátország szerepe a háborúban:
–      a hátország közvéleményének viszonya a propagandához a háború és a békekötések idején. Vilmos császár, Hindenburg és Ludendorff a haditerveket tanulmányozzák. Wikipédia: 1915április elején Mackensen 11. hadserege nyitotta meg a tavaszi offenzívát, a Tarnów környéki ellenséges állások nehéztüzérségi bombázásával. Az 1915. május 1–3. között lezajlott gorlice-tarnówi áttörés során Mackensen hadserege, nagyerejű támadással, mérgező harcigázokat is bevetve, egész Nyugat-Galíciában sikeresen törte át az orosz haderő teljes frontját. E győzelem után vezértábornaggyá(Generalfeldmarschall) léptették elő, és megkapta a Fekete Sas érdemrendet. A legnépszerűbb német hadvezérek sorába emelkedett, nevét Hindenburggal és Ludendorffal, a keleti front parancsnokával és vezérkari főnökével egy sorban emlegették. Mackensen kiadatása.

18 Halottaskocsi a háborúban

19 Hadifogolytábor Ostffyasszonyfán
1916 novemberére a tábor létszáma már elérte az ötezer főt. Decemberben, karácsony előtt megindult az összes román hadifogolytábor központosítása. Ennek jegyében pél­dául a tecuci táborban lévők jelentős része is Sipotelére került. Tecuci-ból december 14-én indult meg a hadifogolyoszlop. Indulás előtt minden fogoly kapott két penészes kétszersültet, egy retket és két vöröshagymát. A fogolymenetet Erősd község papja, a 86 éves Csulak Zsigmond református lelkész zárta. Őt is elfogták a románok sok más civillel együtt, de a 280 kilométer hosszú utat nem bírta, már az első nap kidőlt a sorból. Valóságos halálmenet volt, ostorral verték a lemaradókat, és nem volt irgalom annak, aki nem bírta a tempót – arra a halál várt. A menet végül tíz napig tartott minimális élelmezés mellett, mire végre megérkeztek Sipotelébe. Hadifogolytábor Ostffyasszonyfán

20 Embertranszport valahol Romániában (fotó: MH)
Az első világháború közepén, 1916 nyarán a mindaddig fegyveres semlegességet választó Románia megtámadta szövetségesét, az Osztrák–Magyar Monarchiát. Az Erdélybe betörő csapatok a katonák mellett ezrével hurcolták el a civil lakosságot, akiket különféle táborokban gyűjtöttek össze. Sipotele község az akkori román–orosz határ közelében volt található a Prut folyótól nyolc kilométerre, Iașitól pedig 40 kilométerre délre. A falu egy kis mocsaras völgyben feküdt. A településen alig ember élt, egy jelentéktelen kis román falu volt szegény, nyomorgó lakossággal….. 1916 novemberére a tábor létszáma már elérte az ötezer főt. Decemberben, karácsony előtt megindult az összes román hadifogolytábor központosítása. Ennek jegyében pél­dául a tecuci táborban lévők jelentős része is Sipotelére került. Tecuci-ból december 14-én indult meg a hadifogolyoszlop. Indulás előtt minden fogoly kapott két penészes kétszersültet, egy retket és két vöröshagymát. A fogolymenetet Erősd község papja, a 86 éves Csulak Zsigmond református lelkész zárta. Őt is elfogták a románok sok más civillel együtt, de a 280 kilométer hosszú utat nem bírta, már az első nap kidőlt a sorból. Valóságos halálmenet volt, ostorral verték a lemaradókat, és nem volt irgalom annak, aki nem bírta a tempót – arra a halál várt. A menet végül tíz napig tartott minimális élelmezés mellett, mire végre megérkeztek Sipotelébe. …A tábort már annak idején is haláltábornak nevezték. Noha a későbbi haláltáborokkal ellentétben nem volt a tábor kimondott célja fizikailag megsemmisíteni annak lakóit, az embertelen körülmények végül mégis ezt idézték elő. Ezrek haltak meg a rossz ellátás, a hideg és a járványok miatt. Pontos adatok nincsenek az áldozatok pontos számáról. A tábort meglátogató svájci küldött információi szerint 1917 elején 17 ezer fő volt a sipotelei táborban, ebből hatezer fő halt meg. A hadifoglyok feljegyzései alapján azonban 15 ezer fő körüli lehetett a halottak száma. Embertranszport valahol Romániában (fotó: MH)

