Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaJános Juhász Megváltozta több, mint 10 éve
1
Az Európai Unió költségvetése Balogh Zoltán Nyíregyházi Főiskola – főiskolai tanársegéd balogh_nyf@yahoo.com Az Európai Unió pénzügyei2006/2007. tanév 1. félév
2
Fogalma „Az Unió költségvetése olyan dokumentum, amely az Unió egyes években várható bevételeire és kiadásaira vonatkozó becslést és ennek előzetes jóváhagyását foglalja magában.” Az Európai Közösség államháztartási rendelete (1997. december)
3
Célja A fő célja, hogy finanszírozni, támogatni tudja a közös és közösségi politikákat, tevékenységeket és célokat. Például: gazdasági szociális kohéziót EU-n kívüli országok segélyezését
4
Alapelvek 1977 - MacDougall-jelentés Externalitás. A közösségi költségvetésből finanszírozott tevékenységek egy részével kapcsolatos költségek és a hasznok a partner országokban is megjelennek, ami megfelelő kompenzációkat és ellenőrzést igényelhet. Oszthatatlanság. Bizonyos tevékenységeket funkcionális és méretgazdaságossági okokból közösségi szinten érdemes finanszírozni. Kohézió. Az Unió valamennyi polgára számára biztosítani kell szolgáltatások, a jólét és a fejlődés minimumát. Szubszidiaritás. A funkciókat arra a lehető legalacsonyabb állami szintre kell delegálni, ahol azt a legoptimálisabban lehet gyakorolni. Ko-finanszírozás. Az EU által támogatott projektekben a költségek egy részét a kedvezményezetteknek kell viselniük. A ko-finanszírozás elve csak a strukturális politikánál érvényesül, a CAP és a piaci politikák esetében nem.
5
Fejlődéstörténet Kiadási kategóriák kialakulása 1984: Fontaineblau-i csúcs – VAT alapú forrás 1,4%-ra 1988: Delors I. CAP visszafogása, strukturális alapok növelése (kiadás) 1992: Delors II. GNP alapú forrás (bevétel) 1997-99: AGENDA 2000 már számol új csatlakozókkal + felkészítésükkel (előcsatlakozási támogatás)
6
Költségvetési eljárás Szűkebb értelemben: az a jogilag szabályozott folyamat, melyben meghatározzák az adott költségvetési év kiadásait és bevételeit Tágabb értelemben: a költségvetés végrehajtása, azaz a bevételek és kiadások teljesülése is beletartozik a folyamatba
7
Költségvetési eljárás Résztvevő szervek: Európai Bizottság Európai Tanács Európai Parlament Európai Számvevőszék
8
Költségvetési eljárás Július 1.: az egyes közösségi szervek elkészítik a saját kiadásaikra vonatkozó becslést Szeptember 1.: a Bizottság elkészíti az előzetes költségvetési javaslatot a Tanács és a Parlament észrevételeinek figyelembevételével -> Tanács Október 5.: a Tanács minősített többséggel költségvetési tervezetet fogad el -> Parlament Parlamenti vita elfogadás módosítások: kötelező kiadásoknál - ezekről a Tanács dönt változtatások: nem kötelező kiadásoknál – a Parlament második olvasatban dönt teljes elutasítás Parlamenti elfogadás – A Parlament elnöke nyilvánítja elfogadottnak
9
Költségvetési eljárás Költségvetés elfogadása – Parlament Költségvetés kihirdetése – Hivatalos Lap (Official Journal) Költségvetés végrehajtása – Bizottság Végrehajtás ellenőrzése – Számvevőszék Zárszámadás benyújtása és elfogadása – Parlament (ellenőrzési eszköz)
10
Európai Számvevőszék Az európai közösségi pénzügyek revíziójával foglalkozó testület, amit a tagállamok kormányai által kötött szerződés hozott létre (1975. július 22 – hatályban 1977. január 1-től) Székhelye: Luxembourg Tagok száma: 15 fő, hatéves ciklus, Tanács választja meg
11
Európai Számvevőszék feladata A közösségi pénzek befolyásának és felhasználásának ellenőrzése („az Unió pénzügyi lelkiismerete”) Szempontok: Számviteli Adminisztratív Morális Ellenőrzés alanyai: Nemzeti szervek Regionális szervek Helyi szervek Független szervezetek Segélyezett külső országok hatóságai
12
Európai Számvevőszék feladata Előterjeszti az Unió vagy egyes szerveinek költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentést – utólagos ellenőrzés Bármely időpontban véleményt nyilváníthat a folyó költségvetést érintő ügyekben – költségvetés nyíltsága és átláthatósága
13
Bevételi források fejlődése 1958-77: tagállami hozzájárulások 1970: saját források bevezetése 1988: „negyedik forrás” - GNP arányos hozzájárulás
14
Bevételi forrástípusok Vámok (tagállamnál marad 10%, 2001-től 25%) Mezőgazdasági lefölözések (megszűnt GATT miatt) VAT-forrás (1999: 1%, 2002-től 0,75%, 2004-től pedig 0,5%) GNP-forrás (negyedik forrás)
15
Költségvetési kiadások Kötelező kiadások (adminisztratív kiadások, belső politika) Nem kötelező kiadások (ide tartoznak a strukturális és előcsatlakozási alapok és a belső politikák)
16
Költségvetési kiadások Agenda 2000 CAP (50%) Strukturális műveletek finanszírozása (33%) Belső politikák finanszírozása (6,5%) Külső tevékenységek (6,5%) Adminisztratív kiadások (5%) Tartalékok (1-2%) Előcsatlakozási eszközök Új tagállamokra elkülönített eszközök (2002- től)
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.