Informatikai infrastruktúra-fejlesztés a felsőoktatásban

Az előadások a következő témára: "Informatikai infrastruktúra-fejlesztés a felsőoktatásban"— Előadás másolata:

1 Informatikai infrastruktúra-fejlesztés a felsőoktatásban
Schőberl Márton osztályvezető Felsőoktatási Vagyonfelügyeleti Osztály VAGYONPOLITIKAI ÁLLAMTITKÁRSÁG

2 Fenntartói irányítás Hármas fenntartói irányítás, ehhez kapcsolt jogkörök Emberi Erőforrások Minisztere Nemzeti Fejlesztési Miniszter Nemzetgazdasági Miniszter Rektor megbízásának kezdeményezése, munkáltatása Gazdasági főigazgató megbízása, munkáltatása Költségvetési felügyelő delegálása Állami felsőoktatási intézmények

3 Az NFM felsőoktatásért felelős szervezeti egységei
Miniszter Info-kommunikáció Vagyonpolitika Infrastruktúra Klíma / energia Vagyon-gazdálkodás Közbeszerzés Vagyon-gazdálkodási Főosztály Vagyon-felügyeleti Főosztály Kiemelt Gazdasági Társaságok Főo. Kiemelt Állami Szerződéseket Vizsgáló Főo.

4 Vagyongazdálkodás a felsőoktatásban
Vonatkozó és irányadó jogszabályok 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról (új törvény készül) Alapelvek nemzeti vagyon = állami vagyon és önkormányzati vagyon nemzeti vagyon védelme, hatékony hasznosítása állami intézménynek saját vagyona nincs, hanem nemzeti vagyont használ felsőoktatás: az Nftv-ben megjelenő egyedi jogosítványok mellett a nemzeti vagyontörvény is irányadó jogosítványok és felelős állami kontroll összhangja

5 Vagyongazdálkodás a felsőoktatásban / 2
Jogosítványok és felelősség (intézmény) a rendelkezésre bocsátott nemzeti vagyon használata a rendelkezésre bocsátott nemzeti vagyon hasznosítása (vagyonkezelési szerződés útján) nemzeti vagyon értékesítése, előzetes miniszteri engedéllyel (alapelv: alapfeladathoz nem használható vagyonból jól használható vagyon generálása) szellemi és egyéb vagyon védelme peremfeltétel: mindez járuljon hozzá az alapfeladat végrehajtásához vagyonszerzés esetén a vagyon állami tulajdon lesz (kivéve: intézményi társaság tulajdonrésze), az érintett vagyonelemmel kibővül a vagyonkezelési szerződés Jogosítványok és felelősség (állami vagyonért felelős miniszter) Egyetértési jog a szenátus következő döntéseivel: Fejlesztés indítása Vagyongazdálkodási terv elfogadása Gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről Előzetes hozzájárulás (MNV Zrt. által gyakorolt jog): nemzeti vagyont érintő beruházás indítása (beruházás: számvitelről szóló tv. szerint) nemzeti vagyonnal részvétel közös beruházásban

6 Informatikai fejlesztések - infrastruktúra
Jelenlegi állapot Több hullámban lezajló (döntően pályázat) fejlesztések Felhasználói számítógép-ellátottság kiépített Elmaradások: közösségi terekben számítógépek (könyvtárak, kollégiumok, nyilvános internet elérést biztosító gépek, stb.) száma és képességei sokszor alacsony szintűek irodai adminisztráció, intézményi működést segítő informatika  PC-k száma és fejlettsége inhomogén

7 Informatikai fejlesztések – infrastruktúra / 2
Renszerszintű okok Az IT fejlesztéseket lehetővé tevő pályázatok az oktatásban (és gyakorlati képzésben) közvetlenül hasznosuló fejlesztéseket , illetve a kutatási, vagy egyes célcsoportokra közvetlenül irányuló szolgáltatások fejlesztését célozzák Nem kapnak elegendő teret az intézményi működést segítő üzemrészek, illetve a tanítás-tanulás háttérszolgáltatásait biztosító infrastruktúra Egyik ok: EU-s társfinanszírozású pályázatok logikája  jogszabályban biztosított intézményi működés EU strukturális alapokból nem finanszírozható, csak konkrét fejlesztési cél, projekt TIOP 1.3.1: irányítási rendszerek kiépítése: főleg VIR, de nem kaptak elég hangsúlyt a VIR-be csatornázott alrendszerek

8 Informatikai fejlesztések – infrastruktúra / 3
Következtetések Fenntartói oldalról nehezen kezelhető  lényegesen gyorsabb avulás Oktatás, kutatás követelményeinek speciális igényei Kutatás Média-fejlesztés Grafikai alkalmazások Tervezői szoftverek Adatbázisok Térinformatikai rendszerek Szimulációs rendszerek (pl. vállalatirányítás) A fűtési rendszert, a falak festését, a vizes blokkokat egy-egy felújítás után sok évre megoldottként lehet elkönyvelni. Az informatikai fejlesztéseket pedig hosszabb projektek végén már akár újra is lehet kezdeni.

