TECHNIKAI ADATOK Vízrebocsátás: 1901Vízkiszorítás: 8360 t Sebesség: 19,5 csomóHossz: 114,2 mSzélesség: 19,8 mSzemélyzet: 638 főFegyverzet: 3 db 24 cm-es.

Az előadások a következő témára: "TECHNIKAI ADATOK Vízrebocsátás: 1901Vízkiszorítás: 8360 t Sebesség: 19,5 csomóHossz: 114,2 mSzélesség: 19,8 mSzemélyzet: 638 főFegyverzet: 3 db 24 cm-es."— Előadás másolata:

1 TECHNIKAI ADATOK Vízrebocsátás: 1901Vízkiszorítás: 8360 t Sebesség: 19,5 csomóHossz: 114,2 mSzélesség: 19,8 mSzemélyzet: 638 főFegyverzet: 3 db 24 cm-es L/40 Skoda ágyú ; 12 db 15 cm-es L/40 Krupp ágyú ; 10 db 6,6 cm-es L/45 Skoda ágyú ; 6 db 4,7 cm-es L/44 Skoda ágyú ; 2 db 45 cm-es torpedóvető cső TÖRTÉNETE A Habsburg-osztály második egységeként 1899-ben kezdték építeni. Az Adriai-tengerre tervezett csatahajók főtüzérsége nem mondható erősnek, páncélozottságuk és közepes tüzérségük viszont megfelelőnek tekinthető. Az Árpád-ot ben átépítették, ennek ellenére a háború kitörésekor már nem számított korszerűnek. Legjelentősebb bevetésére az olasz hadüzenetetet követően került sor, május 23-án részese volt annak a köteléknek, mely Anconát bombázta december 19-én a cortelazzói nehéz ütegeket lőtte, ismét egy kötelék tagjaként februárjában kivonták a csapatszolgálatból, ezután iskolahajóként szolgált, legénységét tengeralattjárós és légi szolgálatra osztották be. A háború után Nagy-Britanniának ítélték, de ők továbbadták az olaszoknak, akik 1921-ben lebontották. Testvérhajói : Habsburg, Babenberg

2 SMS ÁRPÁD (OMM) Habsburg csatahajó

3 AURORA (RUS) TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1900Vízkiszorítás: 6731 t Sebesség: 19,3 csomóHossz: 126,7 mSzélesség: 16,8 mSzemélyzet: 570 főFegyverzet (1917-es állapot): 14 db 15 cm-es L/45 ágyú ; 6 db 7,6 cm-es légvédelmi ágyú ; 3 db 38,1 cm-es torpedóvető cső TÖRTÉNETE Az Aurora (vagy helyes átírással : Avrora) nagycirkáló a bolsevik forradalom jelképe, ám az 1917-es események előtt és után is mozgalmas pályafutást tudhatott magáénak. Építését 1897-ben kezdték el Szentpétervárott, s 1903 nyarán állt hadrendbe. Az orosz-japán háború idején az orosz kötelék tagjaként a Csendes-óceánra hajózott májusában a csuzimai csatában megsérült, de úszóképes maradt. A háború végéig Manila kikötőjébe volt internálva. Miután visszatért eredeti szolgálati helyére, a Balti-tengerre, kiképzőhaóként szolgált, 1912-ig több diplomáciai utat tett különböző kikötőkbe. Az első világháború kitörését követően partvédő szolgálatot teljesített, majd 1916 végén javítás céljából visszatért az akkor éppen Petrográd névre hallgató állomáshelyére ben legénysége kivette részét a februári forradalomból is, de közismertté az októberi események tették: ágyúlövése adta meg a jelet a Téli Palota ostromára. Ezután a bolsevikok oldalán részese volt a polgárháború harci cselekményeinek, majd ismét kiképzőhajó lett, és újfent több körutat tett a tengereken. A második világháború során legénysége kivette részét Leningrád védelméből. Az Aurora ágyúit leszerelték, s a parton használták őket, a sérült hajó pedig sekély vízbe süllyedve, több sérülést szenvedve vészelte át a harcokat ben emelték ki, helyreállítása után ismét kiképzésre használták, majd az októberi forradalom 50. évfordulója tiszteletére múzeummá alakították át. Több javítást követően ma jó állapotban tekinthető meg a Néva vizén. Testvérhajói : Pallada, Diana