21 Új vonások a hadviselésben

22 Az LZ77-es Zeppelin 1915-ben támadta meg Kelet-Angliát
Az LZ77-es Zeppelin 1915-ben támadta meg Kelet-Angliát. Egy évvel később Franciaországban lelőtték. Németországban kb. 300 ilyen típusú, háromfedeles repülőgép készült. Ferdinand von Zeppelin gróf egész vagyonát a róla elnevezett léghajó kifejlesztésére költötte.

23 Voie Sacree 1916. április - festmény
Az úton júniusban már állandóan haladt a forgalom, naponta jármű rótta azt. Brit katonák haladnak a tankok mellett (1918 szeptember). A tankok tetején „ketrecek” voltak, melyeken, ha bedobták őket az árkokba, (tetejükön átgördülve) átkelhettek a tankok.

24 A jütlandi Nagy Flotta Kevéssel az ütközet előtt Jellicoe flottája 6 hadoszlopos alakzatban haladt az Északi-tengeren. Az ütközetben a brit hadihajók egy sorban vonultak az ellenség elé.

25 Kötözőhely a Kárpátokban osztrák, magyar és román sebesültekkel
Az elhúzódó háború megváltoztatta a hátország életét, mindent a haditermelés fokozásának rendeltek alá. Az állam mind nagyobb mértékben beleszólt a társadalom és a gazdaság működésébe, szabályozták az árakat, cenzúrázták az újságokat és a frontról hazaküldött leveleket, egyes üzemek katonai irányítás alá kerültek. Az ellátás biztosítására un. Jegyrendszert vezettek be, azaz hivatalosan megszabták, hogy egyes árucikkekből ki mennyit kaphat. Ennek ellenére az ellátás minősége egyre romlott, különösen a közellátást rosszul megszervező cári Oroszországban, illetve a központi hatalmak országaiban, ahol 1918-ra már az éhínség sem volt ritka. Fagyönggyel teli zsákokat vittek a gyermekek haza 1915 telén

26 Takarékoskodás a hátországban: arra kérték az embereket, hogy ne dobják ki a gyümölcsmagokat, hanem vigyék őket a kormányzat által felállított gyűjtőhelyekre, hogy a növényi olajból üzemanyag készülhessen.

27 „… az igazság sokkal fontosabb, mint a béke, és harcolnunk kell azokért a dolgokért, melyek mindig is a legközelebb álltak a szívünkhöz – a demokráciáért, azok jogaiért, akik alávetik magukat a hatalomnak, hogy beleszólhassanak a saját kormányzásukba, a kis nemzetek jogaiért és szabadságáért és a jog egyetemes uralmáért […] hogy így békét és biztonságot hozzunk minden nemzet számára, és végre szabaddá tehessük a világot.” (Részlet Woodrow Wilson elnök április 2-i kongresszusi beszédéből) 1917. április 6-án küldte el az Egyesült Államok hadüzenetét a központi hatalmak számára, miután a képviselőház 373:50 arányban megszavazta az amerikai nagyhatalom háborúba lépését. Az Egyesült Államok belép az első világháborúba

28 Julier Ferenc : 1914-1918 : A világháború magyar szemmel

29 A háború leghíresebb kéme a Mata Hari művésznevű holland Margareta Zelle volt. A részben jávai származású nő azt állította magáról, hogy keleti hercegnő. Több katonatiszttel volt viszonya, a németeknek és a franciáknak is adott információkat.

