KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

Az előadások a következő témára: "KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA"— Előadás másolata:

1 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK V. modul: Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere A diasor hatályosítását elvégezte: dr. Mohay György (2014. augusztus 15.) Vizsgatípus Felkészítő tanfolyamon résztvevők száma Felkészítő csoportok száma Vizsgára jelentkezettek száma Vizsgán megjelentek Sikeres vizsgát tett tisztviselők száma vizsgacsoportok száma Titkos ügykezelői alapvizsga 152 8 159 136 Ügykezelői alapvizsga Közigazgatási alapvizsga 531  30 586 581 526 30 Közigazgatási szakvizsga 364   3  405 387  341  21  összesen  1047  41  1150  1127 1003  59 

2 TARTALOM Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió jogi keretei
Uniós polgárság és alapvető jogok Az Európai Unió felépítése és működése Az Unió költségvetése Az EU hatáskörei és politikái Magyarország az Európai Unióban Vizsgatípus Felkészítő tanfolyamon résztvevők száma Felkészítő csoportok száma Vizsgára jelentkezettek száma Vizsgán megjelentek Sikeres vizsgát tett tisztviselők száma vizsgacsoportok száma Titkos ügykezelői alapvizsga 152 8 159 136 Ügykezelői alapvizsga Közigazgatási alapvizsga 531  30 586 581 526 30 Közigazgatási szakvizsga 364   3  405 387  341  21  összesen  1047  41  1150  1127 1003  59 

3 Az európai integráció fejlődése
1. Fejezet Az európai integráció fejlődése

4 1. Fejezet A fejezet célkitűzései: A vizsgázó ismerje meg az európai integráció történetét, amely segíti megérteni az integráció fejlődésének lényegét, illetve az integráció jelenlegi viszonyait.

5 Az európai integráció létrejötte
1950. Schuman terv 1951. Európai Szén és Acél Közösség Hatálya Intézményei 1952. Az Európai Védelmi Közösség és bukása 1957. Európai Gazdasági Közösség és Európai Atomenergia Közösség Célok Intézmények Alapítók mindhárom szervezetnél: Hatok (Benelux államok, Franciaország, NSzK, Olaszország)

6 Az integráció Maastrichtig
Belső integráció 1965. Egyesülési Szerződés Első bővítések: 1973. Dánia, Írország, Egyesült Királyság 1981. Görögország 1986. Spanyolország, Portugália 1986. Egységes Európai Okmány Elfogadásának okai Politikai területek Intézményi változtatások

7 Maastrichttól Nizzáig
1992. Maastrichti Szerződés (kettős jelleg): Alapítószerződések módosítása: Intézményi-döntéshozatali változtatások Új szerződés: EU létrejötte: új területetek → pillérszerkezet, politikák 1995. Bővítés Ausztria, Finnország, Svédország 1997. Amszterdami Szerződés Politikai hatás Intézményi, döntéshozatali változások

8 Nizzától Lisszabonig I.
2001. Nizzai Szerződés Szerepe, elfogadásának okai Hatása a döntéshozatalra Megerősített együttműködés Európai Konvent Összehívásának okai Eredményei 2004. Az Alkotmányszerződés, bukása és a „szerződéses válság” feloldása

9 Nizzától Lisszabonig II.
2004. Keleti bővítés (Cy, Cz, Est, H, Lt, Lv, M,Pl, Sk Slo) 2007. Bővítés: Bulgária, Románia 2013. Bővítés: Horvátország Az integráció elmélyítése: 1999. (2002.) € 2000. Lisszaboni stratégia; EU2020 stratégia 2000. Alapjogi Charta Európai Védelempolitika 2007. Lisszaboni Szerződés

10 A fejezet kapcsán megismert főbb fogalmak és tények
Szupranacionalitás ESZAK, EGK, EURATOM Egyesülési Szerződés Egységes Európai Okmány Maastricht – pillér szerkezet Amszterdami Szerződés Konvent - Alkotmányszerződés Nizzai Szerződés Lisszaboni Szerződés Eurozóna Bővítések

11 Ellenőrző kérdések Mi szolgált az európai integráció kezdetének modelljéül? Mik voltak a Schuman terv előzményei? Hogyan fogalmazták meg az EGK céljait? Milyen intézmények működtették az első három alapítószerződést? Mik voltak az Egységes Európai Okmány megszületésének okai? Mi a jellemző a Maastrichti Szerződés pilléres szerkezetére? Mik a Lisszaboni Szerződés legfőbb változtatásai?