4 Aurora 1

5 DERFFLINGER (D) TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1913Vízkiszorítás: t (max.)Sebesség: 26,5 csomóHossz: 210,4 mSzélesség: 29 mSzemélyzet: 1112 főFegyverzet: 8 db 30,5 cm-es L/50 ágyú ; 12 db 15,0 cm-es L/45 ágyú ; 8 db 8,8 cm-es ágyú ; 4 db 8,8 cm-es légvédelmi ágyú ; 4 db 50 cm-es torpedóvető cső TÖRTÉNETE A csatacirkálók közül máig a Derfflinger-osztály hajóit (a névadó mellett a Lützow és a kissé megnövelt méretû Hindenburg) tartják a legjobbaknak, még a második világháború során sem állt hadrendben ilyen tűzerejű típus. A Derfflinger a háború során számtalan hadműveletben vett részt januárjában a Dogger Bank-nál lezajlott csatában megsérült május 31-én a jütlandi (skagerraki) csatában más német hajókkal együtt elsüllyesztette a brit Queen Mary csatacirkálót. Az ütközetben számos nehézlövedék találta el, de a konstrukció nagyszerűségét jelzi, hogy haza tudott jutni, bár majdnem fél éven át tartott kijavítása. A háború végén Scapa Flow-ba internálták. Legénysége június 21-én elsüllyesztette ben emelték ki, majd a következő években lebontották. Testvérhajói : Lützow ; Hindenburg

6 DERFFLINGER (D)

7 HMS DREADNOUGHT (UK) TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1906Vízkiszorítás: t (max.)Sebesség: 21 csomóHossz: 106,6 mSzélesség: 25 mSzemélyzet: 773 főFegyverzet: 10 db 30,5 cm-es L/45 ágyú ; 22 db 7,6 cm-es L/50 ágyú ; 2 db 7,6 cm-es légvédelmi ágyú ; 5 db 45,7 cm-es torpedóvető csőTÖRTÉNETE A rekordidő alatt (egy év és egy nap) elkészült Dreadnought forradalmasította a cstahajó-építést, olyannyira, hogy határkőnek számított. A hasonló jellemzőjű hajókat Dreadnoguht-típusúnak, a korábban épülteket pre-Dreadnoughtoknak nevezték ezután. A legfontosabb újítás a "csupa nagy ágyú", a rendkívül erős tüzérség, mely koncentráltan került elhelyezésre a tornyokban. A 10 nagy löveg egyszerre tudott tüzelni a célra, a korábbi csatahajókon ezt csak négy ágyúval voltak képesek megcsinálni. Másik fontos jellemzője a gőzturbinák és a négy hajócsavar alkalmazása volt. Az elsősorban a németek elrettentésére megalkotott hajótípus éppenhogy nem visszatartó erőként hatott, hanem hatalmas fegyverkezési versenyt váltott ki. A potenciális (később valós) ellenfelek egyre-másra építették a nehéz csatahajókat. Maga a Dreadnought kevés szerepet kapott az első világháborúban: március 18-án legázolással elsüllyesztette az U-29 német tengeralattjárót. Lebontására 1923-ban került sor.

