Az anyag szerkezete D. Bernoulli

Az előadások a következő témára: "Az anyag szerkezete D. Bernoulli"— Előadás másolata:

1 Az anyag szerkezete D. Bernoulli
kinetikus gázelmélet: p ~ nmv2 és a hőmérséklettel növekszik (1738) Mihail Vasziljevics Lomonoszov ( ) 276 заметок по физике и корпускуларяой философии ( ) Слово о происхождения света (1756) Meditationes de Solido et Fluido (1760)

2 Antoine-Laurent Lavoisier (1743-1794)
a lehető legjobb kísérleti eszközök (1770-)

3

4 rendkívüli gondosság, mindig pontos mennyiségi viszonyok  az össztömeg a kémiai reakciók folyamán ugyanaz (1774)

5 J. L. Gay-Lussac és J. Dalton (1803-1810) Amedeo Avogadro (1776-1856)
A levegő összetétele, az égés oxigénelmélete ( ) A víz összetétele (1783) kémiai nevezéktan (1787) J. L. Gay-Lussac és J. Dalton ( ) Amedeo Avogadro ( ) molekuláris hipotézis, Avogadro-törvény (1811) Jöns Jacob Berzelius ( ) 2000 vegyület vizsgálata, atomsúlyok az O = 16-hoz viszonyítva, új elemek ( )

6 Pierre-Louis Dulong (1785-1838) Alexis-Thérèse Petit (1791-1820)
William Prout ( ) az elemek atomsúlya a hidrogénének egész számú többszöröse (1815) Th. Young a molekulák méretének első kielégítően pontos mérése (1816) Pierre-Louis Dulong ( ) Alexis-Thérèse Petit ( ) fajhő x atomsúly = állandó (1819)

7 Robert Brown (1773-1858) M. Faraday
A Brief Account of Microscopical Observations made in the Months of June, July, and August, 1827, on the Particles Contained in the Pollen of Plants; and on the General Existence of Active Molecules in Organic and Inorganic Bodies M. Faraday az elektromos töltés megmaradása (1843)

8 Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés
Wollaston, Ritter et al. ultraibolya, infravörös sugárzás (1801) fekete vonalak a színképben (1802) Joseph Fraunhofer ( ) a sötét vonalak „hullámhossza” ( )

9 diffrakciós rácsok (1821)

10 Kirchhoff és Robert Wilhelm Bunsen (1811-1899)
Foucault az elnyelési és kibocsátási vonalak közötti kapcsolat (1849) Kirchhoff és Robert Wilhelm Bunsen ( ) a színképelemzés módszerének kidolgozása (1859)  új elemek, a Fraunhofer-vonalak természete, a Nap atmoszférával körülvett folyadék ( )

11

12 hőmérsékleti sugárzás
az abszolút fekete test fogalma: Gustav Robert Kirchhoff, Monatsbericht der Akademie der Wissenchaften zu Berlin, December 1859 „ … az ugyanolyan hullámhosszal rendelkező sugarakra egy adott hőmérsékleten az emisszió és az abszorpció aránya minden testnél ugyanaz.” EλT/AλT = φ(λ, T), AλT = 1

13 Albert Abraham Michelson (1852-1931)
Joseph Stefan ( ) E ~ T4 (1879), Albert Abraham Michelson ( ) a vonalak finomstruktúrája (1881) az eszközökért Nobel-díj (1907)

14 Heinrich Gustav Johannes Kayser (1853-1940)
színképvonalak, sorozatok (1883-) Carle David Tolmé Runge ( ) Friedrich Paschen ( )

15 Johann Jacob Balmer (1825-1898)
a H-atom színképvonalainak összefüggése (1885) - 1/λ = R(1/22 - 1/n2), n = 3, 4, 5, ...

16 Johannes Robert Rydberg (1854-1919)
Recherches sur la constitution des spectres d'émission des éléments chimiques (1890) a színkép összefügg a periódusos rendszerrel hullámszám, Rydberg-állandó, termekkel minden színképvonal leírható - ν = R(1/n2 - 1/m2), ν = RZ(1/n2 - 1/m2)

17 Wilhelm Wien (1861-1928) eltolódási törvény (1893) - λmT = 0.2898 cm°K
Nobel-díj (1911)

18 Lord Rayleigh (John William Strutt, 1842-1919)
James Hopwood Jeans ( )

19 Wilhelm Konrad Röntgen (1845-1923)
az UV-nél rövidebb hullámhosszú sugárzás és tulajdonságai (1895) az első Nobel-díj (1901)

20 Pieter Zeeman ( ) a színképvonalak mágneses térben felhasadnak (1896) Nobel-díj (1902)

21 Max Karl Ernst Ludwig Planck (1858-1947)
Wien Planck Rayleigh-Jeans

22 eloszlási törvény: hν (1900)
atomi oszcillátorok, hatáskvantum