30 A britek bevonulása Bagdadba
Sok helybeli figyeli a diadalmas bevonulást.

31 II. Miklós cár és családja kivégzése
Lenin beszédet mond

32 Vége a háborúnak!

33 Mire a falevelek lehullanak, katonáink visszatérnek - hangzott II
Mire a falevelek lehullanak, katonáink visszatérnek - hangzott II. Vilmos császár híres mondata az első világháború kirobbanáskor. Azt azonban sem ő, sem mások nem sejthették, hogy erre csupán négy évvel később kerülhet sor, amikor november 11-én Németország már vesztes nagyhatalomként írta alá a tűzszüneti szerződést. A "minden háborúnak véget vető" háború után a győztesek egy "minden békének véget vető" békét erőszakoltak a vesztesekre, így egyenes út vezetett a két évtizeddel később kitört újabb világégéshez. A németek és az Antant-erők közötti fegyverszüneti megállapodást egy vasúti kocsiban írták alá. Ugyanebben a kocsiban írták alá Franciaország megadását júniusában, majd a németek Berlinbe szállították, ahol aztán bombázások áldozata lett. Múlt-kor: Amikor a falevelek tényleg lehullottak

34 A háború főbb eseményei
Tk (Sz) 6-7. old Térkép

35 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború stb
Tk (Sz) 6-7. old

36 Új vonások a hadviselésben

37 IV. Károly székely katonák díszszázadánál

38 II. Vilmos látogatása 1917-ben Nagyszebenben

39 Ruhaosztás a menekülteknek

40 ( területi vonatkozásai, győztesek céljai, kisebbségvédelem)
Békekötés ( területi vonatkozásai, győztesek céljai, kisebbségvédelem) Tk.4 Sz 17-18 old a békekötés területi vonatkozásai, –      a győztesek kinyilatkoztatott céljai (nemzeti önrendelkezés) és a valóság. Kisebbségvédelmi rendelkezések

41 Ezt a fényképet közvetlenül azután készítették, hogy Németország képviselői november 11-én aláírták a fegyverszüneti egyezményt. A helyszín a franciaországi compiègne-i erdő, a szövetségesek képviseletében a francia Foch marsall a képen jobbról a második, német részről pedig Matthias Erzberger írta alá. Ugyanebben a vasúti kocsiban írták alá Franciaország megadását júniusában, majd a németek Berlinbe szállították, ahol a szövetséges bombázások áldozata lett.

42 Versailles békekonferencia
„A négy nagy” irányítása Clemenceau Wilson Olaszország Lloyd George A győztesek fő törekvése Salamon Konrád( Tk 49): A negyedik Győztes „nagyhatalom” Olaszország képviselője hamar kiszorult, Japánt pedig nem érdekelték az európai ügyek. „A kis győzteseket” ugyan nem vonták be az érdemi munkába , de követeléseiket figyelembe vették….. Az USA kezdetben igyekezett mérsékelni szövetségeseit, a hangadó Clemenceau lett. A német béke szerződés után Wilson és Loyd George hazautaztak, átadva az ügyeket a tejhatalmú megbízottak tanácsának. Növeljék erejüket a legyőzött ellenfél rovására

43 Párizs-környéki békék
Versailles Németország A békeszerződések aláírásának helyszínei Trianon Magyarország Saint-Germain Ausztria Neuilly Bulgária Törökország Serves Lausann ezt 1924-ben felváltotta Párizs-környéki békék (ezzel területi revíziót ért el)

44 Az Oszmán Birodalom felbomlása
Tárja fel, milyen szempontok érvényesültek a sevres-i béke határainak megállapításánál! Gyűjtse össze, milyen népmozgásokat idézett elő a sevres-i majd lausanne-i béke! Az Oszmán Birodalom felbomlása