8 HMS DREADNOUGHT (UK)

9 SMS EMDEN (D) TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1908Vízkiszorítás: 3664 tSebesség: 23,5 csomóHossz: 117,9 mSzélesség: 13,5 mSzemélyzet: 361 főFegyverzet: 10 db 10,5 cm-es L/40 ágyú ; 8 db 5,2 cm-es L/55 ágyú ; 4 db 8 mm-es Maxim géppuska ; 2 db 45 cm-es torpedóvető csőTÖRTÉNETE Az Emden kiscirkáló volt talán az első világháború leghíresebb hajója. Ha ezzel a kijelentéssel nem is ért egyet mindenki, az tagadhatatlan, hogy a hajó és legénységének sorsa nem mindennapi módon alakult. Építése hosszasan húzódott, végül 1909 nyarán állt hadrendbe. A távol-keleti vizekre szánt hajó 1910-ben friss trópusi festést kapott – ezt követően soha sem tért vissza Németországba. Számtalan diplomáciai küldetés teljesítése után Kínában érte a hadüzenet. Azonnal kifutott a kikötőből, s könyörtelen vadászatba kezdett: augusztus 1-től november 9-ig 15 kereskedelmi és 2 hadihajót pusztított el. Eközben több kikötői létesítményt is ágyúzott, legismertebb ilyen akciója Madras olajtárolóinak lövetése volt. November 9-én a Cocos-szigetek elleni támadást követően rátalált a gyors és erős ausztrál Sydney könnyűcirkáló. Klasszikus hajó-hajó elleni küzdelem kezdődött, melynek végén a szétlőtt és égő Emden fennakadt egy zátonyon. A legénységből 134-en vesztették életüket, a túlélők kalandos úton, Szaúd-Arábiát, Szíriát és Törökországot érintve keveredtek haza Németországba. Kalandjaik plasztikus lerását Hellmuth von Mücke első tiszt könyvében olvashatjuk el. A hajó roncsai egészen az 50-es évekig a zátonyon maradtak, akkor is csak részlegesen bontották le. Testvérhajója : Dresden

10 SMS EMDEN (D)

11 SMS GOEBEN (D) TGC YAVUZ SULTAN SELIM (TR)
TECHNIKAI ADATOK Vízrebocsátás: 1911Vízkiszorítás: t (max.)Sebesség: 28 csomóHossz: 186,5 mSzélesség: 29,5 mSzemélyzet: 1053 főFegyverzet: 10 db 28 cm-es L/50 ágyú ; 12 db 15 cm-es L/45 ágyú ; 12 db 8,8 cm-es ágyú ; 4 db 50 cm-es torpedóvető cső TÖRTÉNETE A Von der Tann osztály megnövelt és megerősített változataként tervezték. Az első világháború kitörésekor a Breslau kiscirkálóval együtt a Földközi-tengeren tartózkodott. Már a konfliktus legelején, augusztus 4-én harci cselekményben vett részt: Bone és Philippeville algériai francia kikötőket lőtte. A két német hajó elfogására erős brit kötelék indult, ám sikerülkt egérutat nyerniük és biztonságban török felségvizekre hajózniuk. A Goeben – megtartva német legénységét –Yavuz Sultan Selim néven török zászló alá került. Ettől az időtől kezdve főként a Fekete-tengeren tevékenykedett. Az orosz egységekkel vívott több összecsapásban összesen 18 találatot szenvedett el, illetve két aknarobbanás is érte január 20-án elsüllyesztette a Raglan és az M28 brit monitorokat, majd több aknára is ráfutott, de korábbi szerencséje most sem hagyta el, ismét ki lehetett javítani. Hivatalosan 1918 novemberében került a török flottához ban felújították, és átkeresztelték Yavuz Selim-re tól már csak Yavuz volt a neve. A második világháború során nagyon erős légvédelmi tüzérséget kapott tól állomáshajó, a 60-as évek végén kiselejtezték. Az utolsó első világháborús nagy hajót 1973-ban bontották le. Testvérhajója : Moltke