12 Az Európai Unió jogi keretei
2. fejezet Az Európai Unió jogi keretei

13 2. fejezet A fejezet célkitűzései: A fejezet áttekintést ad az uniós jog jellemzőiről, megismertet az uniós jog forrásaival és rávilágít az uniós jog főbb sajátosságaira.

14 Az uniós jog jellemzői Létrehozásának okai Az uniós jog forrásai:
Elsődleges jogforrások (alapítószerződések, módosításaik, csatolt jegyzőkönyvek, költségvetési szerződések) tartalmuk, elfogadásuk) Az EU jogi aktusai: Rendelet, irányelv, határozat (kötelező jogalkotási aktusok) Ajánlás, vélemény (nem kötelező, nem jogalkotási aktusok) A kül- és biztonságpolitika jogi aktusai Az acquis fogalma

15 Az uniós jog jellege Az uniós jog viszonya A Bíróság szerepe
A nemzetközi joghoz A tagállamok belső jogához: Elsőbbség elve Előfoglalás elve Közvetlen alkalmazandóság Közvetlen hatály A Bíróság szerepe Jogharmonizáció

16 A fejezet főbb fogalmai
Elsődleges jogforrások Másodlagos jogforrások, az EU saját jogi aktusai Az acquis fogalma Elsőbbség elve Előfoglalás elve Közvetlen alkalmazandóság Közvetlen hatály – közvetett hatály Jogharmonizáció

17 Ellenőrző kérdések Mik az elsődleges, illetve másodlagos jogforrások jellemzői? Mit takar az acquis fogalma? Hogyan viszonyul az uniós jog a tagállamok belső jogához? Mi volt Bíróság szerepe az uniós jog fejlődése során? Mi a jogharmonizáció lényege?

18 Uniós polgárság és alapvető jogok
3. fejezet Uniós polgárság és alapvető jogok

19 3. fejezet A fejezet célkitűzései: A fejezet megismerteti a vizsgázót az uniós polgárság lényegével, az ahhoz kapcsolódó jogokkal, illetve áttekintést ad az EU működésének alapjogi aspektusairól.

20 Uniós polgárság Az uniós polgárság jellege Pótlólagos jogok
Szabad mozgás és tartózkodás (letelepedés szabadsága) Passzív és aktív választójog Diplomáciai és konzuli szolgálat Petíció Polgári kezdeményezés Egyéb

21 Az EU demokratikus működésének alapelvei
Demokratikus egyenlőség elve Képviseleti demokrácia elve Részvételi demokrácia elve Polgári kezdeményezés

22 Alapvető jogok Az Alapjogi Charta: Elfogadása Jogi jellege
Viszonya a Szerződésekhez Területei

23 Megismert főbb fogalmak
Uniós polgárság Működési alapelvek Alapjogi Charta

24 Ellenőrző kérdések Mik az uniós polgárság létrehozásának előzményei?
Mik az uniós polgárság jellemzői? Mik az EU demokratikus működésének alapelvei? Milyen területekre terjed ki az Alapjogi Charta?

25 Az Európai Unió felépítése és működése
4. fejezet Az Európai Unió felépítése és működése

26 4. fejezet A fejezet célkitűzései: A fejezet részletesen ismerteti az Unió alapvető intézményeit, illetve áttekintést ad az uniós döntéshozatali és egyéb eljárásokról.

27 Az EU intézményei I. Európai Parlament (polgárok képviselete)
Szerepe Választása és összetétele Munkarendje Európai Tanács (állam- és kormányfők) Összetétele Elnöke Eljárása

28 Az EU intézményei II. Európai Unió Tanácsa = Tanács v. Miniszterek Tanácsa (kormányok képviselete) Szervezete Soros elnökség Szavazási rend Európai Bizottság (Unió képviselete) Összetétele, felépítése Szerepe Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Európai Külügyi Szolgálat

29 Az EU intézményei III. Európai Unió Bírósága Számvevőszék
Szintjei: EU Bírósága Törvényszék (korábban Elsőfokú Bíróság) Közszolgálati Törvényszék (speciális hatáskör, eurokraták ügyeire) Feladatai Összetétele Eljárásai Döntéseinek kötelező jellege Számvevőszék Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere

30 Tanácsadó és egyéb uniós szervek
Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Ombudsman Adatvédelmi biztos Ügynökségek decentralizált ügynökségek Euratom ügynökségei, végrehajtó ügynökségek Intézményközi testületek

31 Döntéshozatal Bizottság szerepe Tanács szerepe Parlament szerepe
Jogalkotási eljárások Rendes jogalkotási eljárás (Bizottság előterjeszt, Tanács és Parlament együtt döntenek) Különleges jogalkotási eljárások: Konzultáció Hozzájárulás 1-2

32 Felülvizsgálati eljárások
Céljuk a döntéshozatal egyszerűsítése, gyorsítása Rendes felülvizsgálati eljárás Konvent Kormányközi konferencia Belső politikákra vonatkozó egyszerűsített felülvizsgálat Általános átvezető záradék Különleges átvezető záradékok Vészfékzáradékok

33 Megismert főbb fogalmak
Az Európai Parlament, mint társjogalkotó szerv Soros elnökség Minősített többség Külügyi- és Biztonságpolitikai Főképviselő Előzetes döntéshozatali eljárás Tanácsadó bizottságok Általános átvezető záradék Különleges átvezető záradékok Vészfékzáradékok

34 Ellenőrző kérdések Mit értünk az Európai Parlament társjogalkotói szerepén? Mi szerint alakulnak frakciók az Európai Parlamentben? Mi az Európai Tanács szerepe? Mi a soros elnökség lényege? Mi a minősített többséggel hozott döntés lényege és milyen rendszer váltja fel a szavazatsúlyokon alapuló minősített többségi döntést novemberétől? Mik az Európai Bizottság hatáskörei? Mi a Külügyi- és Biztonságpolitikai Főképviselő szerepe? Mik az Európai Unió Bíróságának feladatai? Sorolja fel a jogalkotási, illetve felülvizsgálati eljárásokat.

35 5. fejezet Az Unió költségvetése

36 5. fejezet A fejezet célkitűzései: A fejezet általános tájékoztatást ad az EU költségvetéséről, annak alapelveiről, illetve ismerteti a közötti ciklus főbb költségvetési mutatószámait.

37 Költségvetési alapelvek
A teljesség és pénzügyi pontosság elve Az éves jelleg elve Az egyensúly elve Az elszámolási egység elve A globális fedezet elve A specifikáció elve A megbízható pénzügyi menedzsment elve Az átláthatóság elve

38 Többéves pénzügyi keret és éves költségvetési eljárás
Korábban: pénzügyi perspektívák Eljárás Éves költségvetés Bizottság  Tanács  EP Egyeztető bizottság

39 Az EU költségvetésének bevételi oldala (2014-2020)
2% 14 % 14 % 70 %

40 AZ EU költségvetésének kiadási oldala (2014-2020)
38,9% Természeti kincsek megőrzése és kezelése 1,6% Szabadság, biztonság, igazságügy 6,1% Az EU, mint globális szereplő 6,4% Adminisztráció Versenyképesség a növekedés és foglalkoztatás ösztönzésére 13,1% 33,9% Kohéziós politika a növekedés és foglalkoztatás ösztönzésére 100% Összkiadás

41 Megismert főbb fogalmak
Költségvetési alapelvek HÉA-alapú befizetés GNI-alapú hozzájárulás Nettó befizetők Kiigazító mechanizmusok

42 Ellenőrző kérdések Mik az EU költségvetésének alapelvei?
Mik az EU költségvetésének bevételi forrásai? Mi a GNI-alapú hozzájárulás jelentősége? Mik az EU költségvetésének kiadási tételei? Mit takar a capping fogalma? Hogyan történik az EU költségvetésének elfogadása?

43 Az EU hatáskörei és politikái
6. fejezet Az EU hatáskörei és politikái

44 A fejezet célkitűzései:
A fejezet megismerteti a vizsgázót az EU hatásköreivel és politikáival, a hatáskörök megosztásának kérdéseivel.

