Linux nemcsak a 13.ht-számára.

Az előadások a következő témára: "Linux nemcsak a 13.ht-számára."— Előadás másolata:

1 Linux nemcsak a 13.ht-számára

2 Hogyan is kezdődött… Rövid történet: A linux operációs rendszert ben Linus Torvalds egyetemista kezdte el fejleszteni, 386-os számítógépén. Nagyrészben Unix alapokra épült, eleinte a Minix rendszerrel függött össze, majd önállóvá vált. A fejlesztésbe számos más programozó kapcsolódott be, munkájukért nem kértek pénzt, a dicsőségért programoztak, így lett a Linux rendszer ingyenes.

3 Mi is az a linux pontosan?
Linux alatt azt az ingyenes rendszermagot (kernelt) értjük, amit 1991 óta is Linux Torvalds felügyelete alatt fejlesztenek. A rendszermag forráskódja nyílvános, báki megtekintheti, így pontosan ismert a működése. (Na ez nem mondható el a nagy M op. rendszereiről…)‏ A linux rendszermag köré épülnek az egyes disztribúciók, amik gyakorlatilag terjesztési csomagok, amelyeket kölünböző cégek, szervezetek készítenek el. Ezek nagyrésze ingyenes, de vannak fizetős disztribúciók is.

4 Az örök kérdés melyik disztribóciót válasszam?
Több ezer linux disztribóció létezik, néhány fontosabb: Debian Ubuntu / Kubuntu / Xubuntu / Edubuntu Uhulinux OpenSuse / Suse Fedora Core / Red Hat Slackware Mandriva Ma – – kezdőknek, kipróbálásként egyértelműen az Ubuntu-t ajánlanám, nagyon erősen támogatott, könnyen kezelhető. Hardverfelismerése, driver ellátottsága messze a legjobb most.

5 Linux parancsok A Linux operációs rendszer Unix öröksége az, hogy igen sok parancsot tartalmaz, melyekkel hatékonyan lehet feladatokat végrehajtani. Windows alól kipróbálhatjuk úgy, hogy pl. bejelentkezünk távoli eléréssel (ssh shell- el) egy Linux rendszerbe, pl. a putty programmal.

6 Általános parancsok passwd – jelszó megváltoztatása
who – bejelentkezett felhasználók w – bejelentkezett fehasználók, táblázatban finger usernév – felhasználó adatai last – legutóbbi bejelentkezések last | grep halozatepito last kimenetét a | -jel (pipe-jel) átadja a grep parancs bemenetére, amely kiszűri a halozatepito –t tartalmazó sorokat

7 Parancsok – súgó, manual
man – a kézikönyv, manual megjelenítése egy-egy parancsot illetően. Pl man cd : a cd parancs leírása. (kilépés a 'q'-val)‏ apropos – megadja, hogy mely parancsokhoz kapcsolódik a keresett téma. pl.: apropos file info – karakteres menüvezérelt leírás a keresett témáról. pl.: info file

8 Fájlkezelő parancsok cd teszt : belép a teszt könyvtárba
cd : egy szinttel feljebb lép mkdir név : könyvtár (jegyzék) létrehozása rmdir név : könyvtár törlése touch teszt.txt : fájl létrehozása rm teszt.txt : fájl törlése cp honnan hova : másolás ls : listázás (DOS-ban a dir-hez hasonlít) ls –a : rejtett állományokat is kilistázza ls –l : hosszú formában listáz wc – szavak számlálása egy fájlban less – fájlok tartalmának kiírása a képernyőre

9 Jogosultságok kezelése
Minden Linux rendszert csak authentikáció után lehet használni. A beléptetett felhasználó tagja egy vagy több csoportnak, amelyekhez jogosultságok tartoznak. A jogosultságok kezelése fájlokon keresztül történik. Minden fájl esetén egy 3 csoportból álló jogosultságcsomag van. pl. szoveg.txt rw- r-- r--

10 Jogosultságok kezelése 2.
pl. ls -l parancs után: fájlnév jogosultságok tulajdonos tulaj.csoportja szoveg.txt rw- r gyanta halozatepito ... Az első blokk: rw- a tulajdonos (aki létrehozta) jogosultságait adja meg. r=read (olvasás) w=write (írás) x=eXecutable (végregajtás) [ Könyvtárak esetén ez a könyvtár listázási jogát jelenti. ] Vagyis a példában a tulajdonos olvashatja, írhatja, nem futtathatja. A második blokk: r-- azt a csoportot jelenti, amelyikbe a fájl tulajdonosa tartozik. Vagyis most olvashatja, de nem írhatja és nem futtathatja. A harmadik blokk: --- a „többiek” jogai, vagyis akik nem a tulajdonossal megegyező csoportba tartoznak, és nem a tulajdonos. A példában nekik semmilyen joguk sincs.

11 Jogosultságok kezelése 3.
Chmod – jogosultságok módosítása pl.: chmod +w szoveg.txt – mindenkinek írási jogok ad. Amennyiben csupán a csoportunknak szeretnénk írási jogot adni: chmod g+w szoveg.txt Itt az u:tulajdonos, g:tulaj.csoport, o:többiek A chmod leggyakoribb használata azonban az, amikor számok segítségével adunk meg jogosultságokat. Ekkor a 2-es számrendszerbeli „átváltása” jelenti a jogosultság értékét. Pl: rw- : 110 = = wx : 011 = = 3 chmod 640 szoveg.txt felel meg a rw- r jogosultságoknak.

12 A linux könyvtárszerkezete, konfigurációs állományok
Kötött nevű, elhelyezkedésű, tartalmú könyvtárak. Egy sokfelhasználós rendszerben szükség van valamilyen rendszerre az állományok tárolásában /bin :futtatható állományok /boot :rendszerbetöltéshez szükséges állományok, kernel image GRUB vagy LiLo rendszerbetöltő könyvtára, ebben menu.lst config. állomány, amely a rendszerindítás beállításait tartalmazza. Default op.rsz, menü megjelenési ideje

13 Könyvtárszerkezet folyt.
/dev -az eszközök könyvtára. Minden egyes hardver eszköz egy-egy állománynak felel meg. (Linux-ban minden fájl.)‏ /etc :konfigurációs állományok helye /etc/apt/sources.list -azokat a „tárolókat” tartalmazza, ahol a programcsomagok elérhetőek pl.: deb intrepid main restricted deb cdrom:[Ubuntu 8.10 _Intrepid Ibex_ - Release i386 ( )]/ intrepid main restricted

14 /etc/network/interfaces :hálózati eszközök konfigurációja. pl
/etc/network/interfaces :hálózati eszközök konfigurációja. pl. Fix IP, DHCP IP # The primary network interface auto eth0 iface eth0 inet static address netmask gateway iface eth1 inet dhcp /home – a felhasználók állományait tartalmazza (külön partícióra szokás)‏

15 /media /mnt :a felcsatolt meghajtók, háttértárak találhatóak itt meg (pl. pen-drive, HDD, CD)‏
MOUNT – parancs : háttértárak felcsatolására szolgál: pl.: mount -t ntfs /dev/hdb2 /mnt/D /var :itt találhatóak a rendszerprogramok, rendszer szolgáltatással kapcsolatos állományok

16 Könyvtárszerkezet elemei
/var/log - naplófájlok /var/www – a http kiszolgáló állományai