A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A VÁROSI KÖZLEKEDÉSBEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai.

Az előadások a következő témára: "A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A VÁROSI KÖZLEKEDÉSBEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai."— Előadás másolata:

1 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A VÁROSI KÖZLEKEDÉSBEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai Uniós integráció gazdaságtana Budapest, 2005 november 19

2 4 A környezeti probléma bő harminc éve került az érdeklődés előterébe. Azóta jelentős változások jellemzik a megközelítés helyét (előtérbe került a természet terhelhetősége), a beavatkozás időzítését (fokozatos előrekúszás a nagyobb prevenció irányába), és a döntéshozók szempontjait illetően (a tiszta környezeti-szakmai szempontokba beintegrálódnak a gazdasági, majd a társadalmi szempontok). 4 Ez alatt az időszak alatt az EU hat környezeti akcióprogramot dolgozott ki. A 2001-ben elfogadott hatodik program új prioritásként nagyobb súlyt helyez a globális környezeti problémák kezelésére, ugyanakkor érvényben maradtak az ötödik program prioritásai is. Múlt órai tanulságok összefoglalása

3 4 A fenntartható fejlődés közlekedéssel kapcsolatba hozható szempontjai közül az előadás kiragadta a közlekedés hálózati szintű összefüggéseit. 4 A fenntarthatóság térbeli dimenziójára koncentrálva aláhúztuk a térbeli önvédelem fontosságát a kívülről érkező gyors változások hatásának a tompításában. Belső hálózatok, belső struktúra, térségi felszívóképesség javítása - ezeket tekintjük a térbeli fenntarthatóság kulcsfogalmainak. 4 A közlekedési hálózatoknak igen fontos szerep jut a belső struktúra megőrzésében: a fizikai hálózatok memóriaként megőrzik a kialakult belső (gazdasági, társadalmi) kapcsolatok szerkezetét és hosszú időre konzerválják a kapcsolati viszonyokat.. 4 Egy hosszú távra szóló új kapcsolati szint kiépülésének vagyunk a tanúi napjainkban. A jelenleg tervezett autópálya-folyosók ugyanakkor semmiben nem felelnek meg a fenntarthatóság hálózati követelményeinek: prioritásukkal a tervezők semmibe veszik a többrétegű és többfunkciós rendszer többi elemét, és önmagukban is hibás struktúrában készülnek.

4 Kiegészítés: Az EU közlekedéspolitikája: „Time to Decide” 4 Mit kell megoldani: torlódások, minőség, környezet, biztonság, izolált régiók 4 Elszámolás az 1992-es CTP felemás eredményeivel 4 Stratégia: megtörni a kapcsolatot a közlekedés és a gazdaság fejlődése között - a közúti forgalom csökkentése közgazdasági eszközökkel, - más módok hatékonyságának a javítása, - célzott beruházások… …a TEN hálózatba… 4 Hatvan intézkedés – négy blokkban. - kiegyensúlyozás a különböző módok között, - szűk keresztmetszetek megszüntetése, - felhasználó-centrikus közlekedéspolitika, - a globalizáció kezelése.

5 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Forrás: Az országos közúthálózat 1991-2000 évekre szóló-fejlesztési programja 1991, KHVM. Az európai folyosók előképe, az 1975-ben bevezetett útszámozás

6 4 Mit jelent a TEN keleti kiterjesztése ? Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

7 4 A hálózat kiterjesztése kelet felé Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

8 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

9 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

10 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

11 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

12 Forrás: http://www.khvm.hu/EU-integracio/A_magyarorszagi_TINA_halozat/Image11.gif A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

13 Emlékeztető: sugaras, egyközpontú (centripetális) ill. rácsos (centrifugális) hálózatok Múlt órai tanulságok összefoglalása

14 Brüsszel 2003 A városi köztérről, a városi közlekedésről

15 A városi köztérről, közlekedésről 4 (Mumford, Lewis: A város a történelemben) a város Hajlék, Erőd, Templom, - azaz védelem természeti, társadalmi és spirituális/szakrális értelemben 4 A város találkozási pont 4 Mi a házak közti teret, a közteret, az utcát állítjuk középpontba: a város: Fórum, Korzó, Piac - azaz eszmék, emberek és áruk találkozási helye. … Pontja Hely-e? 4 (Augé, Marc: Non-places: Introduction of an Anthropology of Super-modernity 1995) Helyek és nem-helyek 4 A hely attribútumai: identitás, reláció és történet 4 Nem-hely-ek: az utazás, kereskedelem, találkozás terei. 4 [FT:] egy dimenzióval vagyunk jelen: utas, vevő, ügyfél, „ketteske” 4 Feladat: otthonossá? - több-dimenzióssá tenni a nem-helyeket

16 Forrás: Dr Lackner Kristóf egykorú rézmetszete Sopron 1610 körül és a város címere

17 Szolnok ábrázolása

18 Sopron, Kolostor utca Forrás: Sterbencz Károly illusztrációja. Sopron útikalauz, Sopron, 1956 illetve saját felvétel 2003 október Sok belső célpont: a sűrű belső kapcsolatrendszer egyik feltétele

