Készítette: dr Kiss Mihály. Miért legyünk szakszervezeti tagok? A fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek munkaügyi felügyelőségei.

Az előadások a következő témára: "Készítette: dr Kiss Mihály. Miért legyünk szakszervezeti tagok? A fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek munkaügyi felügyelőségei."— Előadás másolata:

1 Készítette: dr Kiss Mihály

2 Miért legyünk szakszervezeti tagok? A fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek munkaügyi felügyelőségei 2013-ban cél ellenőrzést tartottak. 811 munkáltató került ellenőrzés alá 4300 munkavállalót érintően. Az ellenőrzés témái:  Munkaidő, pihenőidő  A rendkívüli munkaidő szabályainak érvényesülése  Munkáltatók nyilvántartási kötelezettsége  Munkabér védelme, minimálbér  Bejelentés nélküli foglalkoztatás ellenőrzése

3 Miért legyünk szakszervezeti tagok? Az ellenőrzött munkáltatók 85 %-nál Az érintett munkavállalók 2/3- a vonatkozásában Állapítottak meg szabálytalanságot. A következő táblázat a megyei megoszlást mutatja.

4 Miért legyünk szakszervezeti tagok?

5

6

7

8 A szervezettség fontossága A hatékony szakszervezet ismérvei:  szervezettség – a taglétszámhoz kötött jogosítványok, Pl. : KSZ kötési jog (10 %)  hatékony tárgyalási képesség – ehhez már magasabb szervezettség szükséges  mozgósítási képesség – kényszerítő eszközök alkalmazása  szakértelem A szervezettség következménye:  munkaidő kedvezmény  tagdíj bevétel

9 Erőforrások elemzése, rendszerezése Erőforrások:  Szervezettség  Szervezet  Aktivisták  Anyagi javak (pénz, szolgáltatások)  Kommunikációs eszközök Erőforrások elemzése: a fenti erőforrások elemzése Pl.: SWOT analízissel, csoportmunka keretében (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) Rendszerezés: a siker kulcsa – ismerjük-e azt ami a rendelkezésünkre áll. (próba: írd le, mi a dolgod szakszervezeti tisztségviselőként)

10 Szervezetfejlesztés Szervezetfejlesztés = a hatékonyság növelése érdekében tett lépések összessége.  tagszervezés  tagmegtartás  tisztségviselők felkészültségének fejlesztése  információáramlás jobbítása  egyéni és közösségi szolgáltatások fejlesztése Eredmény:  magas szintű szervezettség  szakértelem  gazdasági függetlenség  nyomásgyakorló képesség

11 Tagszervezés A tagszervezés, tagmegtartás mindig aktuális, soha nincs olyan állapot, amikor úgy érezhetnénk; nincs több tennivalónk! Alapvetés Két féle munkavállaló van:  aki szakszervezeti tag  aki szakszervezeti tag lesz

12 Tagszervezés A tervkészítés első lépése: Elemzés:  Tagnyilvántartás:  működési terület  az egyes egységekhez tartozó taglétszámváltozások és okai  „fehér foltok”  korösszetétel  nemek aránya  a működési területünkön lévő cégek ismerete, a várható változások (kiszervezés, összevonás, cégcsoport alakítás, privatizáció, stb.), létszámcsökkentés vagy beruházás.  az érintett munkavállalók bérének és jóléti juttatásainak ismerete ez alapján reális célok megfogalmazása  más szakszervezetek jelenléte esetén a konkurencia vagy az együttműködés lehetőségének felmérése

13 Tagszervezés A tervkészítés második lépése: Célkitűzés: Számszerűsíteni kell az elérni kívánt célt:  A folyamat ellenőrzése és  A szükséges beavatkozás miatt. A tervkészítés harmadik lépése: Tervezés:  Ki szervezze a tagokat? (Bárki – mindenki – valaki – senki!) Feladattal megbízott tisztségviselők Tagszervező csoportok (alkalmas, felkészült személyek akik vállalják és képesek megszólítani a leendő tagokat) Tagszervezők felkészítése! A munkatársak – ez lenne a legideálisabb állapot. A szakszervezet eredményeinek ismerete, az annak elérésében való részvétel élménye, a közösséghez való tartozás.

14 Tagszervezés  Kit szólítsunk meg? – (Mindenkit aki nem szakszervezeti tag?) Célcsoportok megnevezése  Konkrét üzem  Szakmacsoport  Korosztály (speciális célcsoport a fiataloké!)  Mikor szervezzünk? Meghatározott időszakban – pl.: bértárgyalási időszakban Kampányszerűen – terminusokra bontás, motiváció (a határidő cselekvésre serkent!)

15 Tagszervezés  Hol szervezzünk? A munkahelyen – (amíg lehet!) Öltöző Étkező, büfé Fontos, a lehetőségekhez képest nyugodt körülmény a beszélgetéshez!

16 Tagszervezés A legnehezebben megválaszolható kérdés.  Hogyan szervezzünk? Saját bizonytalanságunk és a belőle fakadó félelmeink legyőzésével. (felkészültség, erős elhatározás) A közömbösség áttörésével  a szervezethez tartozás pozitív érzésének kialakítása Saját példákkal alátámasztott lelkesedésünk A közösséghez tartozásban rejlő lehetőségek bemutatása Az eddigi eredmények bemutatása A közösség előtt álló kihívások, célok (pl.: veszélyhelyzet)  a tagok, leendő tagok igényeinek feltérképezése, megfogalmazása. Kiindulópont: abból induljunk ki, hogy mi jó a tagoknak és ne abból, mi jó a szakszervezetnek!!!

17 Tagszervezés A tagszervezést támogató eszközök:  Felépített és működtetett, rendszeresen frissülő adatokból álló tagnyilvántartás  Belépési nyilatkozat – adatok! – adatvédelem!  Tagdíjlevonási nyilatkozat  A szakszervezetünkről szóló kiadvány (legyen újszerű, szokatlan elemekkel, meghökkentő szlogen) – jobb, ha minősítik, mintha észre sem veszik, de ne lőjünk túl a célon!  Apró ajándékok! – logó (itt is fontos a mértékletesség!)  A tagszervező elérhetőségét tartalmazó névjegy vagy a kiadványban való megjelentetés

18 Tagszervezés A tagszervezés személyi feltételei:  Az akcióban résztvevő felkészült aktivisták. – A tagszervezés tanulható!  A tagszervezést a felkészítéssel kell kezdeni!  Már tapasztalattal rendelkező szervezetek tisztségviselőinek felkérése a gyakorlati tapasztalatok megosztása érdekében. Motiváció:  A szervezők és a tagok esetében is. (szolgáltatás, díj, stb.)  Az esetleges kudarc okainak feltárása, ha szükséges akkor be kell avatkozni.  Sokkal fontosabb az egymás segítése, mint a számonkérés és a felelősségre vonás!