45 potenciálisan Európa legerősebb hatalma maradt de megalázták
Németország Tk 4 (Salamon Konrád) : Lengyelország egykori területein a világháború kitörése előtt Németország, OMM, és Oroszország osztozott. A világháború után Lengyelország ismét független állam lett novemberében Pilsudski a függetlenségi harc egyik vezér alakja lett az államfő. Lengyelország kelet határát kijelölte a versaillesi békeszerződés. A keleti oldalon a szovjet rendszer elismerte ugyan az önálló Lengyelországot, de a közös határvonalon nem sikerült megegyezni. A lengyelek 1920 áprilisában támadást indítottak a melléjük állt ukránok segítségével május elején elfoglalták Kijevet és Belorusszia egyes területeit. Május közepén viszont ellentámadást indított a Vörös Hadsereg, s visszafoglalta Ukrajnát, Belorussziát és július végére Varsó alá ért. Időközben megindult a Krím félsziget felől az utolsó jelentős támadás a bolsevikok ellen, ami lekötötte a Vörös Hadsereg erejét. Ezt kihasználva Pilsudski marsall vezetésével s francia tisztek (Pl. De Gaul százados) segítségével augusztusban ellentámadás kezdtek és súlyos csapást mértek a Varsó alatt tartózkodó Vörös Hadseregre amely megkezdte a visszavonulást. Még a szovjet előnyomulás idején terjesztette elő George Curzon(körzn) brit külügyminiszter a nemzetiségi viszonyoknak megfelelő lenyegyel-szovjet határvonal javaslatát (Curzon-vonal). Az ismét győztesen előretörő lengyel seregek azonban elérték a belorusz és ukrán területeket.. Ezt követően a két fél fegyverszünetet kötött., majd 1921-ben aláírták a rigai békét, mely a curzon-vanaltól jóval keletebbre jelölte ki a lengyel-szovjet határt, jelentős belorusz és ukrán lakta területeket csatolva Lengyelországhoz. potenciálisan Európa legerősebb hatalma maradt de megalázták Francia törekvés Németország keleti határán erős francia barát államok Bolsevik világforradalom megállítása Lengyelország Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Csehszlovákia Curzon-vonal

46

47 Kisebbségvédelemi intézkedései:
Párizs-környéki békék Kisebbségvédelemi intézkedései: Tiltották a nemzetiségi alapon történő hátrányos megkülönböztetést Szabad nyelvhasználat Anyanyelvi oktatás támogatása KR.. A kissebségeknek jogában állt panaszaikkal fordulni a NÉPSZÖVETSÉGHEZ Tk 4(Sz) 18 old

48 Érettségi feladatok

49 Érettségi feladat- 2006. február
Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a balkáni nemzetiségi és vallási konfliktus összetevőit mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. a Balkán etnikailag kevert, sokszínű, a népek egymással rivalizálva akarták megteremteni nemzetállamukat.).0–4 Tájékozódás térben és időben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Rögzíti, hogy a XIX. század második felében, a Török Birodalom meggyengülésével élőződött ki a konfliktus (vagy megemlíti a legfontosabb eseményeket: 1877–78 orosz-török háború stb.) és a válaszából egyértelműen kiderül, hogy tisztában van a balkáni népek és államok elhelyezkedésével és az államok területi változásaival. 0–4 Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat: pl. konfliktus, nagyhatalom, etnikum, vallás, megosztottság, illetve a témához tartozó fogalmakat: pl. nemzetállamok, nacionalizmus, balkáni háborúk. 0–4 Források használata M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy a Balkán soknemzetiségű, és a Török Birodalom meggyengülésével e népek a XIX. század folyamán függetlenedtek (Görögország stb.), és megállapítja, hogy így szerepük megnőtt és/vagy megváltozott a térségben. 0–4 Eseményeket alakító tényezők M A vizsgázó feltárja, hogyan növekszik meg a nemzetállamok szerepe a térségben, és bemutatja, hogy kerülnek egymással szembe. T Pl.: rögzíti, hogy a balkáni népek többsége (szerbek, bolgárok) politikai céljaik megfogalmazásakor szinte a teljes félszigetre igényt tartottak, melynek oka egyrészt az etnikai kevertség és/vagy a történelmi múlt szerepe miatt (Bulgária esetén stb.), és megállapítja, hogy a létrejövő új nemzetállamok születése nyomán megindult a rivalizálás, ellenségeskedés a kis népek, nemzetek között. T Pl.: rögzíti, hogy a Balkán vallásilag is megosztott és/vagy mély társadalmi ellentétek jellemzik (fejlettebb gazdagabb észak és/vagy partvidék és az elmaradottabb dél és/vagy a belső területek),és megállapítja, hogy mindezt tovább mélyítette, hogy a kis népek ellentéte kapcsolódott a nagyhatalmi rivalizáláshoz. 0–6 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási Hibát. 0–2 A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12 Érettségi feladat február 14. A feladat a balkáni konfliktusokhoz kapcsolódik. (rövid) Magyarázza meg a térképek és ismeretei felhasználásával, miért nem tudtak a függetlenedő balkáni államok a XIX–XX. század fordulóján tartósan együttműködni!