45 Az EU kizárólagos politikái

46 Vámunió 1968. vámunió Közös vámtarifa külsők országokkal szemben
Vámok Vámjellegű díjak Diszkriminatív adók eltörlése Közös vámtarifa külsők országokkal szemben Mennyiségi korlátozások felszámolása Kivételek

47 Versenyszabályok Bizottság kiemelt szerepe
Vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi szabályok Versenykorlátozó magatartás tilalma Piaci erőfölénnyel való visszaélés tilalma Piaci koncentrációk ellenőrzése Államokra vonatkozó versenyszabályok Állami támogatás Állami vállalatoknak nyújtott támogatás Verseny korlátozása: kivételképpen

48 Monetáris politika (€)
Euró bevezetésének szakaszai 1994. liberalizáció (tőkeáramlás, központi bankok függetlensége, gazdaságpolitikai harmonizációs lépések) kidolgozás (egységes monetáris politikai rendszer, központi bankok közötti együttműködés kialakítása) 1999. bevezetés (bankszámla-, készpénzforgalomban) Maastrichti kritériumok Árstabilitás Kamatok konvergenciája Árfolyamok stabilitása Stabil költségvetés Eurócsoport

49 Kereskedelempolitika
Tagállami kétoldalú megállapodások vége Vámunió és versenyszabályok Áruk, szolgáltatások, szellemi tulajdon Bizottság kiemelt szerepe Társulási megállapodások

50 Nemzetközi megállapodások
Kizárólagos EU hatáskör, ha Uniós jogszabály írja elő EU hatásköreinek gyakorlásához szükséges Hatással van uniós szabályokra (nem konjunktív szabályok) Funkcionális szerződéskötési képesség Területek

51 Tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében

52 Az EU tagállamokkal megosztottan gyakorolt hatáskörei

53 Belső piac 4 alapszabadság: áruk, szolgáltatások, tőke,
személyek (közös piacnál munkaerő-, majd EU-ban letelepedés szabadsága) szabad áramlása.

54 Szociálpolitika Az Egységes Európai Okmány szerepe Szociális Charta
Amszterdami Szerződés szerepe Területek

55 Gazdasági, társadalmi és területi kohézió
Strukturális alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Kohéziós Alap A közötti ciklus fontosabb új intézményei Új infrastuktúrális alap (CEF) A capping változásai Szigorodó feltételek – folyósítás felfüggesztése Youth Employment Initiative (alap a fiatalok munkanélküliségének kezelésére)

56 Mezőgazdaság és halászat
KAP céljai: Termelékenység növelése Megfelelő életszínvonal mezőgazdaságból élők részére Piacok stabilizálása Folyamatos ellátás, elfogadható árszínvonal biztosítása KAP alapelvei Közösségi preferencia Egységes piac Pénzügyi szolidaritás 1992-es reform elemei 2003-as reform elemei Összevont gazdaságtámogatási rendszer Közvetlen kifizetések csökkentése Horizontális célkitűzéseknek megfelelés Vidékfejlesztés erősítése Halászati politika fokozatos elkülönülése

57 Környezetvédelem Célkitűzések: Környezet minősége Emberi egészség
Természeti erőforrások védelme Problémák kezelése nemzetközi összefogással Éghajlatváltozás elleni küzdelem Alapelvek: Szennyező fizet Megelőzés Elővigyázatosság Helyreállítás a forrásnál Területek (levegő-, vízminőség, hulladékgazdálkodás, zajvédelem, nukleáris biztonság, állat-, növényvilág védelme, vegyi anyagok ellenőrzése)

58 Fogyasztóvédelem ‘70-es évektől szabályok és Fogyasztói tanácsadó bizottság → Első fogyasztóvédelmi cselekvési program (1975.) Fogyasztóvédelmi politika alapelvei: egészséghez, biztonsághoz, kártérítéshez, tájékoztatáshoz, képzéshez, gazdasági érdek védelméhez való jogok HORIZONTÁLIS POLITIKA Fogyasztóvédelmi biztos Európai Fogyasztói Tanácsadó Csoport

59 Közlekedés, transzeurópai hálózatok (TEN)
Egységes belső piac Liberalizáció 1998-ra Környezetvédelem Vasút Városi tömegközlekedés TEN (Trans European Networks) Közlekedés Telekommunikáció Energia

60 Energia Új terület (Lisszabon) Célkitűzések:
energiapiac működésének biztosítása energiaellátás biztonságának garantálása energiahatékonyság és –takarékosság új és megújuló energiaforrások alkalmazása energiahálózatok összekapcsolása Szolidaritás

