A hőmérséklet mérése Gabriel Daniel Fahrenheit ( )

Az előadások a következő témára: "A hőmérséklet mérése Gabriel Daniel Fahrenheit ( )"— Előadás másolata:

1 A hőmérséklet mérése Gabriel Daniel Fahrenheit (1686-1736)
higanyos hőmérő ( ), skála René-Antoine de Réaumur ( ) alkoholos hőmérő, skála (1730) Anders Celsius ( ) skála (1742)

2 A hő Joseph Black ( ) fajhő, látens hő, hőmennyiség, kalorimetria, kalorikum ( ) Benjamin Thompson [Rumford gróf] ( )

3 “Alig szükséges hozzátennem, hogy akármi, amit bármely elszigetelt test, vagy testek rendszere korlátozás nélkül képes szolgál-tatni, az nem lehet anyagi szubsztancia: és számomra rendkívül nehéznek, ha nem le-hetetlennek tűnik, bármely más gondolatot kialakítani arról, amit létre lehet hozni és to-vábbítani, azon a módon ahogy a Hőt létre-hoztuk és továbbítottuk ezekben a Kísérle-tekben, mint hogy ez MOZGÁS.” (előadás 1798-ban)

4 Joseph Louis Gay-Lussac (1778-1850)
gázok hőtágulása (1802) léghajón 7 km magasra - a levegő hőmérsékletét, nyomását és összetételét mérve (1804) gázok térfogati arányai ( ) út az egyesített gáztörvény felé (1826)

5 John Dalton ( ) a gázok parciális nyomásának problémája (Dalton-törvény, 1801)  atomhipotézis ( )

6 Elméleti hőtan Jean Baptiste Joseph Fourier (1768-1830)
Théorie analytique de la chaleur (1822) a hővezetés differenciálegyenlete Fourier-sor Fourier-integrál

7 Nicolas Léonard Sadi Carnot (1796-1832)
Réflexions sur la puissance motrice du feu et sur les machines propres à développer cette puissance (1824) reverzibilis körfolyamat kalorikus mechanikai modellje  hatásfok Benoit Paul Emil Clapeyron ( ) Carnot-féle körfolyamatok: fordítva, matematikailag, diagrammokon (1834) ideális gázok állapotegyenlete a folyadékkal egyensúlyban lévő gőz egyenlete

8 Az energia Julius Robert Mayer (1814-1878)
“Az erők okok: ennek megfelelően velük kapcso-latban teljes mértékben alkalmazhatjuk a causa aequat effectum (az ok egyenlő az okozattal) elvet. Ha a c oknak e okozata van, akkor c = e; ha történetesen e egy második f okozatnak az oka, akkor e = f, és így tovább: c = e = f … = c. Az okok és okozatok láncolatában egyetlen tag vagy egy tag egyetlen része sem tűnhet el, ahogyan ez világosan következik az egyenlet természetéből. Minden ok eme első tulajdonságát elpusztíthatatlanságuknak nevezzük.” (1842)

9 James Prescott Joule (1818-1889)
On the Production of Heat by Voltaic Electricity (1840) az áram hőhatása (I2R) a hő mechanikai egyenértéke (1843)

10 Hermann Ludwig Ferdinand von Helmholtz (1821-1894)
a fiziológiai hő is csak fizikai energiából származhat „Azzal a feltevéssel kezdjük, hogy akármilyen természeti testek bármilyen kombinációjával is lehetetlen semmiből folyamatosan erőt előállítani. E tétel révén Carnot és Clapeyron elméletileg levezettek egy sor törvényt, amelyek egy részét a kísérlet bebizonyította, más részét még nem ellenőrizték … . Jelen tanulmány célja ezt az elvet ugyanúgy érvényesíteni a fizika összes ágában …” (előadás 1847-ből)