50 A Balkán oszmán uralom alatt, 1815
A Balkán 1914-ben

51 Szempontok Műveletek, tartalmak Pont
Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően az első világháború előzményeit, illetve a kialakuló szövetségi rendszereket mutatja be. A válasz a források használatával lényegi összefüggésekre utal (pl. a nagyhatalmi politika és a gyarmatbirodalmak építése, a piacokért folytatott harc és a nacionalizmus összefonódása). 0–4 Tájékozódás térben és időben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Rögzíti, hogy az 1870-es évektől jönnek létre a szövetségi rendszerek, leírja a hármas szövetség (1882), az antant (1904) és az orosz–angol megállapodás (1907) évszámait, és utal arra, hogy mely konkrét területekért (Balkán, Elzász-Lotaringia, Közel-Kelet, gyarmatok) folyt a nagyhatalmi vetélkedés.0–4 Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó fogalmakat. T Használja a következő általános fogalmakat (gnagyhatalom, gyarmat, szövetség, egyenlőtlen fejlődés stb.), illetve a témához tartozó fogalmakat (hármas szövetség, antant, keleti kérdés stb.). 0–4 Források használata M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy Németország a századfordulóra Európa vezető gazdasági hatalma lett, és megállapítja, hogy további fejlődéséhez új piacokra volt szüksége, így a gyarmatok újrafelosztásában volt érdekelt. 0–4 Eseményeket alakító tényezők M A vizsgázó feltárja, hogy Németország a gyarmatbirodalmak újrafelosztását hirdető politikája egyértelműen a Nagy-Britanniával való ellentétek kialakulásához vezetnek. T Pl.: rögzíti, hogy az egyenlőtlen fejlődés nyomán a XX. Század elejére Németország az Egyesült Államokkal együtt a világ legdinamikusabban fejlődő gazdasági hatalmává vált, és megállapítja, hogy további fejlődésükhöz elengedhetetlennek tekintették a korábban kialakult gyarmati viszonyok átrendezését. T Pl.: rögzíti, hogy a Balkánon Oroszország és az Osztrák–Magyar Monarchia került egymással ellentétbe, Közel- és Közép-Keleten, valamint Afrikában Németország és Anglia–Franciaország, és megállapítja, hogy a szélesedő ellentétek szemben álló katonai szövetségekké (központi hatalmak, antant) kovácsolták a különböző érdekű nagyhatalmakat, és kialakultak a világméretű katonai konfliktus feltételei. 0–6 Megszerkesztettség,nyelvhelyesség A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2 A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12 T Pl.: rögzíti, hogy az egyenlőtlen fejlődés nyomán a XX. Század elejére Németország az Egyesült Államokkal együtt a világ legdinamikusabban fejlődő gazdasági hatalmává vált, és megállapítja, hogy további fejlődésükhöz elengedhetetlennek tekintették a korábban kialakult gyarmati viszonyok átrendezését. 2006. Május 14. A feladat az első világháború előzményeivel, a kialakuló szövetségi rendszerekkel kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével, milyen ellentétek és okok vezettek az első világháború kitöréséhez! Válaszában utaljon a létrejövő katonai szövetségek főbb céljaira!

52 A nagyhatalmak és gyarmataik 1914-ben
Millió km² Millió lakos Anglia 33,5 393.5 Oroszország 17,4 33,2 Franciaország 10,6 55,5 Németország 2,9 12,3 USA 0,3 9,7 Japán 19,2 Anglia, Franciaország és Németország acéltermelése (millió tonna) Év Anglia Franciaország Németország 1980 8,0 1,9 4,1 1913 7,7 4,6 17,6 Németország a századfordulóra Európa vezető gazdasági hatalma lett, további fejlődéséhez új piacokra volt szüksége, így a gyarmatok újrafelosztásában volt érdekelt.