12 SMS GOEBEN (D) TGC YAVUZ SULTAN SELIM (TR)

13 SMS HABSBURG (OMM) TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1900Vízkiszorítás: 8340 t Sebesség: 19,9 csomóHossz: 114,2 mSzélesség: 19,8 mSzemélyzet: 638 főFegyverzet: 3 db 24 cm-es L/40 Skoda ágyú ; 12 db 15 cm-es L/40 Krupp ágyú ; 10 db 6,6 cm-es L/45 Skoda ágyú ; 6 db 4,7 cm-es L/44 Skoda ágyú ; 2 db 45 cm-es torpedóvető cső TÖRTÉNETE Építését 1899 márciusában kezdték meg, 1902 utolsó napján állt szolgálatba. Röviddel ezután fedélzetére vezényelték Horthy Miklóst. Fő tüzérségének szokatlan elrendezése volt: az éltoronyba ikeröveget, a fartoronyba viszont csak egy löveget szereltek ben átépítették. A háború kitörésekor testvérhajóival együtt a 4. csatahajó-divíziót képező Habsburg már elavultnak számított, az ekkor rövid időre kapitányként visszatérő Horthy nem is leplezte csalódottságát. A hajó legjelentősebb háborús bevetésére az olaszok hadüzenetét megtorló akció során, Ancona lövetésekor került sor szeptemberében iskolahajónak minősítették vissza, aktív szolgálatot ezt követően már nem látott el. A háború után az angolok kapták meg, de ők továbbadták Olaszországnak. Ott bontották le 1921-ben. Testvérhajói : Árpád, Babenberg

14 SMS HABSBURG (OMM)

15 HMS INVINCIBLE (UK) TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1907Vízkiszorítás: t Sebesség: 25 csomóHossz: 172,8 mSzélesség: 23,9 mSzemélyzet: 784 főFegyverzet: 8 db 30,5 cm-es L/45 ágyú ; 16 db 10,2 cm-es L/50 ágyú ; 1 db 10,2 cm-es légvédelmi ágyú ; 1 db 7,6 cm-es légvédelmi ágyú ; 5 db 45,7 cm-es torpedóvető cső TÖRTÉNETE Az Invincible és testvérhajói egy teljesen új kategóriát képviselnek a hajóépítésben. A koncepció alapja az volt, hogy legyen egy erős fegyverzetű, ám kisebb pálcélzatú, következésképpen gyors hadihajó, amely fel tudja venni a küzdelmet az erős páncélzatú cirkálókkal. Az ilyen paraméterekkel rendelkező hajókat nevezzük csatacirkálóknak. A megoldásnak előnyei és hátrányai is vannak, mindkettőre jó példa az Invincible pályafutása. A háború elején testvérhajójával, az Inflexible-vel részese volt a Falkland-szigetek mellett vívott csatának (1914. december 8.) , ahol a britek nagy tűzereje valósággal elsöpörte a német Scharnhorst és Gneisenau páncélos cirkálókat. Az Invincible ekkor még megúszta a 23 bekapott találatot, ám május 31-én a skagerraki (jütlandi) tengeri ütközetben a gyenge páncélzat (elsősorban a lőszerraktárak elégtelen védelme) nem volt képes megvédeni a Lützow lövedékeitől. Bár csak öt találatot kapott, a hajó felrobbant, s legénységének zömével együtt odaveszett. Testvérhajói : Inflexible, Indomitable

16 HMS INVINCIBLE (UK)

17 LÉON GAMBETTA (F) TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1901Vízkiszorítás: t Sebesség: 23 csomóHossz: 147 mSzélesség: 21 mSzemélyzet: 711 főFegyverzet: 4 db 19,4 cm-es L/45 ágyú ; 16 db 16,4 cm-es L/45 ágyú ; 24 db 4,7 cm-es ágyú ; 2 db 45 cm-es torpedóvető cső TÖRTÉNETE A francia páncélos cirkálót és testvérhajóit ellenséges kereskedelmi hajók elfogására tervezték. Az első világháborúban mindhárom egység a Földközi-tengeren szolgált. A Léon Gambetta a 2. könnyűdivízió zászlóshajója lett, ezen minőségében különféle támadások részese volt az Adriai-tengeren, majd az Otrantói-szoros védelmét látta el április 26-ról 27-re virradó éjjel az osztrák-magyar U 5 jelű tengeralattjáró annak ellenére, hogy el volt sötétítve, meglepte, és két torpedót lőtt bele. A Léon Gambetta 9 perc alatt oldalára fordult, majd elsüllyedt. A támadáskor 821 fő tartózkodott a fedélzetén, ebből 684 ember, köztük valamennyi tiszt, a cirkálóval együtt odaveszett. Testvérhajói : Victor Hugo, Jules Ferry

