A háború és következményei Magyarországon

Az előadások a következő témára: "A háború és következményei Magyarországon"— Előadás másolata:

1 A háború és következményei Magyarországon

2 Tisza István miniszterelnök ellenezte a háborút
1914. július hadüzenet frontok: szerb, orosz, román, olasz (Doberdó, Isonzó). elhúzódó háború  nagy anyagi és emberveszteségek (kb. 1 millió fő) IV. Károly ( ): sikertelen kísérlet különbékére és a birodalom átalakítására 1918: vereség, kapituláció

3

4

5

6

7

8 A háborús vereség a dualista állam összeomlását okozta
 nemzeti tanácsok alakulása 1918. október 31. – az „őszirózsás forradalom” Pesten miniszterelnök: Károlyi Mihály IV. Károly lemondása 1918. november 16. – köztársaság kikiáltása cél: a polgári rendszer létrehozása, kedvező békefeltételek megteremtése

9

10

11

12

13 1919. március: Vix jegyzék a Károlyi-rendszer bukása Kommunista hatalomátvétel  Tanácsköztársaság szovjet típusú proletárdiktatúra Kun Béla – külügyi népbiztos közigazgatás átszervezése, államosítás, hadsereg felállítása „vörösterror”

14

15

16 „Mindenütt szaladgálnak, ágálnak az ellenforradalmárok, üssétek le őket! Üssétek agyon ott, ahol találjátok őket! Ha csak egy órára is sikerül felülkerekedni az ellenforradalomnak, nem lesz kíméletes egyetlen proletárral sem. Mielőtt vérébe fojtanák a forradalmat, fojtsátok őket a vérükbe!" (Vörös Újság)

17 A Vörös Hadsereg kezdeti sikerei után győz az antant (román) túlerő

18 1919 május 1. Budapest „vörös rongyokba öltözött”

19

20 „Most, itt a Duna partján, tetemre hívom a magyar fővárost
„Most, itt a Duna partján, tetemre hívom a magyar fővárost. Ez a város megtagadta ezeréves történelmét, ez a város porba rántotta a Szent Koronát meg a nemzet színeit, és vörös rongyokba öltözött.” Horthy Miklós

21 1919 augusztus 1.: a Tanácsköztársaság bukása
katonai különítmények – a vörös terror után fehérterror 1919. november 16. – Horthy Miklós bevonult Budapestre 1920. március 1: Horthy Miklós kormányzóvá választása

22

23

24

25 Trianon

26 1920 – békedelegáció gróf Apponyi Albert vezetésével
A delegáció kifejthette álláspontját, de nem befolyásolta a döntést Etnikai elv helyett gazdasági, stratégiai szempontok és titkos szerződések alapján születtek az új határok

27

28

29 1920. június 4. – trianoni béke területi veszteségek (Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Partium, Bácska, Bánát, Burgerland) magyar haderő csökkentése jóvátétel fizetése

30

31 Eredmény: terület és lakosság 2/3-át elcsatolták

32 a 10 milliós magyarság 1/3-a határon kívül, ellenséges környezetbe került

33

34 évszázados gazdasági kapcsolatok szakadtak meg (vasút, nyersanyag)

35 ellenséges környezet (1921: kisantant)

36