53 Közel- és Közép Kelet Afrika Európai hegemónia Elszász –Lotaringia
Tk old) Európa nemzetközi kapcsolatait már 1871-től az egységessé vált Németország határozta meg es években a a német diplomáciában jelentős módosulások történtek, amelyet a politikai vezetés változása okozott, a rutinos és zseniális politikust Bismarckot felváltotta a fiatal nem túl tehetséges II. Vilmos. Míg korábban a finom diplomácia érvényesült, mely igyekezett alkalmazkodni az európai realitásokhoz és lehetőségekhez, most megjelent az erő diplomáciája, amely nyíltan kimondta, hogy Németországnak nem kell alkalmazkodni más országhoz sem, képes teljesen önálló külpolitikát folytatni. Bismarck alapgondolata, miszerint az ország biztonságának fő feltétele a franciák elszigetelése és az öt nagyhatalomból bármelyik kettő megnyerése, tejesen háttérbe szorult. Erőviszonyok, haditervek:Tk old Háborús célok: általában mindegyik háborúra készülő ország növelni akarta hatalmi befolyást, No. A kontinentális hegemónia megszerzése mellett a tengerentúlon gyarmatokat kívánt szerezni. Franciaország Elszász –Lotaringia visszaszerzése mellett, azaz a reváns mellett szintén európai hatalmi súlyát kívánta növelni, az OMM és Oo. Pedig egyaránt a Balkánon kívánt terjeszkedni. A háborútól leginkább vonakodó Anglia számára a legnagyobb veszélyt a német erőfölény jelentette, amely a kontinentális egyensúly felborulásával fenyegetett. ELLENTÉTEK: Németország ↔Anglia bagdadi vasút Törökország Közép-Kelet Távol-Kelet Afrika kereskedelem flottaépítés Németország ↔Oroszország Balkán Németország ↔Franciaország Elzász-LotaringiaM A vizsgázó feltárja, hogy Németország a gyarmatbirodalmak újrafelosztását hirdető politikája egyértelműen a Nagy-Britanniával való ellentétek kialakulásához vezetnek. . ELLENTÉTEK Közel- és Közép Kelet Anglia Franciaország Németország Afrika Európai hegemónia Elszász –Lotaringia OMM Oroszország Balkán KÖZPONTI HATALMAK ANTANT

54 Szövetségi rendszerek
Tk 6(Herbert, Martos, Moss, Tisza) 315.old) Európa nemzetközi kapcsolatait már 1871-től az egységessé vált Németország határozta meg es években a a német diplomáciában jelentős módosulások történtek, amelyet a politikai vezetés változása okozott, a rutinos és zseniális politikust Bismarckot felváltotta a fiatal nem túl tehetséges II. Vilmos. Míg korábban a finom diplomácia érvényesült, mely igyekezett alkalmazkodni az európai realitásokhoz és lehetőségekhez, most megjelent az erő diplomáciája, amely nyíltan kimondta, hogy Németországnak nem kell alkalmazkodni más országhoz sem, képes teljesen önálló külpolitikát folytatni. Bismarck alapgondolata, miszerint az ország biztonságának fő feltétele a franciák elszigetelése és az öt nagyhatalomból bármelyik kettő megnyerése, tejesen háttérbe szorult. …OROSZORSZÁGGAL való korábbi barátkozást, melyet viszontbiztosítási szerződés garantált közös fellépésre. Szövetségi rendszerek Szövetségi rendszerek Európában

55

56 Szerb-Horvát-Szlovén Királyság
KÖZPONTI HATALMAK ANTANT Új vonások a hadviselésben 1914. Június 28. Szarajevo ultimátum Villám háború Állóháború 1919 Versailles Clemenceau Frontok alakulása Lloyd George Marne Wilson NÉPSZÖVETSÉG Verdun Csehszlovákia Somme Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 1917 Curzon-vonal Lengyelország