Y generáció Viselkedési jellemzők és változások az Információs Korban.

Az előadások a következő témára: "Y generáció Viselkedési jellemzők és változások az Információs Korban."— Előadás másolata:

1 Y generáció Viselkedési jellemzők és változások az Információs Korban

2

3 A fogyasztói társadalom és Információs Kor, amiben felnőttek…
A fogyasztói kultúra a nárcizmus kultúrája is egyben (Lasch,1974). A profitorientált érdekek mentén az az elsődleges cél, hogy jól alkalmazkodó fogyasztókká váljunk. (Ygen – gerillamarketing) Youtube generáció - Multitasking – megosztott figyelem Életcélok és értékek mások, mint a szülők generációjánál („nem akarok úgy élni, mint a szüleim”) A tanulást a pénzkeresés elérése céljaként tartják számon A kultúra és művészet, az általános műveltség és tekintélytisztelet presztízsértéke hanyatlani látszik Erősödik a hálózatok szerepe (Bard), az internetes lét és ezzel együtt formálódik a csoportnorma is A hierarchia elfogadása és tisztelete változik – a diák és munkavállaló a jogaiért kiáll

4

5 A közösségi média hatása...
- Online lét és megváltozott pszichés munkamód - infantilis érzelmi munkamódok (érzelmi inkontinencia, szeparációs szorongás) - gyengébb konfliktusmegoldó készség – nagyobb sikeréhség A nárcisztikus tulajdonságok túlreprezentáltak a közösségi médiában Társas agresszió és kirekesztéstől való félelem A kapcsolatok nárcisztikus jellemzői erősödnek Elvárások és érzelmi kölcsönösség A tökéletességre törekvés és az idealizáció megjelenik a párkapcsolatokban is (egó-fényképek)

6 Csoport vagy atomok? - Egy önérvényesítő világban kezdenek munkavállalóként. - Az egzisztenciális szorongás és az indulatok működése destrukciót eredményez, és nem olyan koncentrált erőt, ami ésszerű keretek között a változásokhoz szükséges lenne. - A bizonytalanság és az ennek következtében előálló nárcisztikus hárítások, atomizálják a csoportot, vagyis mindenki a saját érdekét fogja nézni, és nem a csoport tagjaként gondol önmagára.

7

8 Szülői minták és a következmények
A szülők azok, akik a 7/24 munkahelyi elvárásba beleszoktak, és feladták egyéni harcaikat. Teljesíteniük kellett, ha meg akarták tartani az állásukat. A „gyerekeknek” viszont ez a teljes lefedettség (a hét mindennapján munkahelyi készenlétben lenni) már kizsákmányolásnak tűnik, amihez képest megfontolandó a munkanélküli vagy freelancer életmód. Tudjuk, hogy ők már döntően egy vizuális korszak szülöttei, akik nem trendekben, hanem szcénákban gondolkodnak.

9

10 Az érzelmek szerepe A munkaterület és a dolgozók csoportjának tudattalan normái fogják meghatározni, milyen érzelmi viszonyt tudnak majd kialakítani a kollégák egymással. Nyilván nem hagyhatók ki ebből az egyéni karaktersajátosságok sem, vagyis az idősekhez fordulás jegyeiben fellelhetők lesznek a tekintélyszemélyekkel kapcsolatos korai életévek tapasztalatai is. A fordított szocializáció következménye a generációk célértékbeli tudásfölényének a harca.

11 Pszichológiai viszonyok
Aki hadilábon áll pl. a szüleivel, mert azt érzi, hogy gátolják, értetlenek, nem bíznak benne és állandóan csak a magukét hajtogatják, az egy munkahelyen ezzel az érzelmi és tapasztalati tudással méregeti majd szülőkorú beosztottját. Rossz esetben az is megtörténhet, hogy kettejük munkahelyi kapcsolata lesz az a projektív felület, amin megjelennek a korai sérelmek, vagy az idősebb kolléga részéről azok a szülői jellemzők, amiket otthonában is mutat. A viselkedés működésében ott vannak a tudattalan érzelmek, fantáziák, elhárítómechanizmusok. Ezektől teljesen függetlenül, steril körülmények között nem vizsgálhatunk munkahelyi szituációkat.

12