61 Szabadság, biztonság és jog
Maastricht: 3. (kormányközi) pillér - Bel- és igazságügyi együttműködés, majd (2003-tól) Igazságügyi együttműködés büntető- és rendőrségi ügyekben (BRIE) Területek Amszterdami Szerződés Közösségiesítés (bevándorlás-, menekült-, vízumügyek, foglalkoztatáspolitika → 1. pillérbe) Schengen Új rendőrségi és bűnügyi együttműködés 9/11 hatásai Eurojust, Europol, Frontex, Prümi Szerződés

62 Kutatás, technológiafejlesztés
Versenyképesség a világpiacon Területei Európai kutatási térség

63 Fejlesztési támogatás
Célok: Fejlődők integrálása a világgazdaságba Fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés Szegénység elleni küzdelem Emberi jogi és demokratikus normák szem előtt tartása Biztonsági vonatkozások Katasztrófák által sújtott területek segítése Területek Segélyek Szerződéses Egyedi Humanitárius segélyek

64 Gazdaság és foglalkoztatás
Célok: Fenntartható, kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés Szociális védelem Foglalkoztatás növelése Energia-szolidaritás Integrált iránymutatások Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások Foglalkoztatási iránymutatások

65 Kül- és biztonságpolitika
Maastricht: Közös kül- és biztonságpolitika kormányközi pillér Lisszabon: pillérrendszer megszűnése Intézmények Főképviselő Külügyi Szolgálat Politikai és Biztonsági Bizottság, Katonai Bizottság, Katonai Törzs Jogalkotási aktusok Általános iránymutatások Határozatok Döntéshozatal EU és NATO kapcsolata

66 Támogató, összehangoló, kiegészítő hatáskör
Emberi egészség védelme Iparpolitika Kultúra Idegenforgalom Oktatás, szakképzés, ifjúság, sport Polgári védelem Igazgatási együttműködés

67 A fejezett főbb fogalmai
Vámunió Piaci erőfölény Maastrichti kritériumok Négy alapszabadság Szociális Charta Strukturális alapok Kohéziós Alap Transzeurópai hálózatok Schengen térség Külügyi-és Biztonságpolitikai Főképviselő

68 Ellenőrző kérdések Határolja el az EU kizárólagosan gyakorolt politikáit a tagállamokkal megosztottan gyakorolt politikáktól. Mi a vámunió lényege? Mi a szerepe a versenyjognak az EU-n belül? Mik a Maastrichti kritériumok? Sorolja fel a négy alapszabadságot. Mik az EU támogatási politikájának főbb intézményei? Mik a KAP alapelvei és céljai? Sorolja fel a környezetvédelem alapelveit. Mi az oka a szabadság, biztonság és jog területén az integráció egyre erősebb elmélyülésének? Mik a jellemzői a Schengen térségnek?

69 Magyarország az Európai Unióban
7. fejezet Magyarország az Európai Unióban

70 7. fejezet A fejezet célkitűzései: A fejezet áttekintést ad Magyarország és az EU kapcsolatának fejlődéséről a magyar közigazgatás és az EU kapcsolatáról, a magyar tagsággal kapcsolatos hazai intézményrendszerről.

71 Kapcsolatok alakulása
Európa Megállapodás Csatlakozási kritériumok Koppenhágai kritériumok Csatlakozási tárgyalások Screening Érdemi tárgyalások Csatlakozási szerződés elemei

72 Az EU és a magyar közigazgatás
Nemzeti és uniós közigazgatási szint kapcsolata Közigazgatás területi szintjei és regionalizmus az EU- ban Európai Közigazgatási Térség Európai ügyek koordinációjának intézményi keretei és döntési szintjei (Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság)

73 Magyar modell Alapelvek: Miniszteriális felelősség
Egyközpontú kormányzati koordináció Egycsatornás és egységes álláspont-képviselet Az Országgyűlés és a Kormány kapcsolata uniós ügyekben (2012. évi XXXVI. törvény)

74 Megismert főbb fogalmak
Európa Megállapodás Koppenhágai kritériumok Screening

75 Ellenőrző kérdések Mi a célja és lényege a magyar Európa Megállapodásnak? Mik a Koppenhágai kritériumok? Mit értünk Európai Közigazgatási Térség alatt? Melyek a Magyarország európai uniós tagságával összefüggő főbb hazai intézmények és szervezetek?

76 Köszönöm a figyelmet!