18 LÉON GAMBETTA (F)

19 SMS SCHARNHORST (D) TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1906Vízkiszorítás: t Sebesség: 23,8 csomóHossz: 144,6 mSzélesség: 21,6 mSzemélyzet: 764 főFegyverzet: 8 db 21,0 cm-es L/40 ágyú ; 6 db 15,0 cm-es L/40 ágyú ; 18 db 8,8 cm-es L/35 gyorstüzelő ágyú ; 4 db géppuska ; 4 db 45 cm-es torpedóvető cső TÖRTÉNETE Testvérhajójával, a Gneisenau-val együtt a Németországtól távol eső vizeken teljesítendő szolgálatra épült. Ehhez a szokásosnál nagyobb sebességet kellett elérnie, ezért gyengébb páncélzattal látták el. Ezt kompenzálandó, a páncélos cirkálók megszokott tüzérségéhez képest erősebb fegyverzettel szerelték fel. Az első világháború kitörésekor Spee tengernagy zászlóshajójaként a kínai vizeken állomásozott. Amikor Japán és Németország között beállt a hadiállapot, a Scharnhorst vezette hajóraj átszelte a Csendes-óceánt szeptember 22-én ágyúzták Tahitit. November 1-én Chile partjai közelében a Coronel-foknál elsüllyeszettek két brit páncélos cirkálót, illetve megrongáltak egy kiscirkálót. A diadalmas hajóraj a Horn-fok megkerülését követően a Falkland-szigetek felé vette az irányt, és egyenesen belefutott a britek jóval erősebb kötelékébe. December 8-án testvérhajójához hasonlóan az ellenséges tűzben a Scharnhorst-ot is súlyos találatok érték. Mindkét német páncélos cirkáló felrobbant, Spee tengernagy és két fia a Scharnhorst teljes legénységével együtt odaveszett. Testvérhajója : Gneisenau

20 SMS SCHARNHORST (D)

21 SMS SZENT ISTVÁN (OMM) TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1914Vízkiszorítás: t (max.)Sebesség: 20,4 csomóHossz: 152 mSzélesség: 27,9 mSzemélyzet: 1087 főFegyverzet: 12 db 30,5 cm-es L/45 ágyú ; 12 db 15 cm-es L/50 ágyú ; 18 db 7 cm-es L/50 ágyú ; 2 db 7 cm-es L/18 ágyú ; 2 db 4,7 cm-es L/44 légvédelmi ágyú ; 4 db 53 cm-es torpedóvető cső TÖRTÉNETE A korszerű csatahajó építését 1912-ben kezdték el, de testvérhajóival ellentétben nem Triesztben, hanem a Fiume melletti Danubius gyárban, így a Szent István a legnagyobb magyar építésű hadihajó. Osztálya többi egységéhez képest más kazánrendszere és turbinái voltak, négy helyett két hajócsavart kapott, s kisebb eltérések voltak a felépítményben is ben állt hadrendbe, de a háború során jórészt a polai kikötőben állomásozott, azt gyakorlatilag csak a lőgyakorlatok alatt hagyta el. Első jelentős harci bevetése végzetessé vált: június 9-én futott ki egy kötelék tagjaként azzal a céllal, hogy feltörjék az Otrantói-szorosban lévő tengerzárat. 10-én hajnalban olasz torpedóvető motorcsónakok támadtak a kötelékre. A Szent István két torpedótalálatot kapott, oldalára dőlt, és 6 óra 12 perckor elsüllyedt. 89 ember veszett oda, de nagy volt az erkölcsi kár is, hiszen először fordult elő, hogy egy csatahajót torpedókkal semmisítettek meg. Érdekesség, hogy a Szent István pusztulását a kora reggeli időpont ellenére sikerült filmen is rögzíteni. Csatahajók esetében ilyen felvétel ezen kívül csak a második világháborúban elpusztult HMS Barham-ról készült. Testvérhajói : Viribus Unitis ; Tegetthoff ; Prinz Eugen