9 Intézményi hálózatok / ágazati irányítási rendszerek
Helyi hálózatok kiépültek Hazai és nemzetközi összeköttetés felépült Folyamatos fejlesztési igény Ágazati irányítási rendszerek Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) Adattárház-alapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR) Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) főleg infrastruktúra-fejlesztés; további eszközöket igényelnek Központosított illetményszámfejtés (KIR) A központosított illetményszámfejtéshez kötelezően csatlakozók körének bővítéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1419/2012. (X. 4.) Korm. Határozat

10 Fejlesztések frontvonala
Az ágazati irányítási rendszerek (FIR2, AVIR, DPR) Kapcsolódó feladat: az intézmények információs infrastruktúrája olyan szintre fejlődjön, ami lehetővé teszi e rendszerek egységes működését FIR központi nyilvántartás keretében - a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, hallgatói, oktatói és más alkalmazotti adatokat tartalmazza. FIR2: a korábbi FIR felváltása Infrastrukturális igények: bekapcsolt forrásrendszerek (pl.: intézményi tanulmányi rendszerek) megfelelő szintű képességei hálózati kapacitás és illeszthetőségek megfelelősége központi rendszerek kiszolgáló kapacitása és megfelelő képességei

11 Fejlesztések frontvonala / 2
AVIR ágazati adattár és elemzési hátteret biztosító központi információs rendszer (Educatio Nkft., 2007-); második fázis zajlik Intézményi oldali feltöltöttség hiányos második fázis: kiterjesztés az általános, kötelező adatszolgáltatásba minden intézmény bekapcsolása

12 Fejlesztések frontvonala / 3 Diplomás Pályakövető Rdsz.
Kérdőíves DPR Végzett hallgatók kérdőíves elérésével (optimális esetben a központi módszertan szerint) Előnyök: Kvalitatív elemzésre alkalmas, szöveges válaszok nyerhetők A kérdéssor összeállításának szabadsága Kisebb infrastruktúra-igény Hátrányok Nem reprezentatív Önbevallás torzításai Kis motivációs eszköztár Nagy minta-átalakulás Panel-követésre nem alkalmas Adatkapcsolat-alapú DPR FIR  NAV, Fogl. Hiv., OEP Előnyök: Reprezentatívvá tehető részletes alcsoportos elemzések Önbevallásnál valósabb kép Panel-vizsgálatok lehetősége Hátrányok irányítási szempontból össze nem függő intézmények közötti együttműködésre épül Folyamatos technikai nehézségek Nagyobb hardver-igény A kitöltők megoszlása nem tükrözi a hallgatókét, s bár ezt súlyozással korrigálni lehet az alapvető strukturális szempontok mentén (nem, kor, végzett szak, település, intézmény, képzési forma, finanszírozás), biztosra vehető a korrigálhatatlan látens torzulások nagy hatása: a sikeresek jóval nagyobb számban töltik ki a válaszok jelentősen kedvezőbb képet festenek valószínűleg a statisztikai valóságnál! Továbbá: az extrovertált típus túlreprezentált, az elektronikus rendszerekkel napi kapcsolatban állók szintén túlreprezentáltak, a visszahúzódók, alul reprezentáltak, stb. Ezeket a túl és alul reprezentáltságokat arányaiban nem lehet tudni. Az intézmények nagy mértékben érdekeltek a tőlük kikerülő eredmények tartalmában. (Ez mindig rossz előjel!)

13 Kérdőjelek… A fejlesztett rendszerek valódi hasznosulása nem magától értetődő („felülről jövő” kezdeményezés) „K.O.” kritériumok intézményi folyamatok és az adatok közt belső koherencia szükséges célzott felhasználók elérése a felhasználók az információtartalmat érvényesnek tekintsék az adatok megjelenése, szerepe a praktikumban intézményi statisztikai valóság és ágazati adatok egyezése vezető érezze sajátnak a rendszert (VIR), képes legyen alkalmazni Munkatárs lássa a célját és értelmét (és tudja kezelni) Kell legyen az intézményi folyamatok és az adatok közt belső koherencia: ha az adatok keletkezési folyamatai és a vezetési, működési folyamatok szinkronban vannak, tehát nincs kétféle valóság: (1) egy informális-reális, és (2) egy statisztikai, elavult, lényeges síkokat kihagyó Kell a célzott felhasználókhoz elérés: ha valóságosan is becsatornázódnak a rendszerek adatai az ágazati tervezés és irányítás megfelelő szintjein, Érvényesnek tekinthetik/tekintik a felhasználók a rendszer információ tartalmát: ha a keletkezett adatokat, mutatókat a valóságról valóban referáló tükörnek tekintik, a felhasználók (s nem az a reakció, hogy legyintenek a statisztikára) Fontos hogy az adatok a praktikumban is szerepet kapjanak: ha az adatok relevánsak, és azokat a vezetés fel is használja, (az adatok nem csak külső statisztikai kényszerek miatt kellenek, hanem válaszolnak is vezetői kérdésekre) Intézményi statisztikai valóság és ágazati adatok egyeznek: ha az intézményi belső vezetői kontrollra használt adatok és a kifelé küldésre kerülő adatok azonosak (jobb helyeken erre törekednek, de ellenérdekeltségek is szerepet kaphatnak)

14 És válaszok Informatikai rendszerek és infrastruktúra felhasználási hatékonysága (értelme) a szervezeti fejlesztések nélkül minimális és tendenciája olvadó vezetői megismerés, bevonás a tervezésbe minta-elemzések biztosítása a vezetők részére az adatokat szolgáltató egységek fejlesztése és a felhasználói végpont (vezetők) fejlesztése egyaránt szükséges a rendszerek csak definiált fogalmak és folyamatok, szereplők és szerepek (jogosultságok, feltételek) mellett tudnak folyamatosan működni. intézményi VIR-el foglalkozó intézményi képviselők felvetése a TÁMOP– /1 program 2. szakaszát megnyitó konferencián (2012 okt. 18.): Ha a vezetők minta elemzéseket kapnának, akkor indulna el a VIR rendszerek hasznosnak tekintése a vezetők részéről is. Fontossága erősödne, ezzel kapna teret azután a fejlesztési erőfeszítések hasznosulása is.

15 Köszönöm a figyelmet!