A versmérték és a műfaj összekapcsolása „Nemek” szerinti hierarchia: Líra Melosz (zene) Dráma II. A műfajok rendszere Жанровая система.

Az előadások a következő témára: "A versmérték és a műfaj összekapcsolása „Nemek” szerinti hierarchia: Líra Melosz (zene) Dráma II. A műfajok rendszere Жанровая система."— Előadás másolata:

1

2 A versmérték és a műfaj összekapcsolása „Nemek” szerinti hierarchia: Líra Melosz (zene) Dráma II. A műfajok rendszere Жанровая система

3 1.A szatíra műfaja – A. Kantyemir Az ideál torzítása A tagadás és kinevetés mint élethűség forrása A szatíra nyelvezete az élő (beszélt) nyelvre orientálódik A Kantyemiri szatíra mint „a könnyeken áttörő nevetés” mintája 2.A dicsőítő óda – M. Lomonoszov Retorikai szervezettség A formális jegyek normatív jellege (10 soros strófa, aBaBccDeeD) Egyéni jegyei Lomonoszovnál, Szumarokovnál, Gyerzsavinnál Fejlődési tendenciái a 18. sz. második felében 3.Az óda műfajának típusai A dicsőítő óda A vallási óda Az anakreóni óda Az orosz líra vezető műfajai Старшие жанры русской поэзии

4 G. R. Gyerzsavin (1743—1816) A szerzői egyéniség  egyéni stílus és poétika kialakulása Önéletrajzság Átmenet a racionalista poézistől az „érzelem és szívbéli képzelet” költészetéhez A „kevert” műfajok és stílus

5 III. Az irodalmi nyelv normarendszerének kialakulása Нормализация литературного языка Előzmények: a középkori diglosszia („kétnyelvűség”), a 18. sz. első felének nyelvi bizonytalansága. Lomonoszov nyelvi normái – a három stílus teóriája Теория трех стилей Az egyházi szláv nyelv használatának normái Az élő beszéd formáinak integrálása az irodalmi nyelvbe Az irodalmi műfajokat az egyházi szláv és az eredeti orosz elemek keveredésének és kölcsönhatásának az elvei és módszerei határozzák. A Lomonoszovi reform jelentősége: A nyelvi evolúció folytonosságának szellemében A régi és az új harmonikus egyeztetése Hiányosságai: „németes” szintakszis, a közepes stílus kidolgozatlansága

6 Szumarokov „korrekciói” A mindennapi értelmiségi írott és beszélt nyelv használata az irodalomban. Karamzin nyelvkoncepciója: az írott és a beszélt nyelv egységesítése:  a nyelv mint az embereket / népet összetartó erő,  visszaállítja az egyén és a nép elveszett egységét, a kor művelt társadalmára jellemző „kétnyelvűség” (írott / társalgási nyelv, orosz / francia nyelv) feloldása a nemzeti nyelvi sajátosságok és az európai kulturális nyelvi/irodalmi átvételek összehangolásának és egyesítésének formájában.  vita a „régi és az új stílusról” Н. М. Карамзин, Отчего в России мало авторских талантов? (1802) А. С. Шишков, Рассуждение о старом и новом стиле (1803)

7 Képek forrásai Источники иллюстраций http://fotki.yandex.ru/users/med-yuliya/view/167145?page=4http://fotki.yandex.ru/users/med-yuliya/view/167145?page=4 = Алексеев Александр. Мастерская художника А. Г. Венецианова в Петербурге. 1827. http://history.sgu.ru/img/x2-099.jpg http://history.sgu.ru/img/x2-099.jpg Сальваторе Тончи (в России – Николай Иванович Тончи). Портрет поэта Гавриила Романовича Державина. 1801.