A Mátra földrajzi viszonyai

Az előadások a következő témára: "A Mátra földrajzi viszonyai"— Előadás másolata:

1 A Mátra földrajzi viszonyai

2 Földrajzi helyzete A Mátra, mint az Északi-középhegység része, származása szerint Európa legnagyobb fiatal vulkáni övezetéhez tartozik. A Tarna és a Zagyva völgyétől körbefogva terül el, és bár nem a legnagyobb kiterjedésű hegységünk, itt emelkedik hazánk két legmagasabb csúcsa az m-es Kékes és a 964 m magas Galyatető.

3 Kialakulása A Mátra kialakulása több vulkáni fázis következménye, mely hosszú szünetekkel több millió éven át tartott. Ennek eredményeként alakult ki hazánk egyik legszebb sztratovulkáni (rétegvulkáni) képződménye. Főbb fázisai: Az első fázis vulkáni tevékenységei a harmadidőszak elejéhez (eocén) kötöttek, és a hegység északi peremén vannak a maradványai. Ebből a korból valók a Recsk ásványkincsei a réz, ólom, ezüst és az arany.

4 A fő tömege a második fázisban, a miocénben jött létre
A fő tömege a második fázisban, a miocénben jött létre. A tűzhányó mérete 25 km széles és m magas lehetett. A harmadik fázisban lezajló utóvulkáni működés következtében kezdődött el az ércesedés. A felszínfejlődés szempontjából jelentős a jelenlegi formák kialakulásánál a völgyképződés, mely a gazdagon tagolt domborzat kialakulását eredményezte. Végezetül a jégkorszak felszínformáló tevékenységének köszönheti a hegység jelenlegi formáját.

5 A Mátra ősmaradványai A hegység területén az évmilliók során a tenger előrenyomulása és visszahúzódása volt jellemző. A tenger uralmának végét a miocén vulkánosság jellemezte. A Mátra vulkáni felépítése nem kedvezett az ősmaradványok megőrzésének, a peremterületeken azonban látványos maradványokat találunk mind Szurdokpüspökiben a kovaföldbánya területén, mind távolabb Mátraszőlős térségében.

6 Kevésbé látványos, de igen jelentős a déli hegylábon kialakult üledékek ősmaradvány együttese is Rózsaszentmárton és Visonta térségében. A fennmaradt leletek, növénymaradványok, nummuliteszek, tengeri sünök, kagyló és csiga maradványok, cápa fogak, hallenyomatok, krokodilállkapocs azt bizonyítják, hogy itt valamikor meleg tenger lagúnás partja volt. A Mátra lábánál található szénkészlet pedig arra utal, hogy növényekben (fenyőfélék, éger, szil, bükk, tölgy, fűzfafélék, sulyom maradványai alapján) gazdag, mocsárerdő húzódott a miocén utolsó szakaszában e vidéken.

7 A pleisztocénben az utolsó jégkorszak idején már a hűvös klíma uralkodott a hegységben. Számos élőlény maradványa bizonyítja melyek között a leghíresebb lelet a Mátraderecske térségében talált szinte teljesen ép mamut csontváza. Ekkor élt hazánk területén a barlangi medve, barlangi oroszlán, barlangi hiéna, rozsomák, rénszarvas, jávorszarvas, ősbivaly, farkas, róka, hiúz, vadmacska. Ezen időszakot fokozatosan fölváltotta a mai időszakra jellemző klíma s ezt követte a megfelelő növénytakaró kialakulása.

8 A Mátra ásványkincsei A Mátra-hegységben a vulkáni utóműködés során a vulkanitok repedéseiben a hirtelen lehűlés során keletkezett üregeiben és hasadékaiban jelentős ásványképződés játszódott le. A hegységre jellemző ásványtársulások a különböző földtani korokból kerültek elő: triász, eocén, miocén, oligocén, pliocén.

9 A triászból jelentős mennyiségben került elő réz, pirit, kalcit, hematit, Recsk és Sirok térségéből, továbbá, barit, halotrichit, gipsz, kalcit, arany, ezüst is fellelhető volt. Bodonyból, Recskről a Lahóca-hegyről az eocénből réz, pirit, barit, halotrichit, gipsz, kalcit, arany, ezüst került elő. Antimonit, wurtzit, pirit, szfalerit, ametiszt, gipsz, kvarc, barit Gyöngyösorosziból a miocénből. A miocénből került elő Mátraszentimréről pirit, Parádsasvárról kalkopirit, kalcit, Mátrakeresztesről kalcedon, Kisnána környékéről aragonit. Mátrafüredről opál, Gyöngyössolymosról cinnabarit, antimonit, hematit, barit.

10 A Mátra barlangjai A Mátrát felépítő piroxénandezit nem kedvezett a barlangok kialakulásának. Ennek ellenére a tektonikus mozgások következtében kialakultak kisebb üregek. Ezek alkotják a hegység barlangjait, melyek közül a legnagyobb az Ágasvár melletti Csörgő-lyuk. A barlang létrejöttét vetődéseknek köszönheti. Lejárata 8 m mélységű nyílás, mely egy kisebb terembe vezet. Innen ágazik el egy 25, 30 és egy 40 m-es ág, a legmélyebb végén egy terem található. A másik két üreg a Remete-lak és a Remete-lik. Ezek csak kicsi sziklaodúk.

11 A Mátra talaja Az alapkőzetnek megfelelő, andezit talajképződést irányító hatás érvényesül a tömör kőzeteken és a málladékokon egyaránt. Ehhez kapcsolódik a patakok munkája, melynek eredményei a peremterületeken érződnek leginkább. A szintkülönbségek, a klimatikus viszonyok hatására létrejött növénytakarónak megfelelően alakulnak a változatos talajtípusok. A régiónak megfelelően a hegylábi területeken a csernozjom-barna erdőtalaj barnafölddel váltakozva fordul elő.

12 Ezt váltja föl az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, mely különböző mértékben podzolosodhat.
A szélnek kitett területeken főleg a gerincek és meredek lejtős részeken erodált, erobáz talaj a jellemző. Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok és mindazon talajféleségek melyek az andezit máladékán alakultak ki, montmorillonit típusú agyagásványokat tartalmaznak. A színes szilikátokat tartalmazó mállástermék sok vasat tartalmazhat, ezért színük többnyire vörösbarna.

13 A Mátra vízkészlete A Mátra vizekben aránylag gazdag, a hegységben lévő források jelenléte és vízhozama a geológiai felépítésé-nek és a csapadékviszonyoknak köszönhető. Több forrás alakult a törésvonalak mentén, ezek általában bővizűek és állandóak. A még napjainkban is tartó utóvulkanikus hatások következményei az ásványvizes források és a gyógyvizes fürdők.

14 A Mátra egyetlen, Ilona-völgyben lévő víz 8 m magasról zúdul a mélybe.
Az egykori természetes állóvizek a mai napra már szinte teljesen elmocsarasodtak. A Pisztrángos-tó a Kőris-mocsár, Fekete-tó, Sás-tó, Szent Anna-tó őrzi emléküket. Nagyobb vízfelülettel, így nagyobb környezeti hatással bírnak a mesterségesen kialakított, vízgyűjtő területekre épült víztározók. A Csór-réti, Köszörű-völgyi és Hasznosi víztározók látják el egyben a környék lakosságát ivóvízzel.