22 SMS SZENT ISTVÁN (OMM) TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1914Vízkiszorítás: t (max.)Sebesség: 20,4 csomóHossz: 152 mSzélesség: 27,9 mSzemélyzet: 1087 főFegyverzet: 12 db 30,5 cm-es L/45 ágyú ; 12 db 15 cm-es L/50 ágyú ; 18 db 7 cm-es L/50 ágyú ; 2 db 7 cm-es L/18 ágyú ; 2 db 4,7 cm-es L/44 légvédelmi ágyú ; 4 db 53 cm-es torpedóvető cső TÖRTÉNETE A korszerű csatahajó építését 1912-ben kezdték el, de testvérhajóival ellentétben nem Triesztben, hanem a Fiume melletti Danubius gyárban, így a Szent István a legnagyobb magyar építésű hadihajó. Osztálya többi egységéhez képest más kazánrendszere és turbinái voltak, négy helyett két hajócsavart kapott, s kisebb eltérések voltak a felépítményben is ben állt hadrendbe, de a háború során jórészt a polai kikötőben állomásozott, azt gyakorlatilag csak a lőgyakorlatok alatt hagyta el. Első jelentős harci bevetése végzetessé vált: június 9-én futott ki egy kötelék tagjaként azzal a céllal, hogy feltörjék az Otrantói-szorosban lévő tengerzárat. 10-én hajnalban olasz torpedóvető motorcsónakok támadtak a kötelékre. A Szent István két torpedótalálatot kapott, oldalára dőlt, és 6 óra 12 perckor elsüllyedt. 89 ember veszett oda, de nagy volt az erkölcsi kár is, hiszen először fordult elő, hogy egy csatahajót torpedókkal semmisítettek meg. Érdekesség, hogy a Szent István pusztulását a kora reggeli időpont ellenére sikerült filmen is rögzíteni. Csatahajók esetében ilyen felvétel ezen kívül csak a második világháborúban elpusztult HMS Barham-ról készült. Testvérhajói : Viribus Unitis ; Tegetthoff ; Prinz Eugen

23 SMS SZENT ISTVÁN (OMM)

24 SMS VIRIBUS UNITIS (OMM)
TECHNIKAI ADATOK Vízrebocsátás: 1911Vízkiszorítás: t (max.)Sebesség: 20 csomóHossz: 152 mSzélesség: 27,9 mSzemélyzet: 1087 főFegyverzet: 12 db 30,5 cm-es L/45 ágyú ; 12 db 15 cm-es L/50 ágyú ; 18 db 7 cm-es L/50 ágyú ; 2 db 7 cm-es L/18 ágyú ; 2 db 4,7 cm-es L/44 légvédelmi ágyú ; 4 db 53 cm-es torpedóvető csőTÖRTÉNETE A Tegetthoff csatahajó-osztály elsőként elkészült egysége volt, 1912-ben állt hadrendbe. Az olasz Dante Alighieri-vel gyakorlatilag egyidejűleg, a világon elsőként ennél a hajónál építettek három lövegcsövet egy páncéltoronyba. Nagy tűzerejű, korszerű dreadnought-típusú csatahajó volt május én részt vett Ancona ágyúzásában június 8-án Horthy zászlóshajójaként egy kötelék élén indult az Otrantoi-szoros tengerzárának feltörésére. Miután 10-én hajnalban testvérhajója, a Szent István elsüllyedt, az akciót lefújták október 31-én Polában Horthy Miklós ellentengernagy, flottaparancsnok a Viribus Unitis fedélzetén írta alá az osztrák-magyar flotta átadását a Délszláv Nemzeti Tanács képviselőinek. A hajót az osztrák, magyar és cseh legénység elhagyta, csak a délszláv származásúak, valamint a leendő délszláv flotta majdani tisztikara maradt a fedélzeten. Éjszaka olasz tengerésztisztek egy aknát helyeztek el a hajó fenekén, amely felrobbant. A csatahajó oldalra dőlt, s 14 perc múlva elsüllyedt. Kb. 400 ember veszett oda. Testvérhajói : Tegetthoff ; Prinz Eugen ; Szent István