19 Párizs, Quartiere Latine Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

20 Székely kapu kispaddal Forrás: Szatyor Győző rajza, Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány. Mezőgazdasági Kiadó, 1984

21 Elfordulás az utcától – öt felvonásban (1) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

22 Elfordulás az utcától – öt felvonásban (2) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

23 Elfordulás az utcától – öt felvonásban (3) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

24 Elfordulás az utcától – öt felvonásban (4) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

25 Elfordulás az utcától – öt felvonásban (5) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

26

27

28 9. ábra. Szolnoki képeslap: így képzelték száz éve a mai várost

29

30

31 Cél: visszafordulni az utca felé 4 A visszafordulás nem a múltba való visszafordulást jelenti 4 Elemzésre van szükség: mit nyertünk és mit vesztettünk? 4 Idő-csapda: sebesség = időmegtakarítás ? Hol ez az idő? 4 Tér-csapda: „autóval több dolgot tudunk elintézni” – de közben az utca kiürül, a célpontok átrendeződnek 4 Társadalmi csapda: az autó kényszerré válik a másik ember számára is

32 A közlegelők tragédiája 4 Garrett Hardin (1968) Science – Hankiss E (1979) Társadalmi csapdák (Gyorsuló idő) – Mérő László Észjárások stb. 4 10 tehén10 liter tej100 l(10 x 10) 4 11 tehén 9 liter tej 99 l(18 + 9 x 9) 4 12 tehén 8 liter tej 96 l(2 x 16 + 8 x 8) 4 15 tehén 5 liter tej 75 l(5 x 10 + 5 x 5) 4 16 tehén 4 liter tej 64 l(6 x 8 + 4 x 4) 4 Az egyének racionális megfontolásaikat követik – és mindenki rosszul jár. (ld. családi érdek vs. közérdek) 4 Nem lehet kilépni a folyamatból (ld. még ‘dollár árverés’) 4 Kiutak: kooperáció, tanulás, stratégia változtatása, 4 ill. a közlegelő felparcellázása (ld. Erdély)

33 4 Vissza az autókhoz: társadalmi csapda az utcák kiürítése, a helyi célpontok leépülése. 4 Kényszeresen terel a távoli pontokba; autóhasználati kényszer ( USA, bevásárlóközpontok, autós létesítmények) „jogosítványfüggőség” 4 Kulcsfogalmak: elérhetőség és mobilitás összetévesztése 4 Sebesség, vele a távolság nő => tranzit szakasz hossza nő, => ipari megoldások előtérbe kerülése a közlekedésben A közlegelők tragédiája

34 A városi közlekedésről 4 Áramlás-centrikus közlekedéstervezés (60-as 70-es évek) 4 Akkori cél: helyet csinálni a gépkocsinak, a gépkocsi- közlekedésnek 4 Kiiktatni, ami útban van: a villamosmegálló, a járda, az átkelőhely, a rakodó autó, a fák, a házak… – 4 …vagyis maga a város… 4 A város alárendelése az átmenő forgalomnak. Példa a városi úthálózat integritása megszűnik, hogy az országos úthálózat egységben legyen kezelhető.

35 Forrás: Szabóki Zsolt – Gera Mihály: A Belváros. Képzőművészeti, Budapest, 1988. Az Erzsébet híd hat forgalmi sávot présel át a Belvároson

36 Az Erzsébet-híd képe díszítette az akkor új ötszázforintost

37 A pozsonyi híd is felkerült a korabeli csehszlovák pénzre

38 A városi közlekedésről 4 Cél: megváltoztatni (visszafordítani) a prioritásrendet: átmenő gépkocsi, megálló gépkocsi, közforgalmú közlekedés, kerékpáros, gyalogos helyett ugyanez fordítva. 4 Visszafoglalni a felszínt, a „járdát” a közterületet; 4 Nem-helyből hellyé varázsolni a város belakott részeit 4 Ez nem csak közlekedési kérdés, várospolitikai, környezeti, egészségügyi stb. 4 Amit mindenki tehet azért, hogy jobb legyen a város: a gyalogos méltósága. Természetesnek tekinteni, kikényszeríteni a gyalogos előnyét.

39 9. ábra. Szolnoki képeslap: így képzelték száz éve a mai várost

40 A tanulságok összefoglalása 4 Helyek és nem-helyek megkülönböztetése 4 A városokban vissza kell fordítani azt a több évtizedes folyamatot, ami felszámolta a helyi kapcsolatokat, a gyalogos-távolságban elérhető célpontokat és mindent alárendelt a gépkocsik minél zavartalanabb áramlási lehetőségeinek. 4 Kistérségekben új struktúrák alakulnak a korábbi kizárólagosan központ-irányú kapcsolatok mellett. Ezt igazolják társadalmi, gazdasági folyamatok, környezeti igények; továbbá lehetővé teszik új hálózati felismerések és technológia lehetőségek.

41 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A VÁROSI KÖZLEKEDÉSBEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai Uniós integráció gazdaságtana Budapest, 2005 november 19. A HARMADIK BLOKK VÉGE