Hallás „….nicsak, ki beszél…..”.

Az előadások a következő témára: "Hallás „….nicsak, ki beszél…..”."— Előadás másolata:

1 Hallás „….nicsak, ki beszél…..”

2 A fül felépítése A fül a hallás és az egyensúlyozás érzékszerve.
A hallás az egyik legfontosabb érzékelési lehetőségünk. Három része van: a külső, középső és a belső fül.

3 A fül elhelyezkedése

4 A fül részei

5

6 Animáció

7 Külső fül

8 Külső fül részei A külső fül részeit – a fülkagylót, a külső hallójáratot – a dobhártya választja el a középfültől (dobüreg) A fülkagyló többszörösen görbült, jellegzetes redőket alkotó porcból és az azt borító bőrből áll. Feladata a hanghullámok összegyűjtése és a hallójáratba irányítása.

9 Külső fül A hallójárat a hanghullámokat a dobhártya felé továbbítja. A hallójáratban szőrszálak és speciális faggyúmirigyek helyezkednek el. Ezek a mirigyek termelik a barna, kenőcsös váladékot, a fülzsírt. Minél többet piszkáljuk, annál több zsír termelődik Védelmet, síkos felületet biztosít.

10 Fülzsír

11 Középső fül

12 Középfül A középfül a dobhártyától befelé elhelyezkedő dobüregből és 3 hallócsontocskákból áll. A dobhártyának három rétege van: kívülről elszarusodó laphám, középen egy rostos réteg, belülről pedig nyálkahártya. Olyan, mint egy hangszóró membránja. Normál esetben ezüstszürke, fénylő. A dobhártyától befelé, dobüreg, a dobüregben a három, egymással ízülettel kapcsolódó parányi hallócsont foglal helyet. Ezek kívülről befelé a kalapács (malleus), az üllő (incus) és a kengyel (stapes). A kalapács "nyele" a dobhártyába ágyazott,"feje" az üllő testével ízülettel kapcsolódik.

13 Középfül A hanginger a hallójáraton áthaladva a dobhártyának ütközik.
A dobhártya rezgésbe jön, a rezgés áttevődik a kalapácson és az üllőn keresztül a kengyelre. A kengyel talpa az ovális ablakon át továbbítja a rezgéseket a belső fül folyadékterének

14 Belső fül

15 A belső fület folyadéktér veszi körül.
A belső fülben (labirintus) található a hallás és egyensúlyozás érzéksejt-rendszere; A csiga és az egyensúlyozás szerve/ tömlőcske-zsákocska-három félkörös ívjárat/ A belső fület folyadéktér veszi körül.

16 Hallószerv 3D

17 A hallás folyamata A kengyel, a hang hatására rezeg.
Talpa úgy helyezkedik el az ovális belső fül ablakban, hogy meglöki a csiga folyadékterét. A csigát a hosszában végigfutó hártya két folyadéktérre osztja. Ennek az alsó fala az alaphártya.   Az alaphártyán helyezkednek el a szőrsejtek / /. Nevükhöz híven tetejükből szőrszerű képződmény áll ki. A szőrsejtek felé még egy fedőlemez húzódik. A hanghullám rezgésbe hozza a folyadékteret, ami megmozgatja az alaphártyát, benne a szőrsejteket, s nekifeszülnek a fölöttük húzódó fedőlemezhez. Ennek hatására jön létre az ingerület. Ez a Corti-szerv, a hallás érzékszerve, ahol a mechanikus rezgés idegingerületté válik.

18 Animáció

19 Corti-szerv felépítése

20

21

22 Egyensúlyérzékelés A belső fül másik része az egyensúlyozás érzékszerve. Ennek részei a lévő tömlőcske és zsákocska, valamint a tér három, egymásra merőleges síkjában elhelyezkedő ívjáratok. Mindezeket folyadék tölti ki. A tömlőcske és zsákocska szintén szőrsejtekkel rendelkezik. A szőrsejteket kocsonyás burok fedi, ebben apró mészkristályok helyezkednek el, amelyek a vízszintes és függőleges sebességváltozást érzékelik. A kocsonyás burok a gyorsulásra, illetve lassulásra elhajlik, és a szőrsejtek ingerületbe jönnek. A tér különböző síkjában lévő három ívjárat hasonló kocsonyás burkolatú szőrsejtek vannak. Ezek a test valamely síkjában történő forgó elmozdulásra lépnek ingerületbe.

23 Egyensúlyérzékelő-szerv felépítése

24 Halláskárosodás/nagyothallás/siketség
A kutatások szerint számos oka lehet a hallásvesztésnek. Némelyek, mint az életkorunk (idõsebbeket inkább érint), nemünk (férfiak körében gyakoribb), genetikai adottságok (öröklõdõ betegségek, pl. otoszklerózis) olyanok, amelyeken nem áll módunkban változtatni.

25 Halláskárosodás/hallásvesztés
Két fõ típusa van a hallásvesztésnek, attól függõen, hogy melyik funkcionális rész károsodott. Az egyik esetben a hang nem éri el a belsõ fület, mivel a külsõ vagy középsõ részek eltömõdtek vagy sérültek. Lehet az ok fülzsír, valamilyen folyadék a fülben, kilyukadt dobhártya, sérült fülcsontok vagy ritkábban rákos megbetegedés

26 Hallásvesztés A másik esetben a hang ugyan eléri a belsõ fül részeit, ám az képtelen a vett jeleket továbbítani az agy hangfeldolgozó részeihez. Ez utóbbinak oka lehet az idõs kor, túl erõs hang, vírusos megbetegedés.

27 A süketség lehet veleszületett vagy szerzett.
A túl sokáig tartó, túl erõs ingert a belsõ fülben lévõ szõrsejtek nem viselik el károsodás nélkül. Elõbb felélik biológiai tartalékaikat, majd ha továbbra is hat az inger, elpusztulnak.

28 Jelbeszéd A jelbeszéd a non-verbális kommunikáció egyik szegmense. itt a világon mindenhol használt nemzetközi "egy kezes" daktil ABC. Minden betûhöz tartozik egy kéztartás vagy mozdulat, melyet megtanulva könnyedén alkalmazhatunk. „Engem már más nem ért, csak az, ki jól megfigyel Így aztán hallgatok és ezzel többet mondok el” / Bródy János/