SLA A szláv népek kultúrája 1

Az előadások a következő témára: "SLA A szláv népek kultúrája 1"— Előadás másolata:

1 SLA11-110 A szláv népek kultúrája 1
SLA A szláv népek kultúrája 1.: A szláv kultúrák összefoglaló áttekintése Tanár: Szokolov Makarné 2013.

2 Fontos linkek Szláv és Balti Filológiai Intézet: = Szláv civilizáció Tárgy Tematikák Kötelező olvasmányok BBN-SLA A szláv kultúrák összefoglaló áttekintése: Bevezetés a szláv kultúrák tanulmányozásába (előadás) Tematika és vizsgatételek:PDF Prezentációk 2013 BBN-SLA A szláv irodalmak összefoglaló áttekintése (panelelőadás): Bolgár irodalom Jordan Jovkov: Sibil Hriszto Botev: Hadzsi Dimitar Prezentáció 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 PDF PPT 4

3 Követelmények: Szóbeli vizsga három részből:
az előadás anyagából összeállított tételsor (1 tétel), mindenkinek a saját szakából választott egy (magyar vagy az adott nyelven olvasott) kulturológiai cikk vagy könyv rövid (5–10 perces) ismertetése teljes bibliográfiai adatokkal. A felkészüléshez: az előadások anyaga kevés kötelező és sok ajánlat irodalom önálló kutatás

4 Kultúra és kulturológia

5 Cultura autem animi philosophia est
I. /1. Alapfogalmak Kultúra culture (fr.,eng.), Kultur (ném. ), культура colere (lat. ) – 1) lakni valahol, 2) művelni (a föld művelése), gondozni, ápolni, gondoskodni, 3) tisztelni Istent, 4) ékesíteni, díszíteni. Marcius Porcius Cato Maior A földművelésről (De agricultura) c. munkájában (i. e. III–II sz.). Marcus Tullius Cicero Tusculumi eszmecsere (Tusculanae disputationes, i. e. 45): Cultura autem animi philosophia est  nevelés, „lélek művelése” (metaforikus használat, hasonlat)

6 15. századtól – olasz humanisták
18. században – az „ész kultúrája” (fejlesztése, művelése) metafora  fogalom: „fejlődés / fejlesztés”, „tökéletesedés / tökéletesítés” A felvilágosodás-kori jelentése: „az emberiség erkölcsi fejlődésének bizonyos szintje”, jellemzi az emberiség valamilyen fejlődési szakaszát = magában hordozta annak az értékítéletét (oikumené ≠ barbárság) 18. századtól – „civilizációk” = szociokulturális fenoménok, meghatározott téridőben léteznek, és sajátos szellemi, gazdasági, technikai és politikai fejlődéssel rendelkezne

7 Civilizáció Civilis (lat.) – 1. polgári, 2. közösségi, 3. nyájas, előzékeny, udvarias, nyilvános, állami, politikai civis (lat.) – polgár civiliser (fr.) és civilize (eng.) – „az erkölcsöket és szokásokat nemesíteni, felvilágosítani” civilization (jog) – törvény, a büntetőjogi eljárásnak polgári üggyé átvezetése 18. században – „a barbárság ellentéte” Victor Riqueti de Mirabeau: Értekezés a népességről (L'ami des hommes, ou Traite de la population, 1757) Adam Ferguson: Esszé a polgári társadalom történetéről (An Essay on the History of Civil Society, 1767) Kultúra  civilizáció

8 I./2. A kultúra mint jelenség
A társadalom életének meghatározott szféra, amely intézményekben is testesül meg A szellemi értékek és normák összessége, amely valamely nagy szociális csoportra, közösségre, népre vagy nemzetre jellemző A szellemi teljesítmények fejlettségének magas szintje (kulturáltság) „A kultúra —összetett egész, amely magában foglalja a tudást, a hiedelmeket, a művészeteket, az erkölcsöt, a törvényeket, a szokásokat, valamint más képességeket és gyakorlati jártasságokat, amelyeket az ember elsajátít a társadalom tagjaként” (Edward Taylor, 1871.) A. L. Kroeber, C. Kluckhohn: Culture: A Critical Review of Concepts and Definitions (Cambridge, MA: Peabody Museum, 1952) D. Kaplan, R. A. Manners: Culture Theory (New York, 1972)

9 I. / 3. A kultúra megnyilvánulási formái
eredmény; folyamat; tevékenység; mód kapcsolódások és viszonyok; norma; rendszer. A kultúra magába foglalja mindazt, ami megkülönbözteti az emberek életét a természet életétől, vagyis a kultúra — az emberi lét minden megnyilvánulása.

10 II. / 1. A kulturológia mint tudomány
A történelem, filozófia, pedagógia, etika, szociológia, etnográfia, antropológia, szociálpszichológia, esztétika, művészetelmélet stb. tudományainak határvidékén alakult ki. A kulturológia kutatási területe: a kultúra lényege és szerkezete, a kultúra kialakulásának története és fejlődése, a kultúra működése, a világ népeinek kulturális nemzeti-etnikai sajátosságai, az emberiség szellemi és alkotói eredményei, a kultúrák folytonossága és átöröklése, a kultúrák / civilizációk kölcsönhatásai, stb.

11 II. / 2. A kulturológia szakterületei
Kultúratörténet A kulturológiai koncepciók története (J. G. Herder) Kultúrafilozófia (kultúraelmélet) Kultúrszociológia Kulturális antropológia Kulturális pszichológia II. / 3. A kulturológia fogalma Kulturologie – a szót először Wolfgang-Friedrich Ostwald Nobel-díjas német vegyésztudós használta (1913) Culturology – Lesley Ervin White amerikai antropológus használta és határozta meg (1949).

12 II. / 4. A kulturológia története
A kultúráról való gondolkodás forrásai, kezdetei  az első kulturológiai koncepciók megfogalmazódásáig (a XVIII század végéig). A kultúrának – mint a tudományos megismerés egyik tárgyának – a felfogása (1940-es évekig). A kulturális antropológia előretörése (1940–1980): több kultúramodell létrejötte A 20. sz. végi – 21. sz. eleji szakasz – kulturológia mint meta-tudomány