25 SMS VIRIBUS UNITIS (OMM)
TECHNIKAI ADATOK Vízrebocsátás: 1911Vízkiszorítás: t (max.)Sebesség: 20 csomóHossz: 152 mSzélesség: 27,9 mSzemélyzet: 1087 főFegyverzet: 12 db 30,5 cm-es L/45 ágyú ; 12 db 15 cm-es L/50 ágyú ; 18 db 7 cm-es L/50 ágyú ; 2 db 7 cm-es L/18 ágyú ; 2 db 4,7 cm-es L/44 légvédelmi ágyú ; 4 db 53 cm-es torpedóvető csőTÖRTÉNETE A Tegetthoff csatahajó-osztály elsőként elkészült egysége volt, 1912-ben állt hadrendbe. Az olasz Dante Alighieri-vel gyakorlatilag egyidejűleg, a világon elsőként ennél a hajónál építettek három lövegcsövet egy páncéltoronyba. Nagy tűzerejű, korszerű dreadnought-típusú csatahajó volt május én részt vett Ancona ágyúzásában június 8-án Horthy zászlóshajójaként egy kötelék élén indult az Otrantoi-szoros tengerzárának feltörésére. Miután 10-én hajnalban testvérhajója, a Szent István elsüllyedt, az akciót lefújták október 31-én Polában Horthy Miklós ellentengernagy, flottaparancsnok a Viribus Unitis fedélzetén írta alá az osztrák-magyar flotta átadását a Délszláv Nemzeti Tanács képviselőinek. A hajót az osztrák, magyar és cseh legénység elhagyta, csak a délszláv származásúak, valamint a leendő délszláv flotta majdani tisztikara maradt a fedélzeten. Éjszaka olasz tengerésztisztek egy aknát helyeztek el a hajó fenekén, amely felrobbant. A csatahajó oldalra dőlt, s 14 perc múlva elsüllyedt. Kb. 400 ember veszett oda. Testvérhajói : Tegetthoff ; Prinz Eugen ; Szent István

26 SMS VIRIBUS UNITIS (OMM)

27 SMS ZENTA (OMM) TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1897Vízkiszorítás: 2350 t Sebesség: 21,9 csomóHossz: 96 mSzélesség: 11,7 mSzemélyzet: 308 főFegyverzet: 8 db 12 cm-es L/40 ágyú ; 10 db 4,7 cm-es L/44 ágyú ; 2 db 45 cm-es torpedóvető csőTÖRTÉNETE Az 1899-ben szolgálatba állt Zenta az ún. védett cirkálók vagy kiscirkálók jellegzetes képviselője. Feladata a kereskedelmi hajóforgalom ellenőrzése és diplomáciai küldetések teljesítése volt. Első útja a Távol-Keletre vezetett, ahol ben egy nemzetközi hajóraj keretein belül részt vett a kínai boxerlázadás leverésében. A következő években afrikai és dél-amerikai vizeken hajózott, 1904-től a torpedóflottillához került. A háború kitörésekor már lassú, elavult hajónak számított. A Montenegroval szemben beállt hadiállapotot követően augusztus 8-án a Zenta adta le a tengeri háború első lövését, amikor részt vett Antivari ágyúzásában. 10-étől kezdve blokádszolgálatot teljesített. Augusztus 16-án az Ulan romboló kíséretében látta el feladatát, amikor egy 17 egységből álló egyesült francia-angol hajóraj támadta meg a két egységet. Az Ulannak sikerült elmenekülnie, a kivénhedt Zenta viszont erre képtelen lett volna. Parancsnoka, Pachner Pál fregattkapitány visszautasította a megadást, és felvette a küzdelmet a túlerővel. A világháború első tengeri ütközete rövidnek bizonyult, a nagy francia egységek kb. negyed óra alatt megbénították a Zentát, majd tovább lőve azt, el is süllyesztették. Ezután drámai események következtek, mivel a vízben úszókat nem mentette ki senki, aki bírta, öt órás úszást követően érte el a partot és esett montenegrói fogságba. Számuk 139 volt, a 312 főnyi legénységből 173-an odavesztek. Testvérhajói : Aspern, Szigetvár

28 SMS ZENTA (OMM)