Németország és Kelet-Közép-Európa

Az előadások a következő témára: "Németország és Kelet-Közép-Európa"— Előadás másolata:

1 1905-1920. Németország és Kelet-Közép-Európa
Az expresszionizmus Németország és Kelet-Közép-Európa Készítette Domján Gáborné

2 Expresszionizmus Szó szerinti jelentés: kinyomás Fő célja: a belső tartalmak kivetítése, szuggesztív (nagyon hatásos) kifejezése

3 Expresszionizmus Milyen belső tartalmakat fejez ki?
érzéseket: lelkesedést, ámulatot, boldog bizakodást (pl. Kassák: Mesteremberek, József Attila:Nem én kiáltok, Franz Marc, ) szorongásokat, félelmeket (Franc Kafka, Ady: Emlékezés egy nyáréjszakára, Van Gogh, Munch: Sikoly, Egon Schiele, Kokoschka) kétségbeesést, lázadást, gyűlöletet, fojtott indulatot (Babits: Húsvét előtt, Egon Schiele, )

4 lelkesedést, ámulatot Franz Marc: Sárga lovak

5 lelkesedést, ámulatot Franz Marc: Kék ló

6 Beteges , torz vágyakat, erotikus indulatokat
Egon Schiele

7 Egon Schiele

8 szorongásokat, félelmeket
Munch: Sikoly

9 Vincent Van Gogh : Éjszakai kávéház Arles-ban, 1889.

10 szorongásokat, félelmeket
Nolde: Halál a sivatagban

11 Egyetemes élethelyzeteket, lelkiállapotokat
Ernst Barlach

12 Küldetéstudatot, elszántságot
Kassák lapja Nolde: A proféta

13 Az expresszionisták társadalomhoz való viszonya
Tiltakoznak a XX. századi ember kiszolgáltatottsága, kizsákmányolása ellen. Baloldali meggyőződés jellemzi őket, háború- és erőszak-ellenesség Emberközpontúság Hisznek abban, hogy az ember jóvá válik (ld. primitív népek, kisgyerekek) , ha a társadalmi feltételek megjavulnak

14 Expresszionista irodalom
Fő eszközei az irodalomban: Szabadvers; a verstani formák „elfelejtése”; a központozás elhagyása; Gyakoriak a kérdő, felkiáltó, egytagú mondatok; fellazítják a mondatszerkezeteket Gyakori a verbális = igés stílus Erős hatású szavak; merész társítások; megváltozott képrendszer, Szertelenség, túlfűtöttség Fő irodalmi képviselői: Kassák Lajos; József Attila 1. kötete (Nem én kiáltok) , Füst Milán, Bertolt Brecht, Szabó Dezső, Déry Tibor, Kafka

15 Festészet Fő eszközei a festészetben:
Vad színek, nyugtalanul hullámzó vonalak, torzulás a figurális ábrázolásban (pl. nyúlás) Elődök: Vencant Van Gogh, Munch, Gauguin

16 Vincent Van Gogh Búzaföld ciprusokkal, 1889.

17 Munch: Az élet tánca

18 Paul Gauguin (1848-1903): Soha már, 1897.

19 Két expresszionista irányzat:
Figurális expresszionizmus kifejezően torzított formák, de a valóság világosan felismerhető érzések hangsúlyozása mozdulatokkal, arckifejezésekkel, gesztusokkal Absztrakt expresszionizmus Elvont, stilizált valóságot ábrázol belső ritmusa van a színeknek, vonalaknak, lüktetés érzelemkifejezés pusztán színekkel és formákkal Ami közös: - látomásos, lebilincselő erő - expresszív színek

20 Figurális expresszionizmus

21 Absztrat expresszionizmus
Kandinszkij

22 Paul Klee

23 Német képzőművészeti és irányok
Die Brücke (A híd) festőcsoport 1905-től Ernst Ludwig, Emil Nolde, Otto Mueller, E.L. Kirchner  Fő téma: városi nyomor; nagyvárosi emberek nincstelen élete Der blaue Reiter: Kék lovas) festőcsoport 1911-től Kandinszkij absztrakt megfogalmazás Franz Marc állatábrázolásaiban egy tiszta, ártatlan világ tükröződik

24 E. L. Kirchner: Die Brücke tagjai, 1926.

25 Max Pechstein: A Die Brücke mappa borítója, 1911.

26 Emil Nolde: Gyerek és nagy madár, 1912.

27 E. L. Kirchner: Berlin, Friedrichstrasse, 1914.

28 E. L. Kirchner: Az utca, 1913.

29 Chaim Soutine művei

30 A Der Blaue Reiter tagjai

31 Robert Delaunay: Az Eiffel torony, 1911.

32 Oskar Kokoschka: A gyilkos, az asszonyok reménye, 1910.

33 Oskar Kokoschka: Veronika kendője, 1911.

34 James Ensor: Intrikusok, 1911.

35 Oskar Kokoschka: Síró lány, 1914.

36 E. L. Kirchner: Die Brücke tagjai, 1926.