DDTG NKft. bemutatkozás

Az előadások a következő témára: "DDTG NKft. bemutatkozás"— Előadás másolata:

1 DDTG NKft. bemutatkozás
Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt. (DDRF Zrt.,1993.) – állami önkormányzati többségi tulajdonban lévő társaság, fő tevékenység: üzletviteli, pályázati, egyéb gazdasági tanácsadási tevékenység, valamint tőkebefektetés Dél-Dunántúli Terület- és Gazdaságfejlesztő Szolgáltató Nonprofit Kft. (DDTG NKft., 2001.) - célja, hogy fenti tevékenységek ellátásával nem üzleti alapon is hozzájárulhasson a Dél-Dunántúli Régió gazdasági fejlődéséhez.   A már Nonprofit Kft-vé vált közhasznú társaság, kiemelten foglalkozik a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének fejlesztésével, önkormányzatok, kistérségek fejlődési lehetőségeinek vizsgálatával. Ezen témakörökben igyekszünk információt gyűjteni és az összegyűjtött információkat rendszerezni, és minél szélesebb körnek átadni ahhoz, hogy versenyképes vállalkozások legyenek a régióban.   Székhelyünk Pécs, de mint ebből a projektből is kiderül próbáljuk lefedni a teljes régiót. Számos régiókat összekötő EU projektben veszünk részt projekt partnerként (pl.: megújuló energiával foglalkozó nemzetközi projektben is aktívan közreműködünk)

2 Barcsi kistérség elhelyezkedése
Dél-Dunántúli Régió Barcsi Kistérség

3 Barcsi kistérség települései
Babócsa, Barcs, Bélavár, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Komlósd, Lad, Lakócsa, Patosfa, Péterhida, Potony, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Somogyaracs, Szentborbás, Szulok, Tótújfalu, Vízvár

4 Barcsi kistérség bemutatása
Teljes népesség: 26 375 fő A Barcsi kistérség a Dél-dunántúli Régióhoz tartozó Somogy megye dél-délnyugati részén, mindösszesen 26 települést magában foglalva a Dráva folyó völgyében helyezkedik el, a megye területének 11 %-án. A térszerkezetre az erős Barcs-központúság jellemző, Barcson - egyedüli városként – koncentrálódik a lakosság közel fele, és ez a gazdasági élet többi területén hatványozottabban jelentkezik. A további 25 település közül mindössze négy lakossága haladja meg az 1000 főt (Babócsa, Csokonyavisonta, Darány, Homokszentgyörgy), jellemzően aprófalvas szerkezetű. Területi elhelyezkedéséből, történelmi gyökereiből, városi jogállásából következően Barcs központi funkciót tölt be. Barcs és térsége 1998 óta vállalkozási övezet státusszal rendelkezik, valamint 2000 óta Ipari Parkkal.

5 Barcsi kistérség erősségei
- Jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, a magas színvonalú állattenyésztésnek és növénytermesztésnek egyaránt hagyományai vannak. - A kistérség jelentős hányada része a Duna-Dráva Nemzeti Parknak, az érintett természeti értékek komoly turisztikai vonzerőt jelentenek. - A Dráva folyó a kistérség kimagasló turisztikai vonzereje, a vízi turizmus, a személyhajózás valamint a horgászturizmus egyaránt jellemző.

6 Barcsi kistérség erősségei
- Gyógyfürdők szintén az idegenforgalom előmozdítását szolgálják (Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ, Csokonyavisontai Termálfürdő, babócsai és a szuloki termálfürdők) - Határmenti elhelyezkedés. A barcsi közúti határátkelőt 2006-ban újították fel. - Nagyszámú a munkaerőpiacra visszavezethető szabad munkaerő az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliség miatt

7 Barcsi kistérség erősségei
- Barnamezős ipari területek. Elsősorban a rendszerváltás előtti időkben működő volt iparvállalatok telephelyei ma is használható infrastruktúrát jelentenének a betelepülő vállalkozások számára. - Kedvező lakossági korösszetétel, mivel a térségben a fiatalok aránya meghaladja az országos átlagot.

8 Barcsi kistérség gyengeségei
- Magas munkanélküliség. Az alacsony foglalkoztatás az egyik oka a kistérségi GDP alacsony szintjének. - Alacsony iskolai végzettség a munkanélkülieknél, ami nehezíti az elhelyezkedést. - Képzett fiatalok nagyszámú elvándorlása. Óriási probléma, hogy a képzett fiatalok nem, vagy alig találnak képzettségüknek megfelelő munkát a kistérségben. - Korszerűtlen iparszerkezet, ami nehezíti a vállalkozások fejlődését és rontja piaci pozícióikat.

9 Barcsi kistérség gyengeségei
- Kedvezőtlen településszerkezet. Az aprófalvas szerkezet gátolja a falvak gazdasági fejlődését. - Nagyvállalat hiánya. Egyrészt a foglalkoztatás, másrészt a térségi GDP, harmadrészt pedig a kis- és mikrovállalkozások számára fontos beszállítói rendszer kialakítása miatt lenne lényeges. - Tőkehiány a mikro-és kisvállalkozásoknál, ami nehezíti a működést és a fejlesztéseket egyaránt.

10 DDTG NKft. tevékenysége a projektben
9 kerekasztal beszélgetés a Barcsi kistérségben a SWOT analízis elkészítéséhez - 1 db gazdasági és társadalmi feltáró tanulmány a Barcsi kistérségről - 1 db közös tanulmány elkészítése - 3 workshop megszervezése a Barcsi kistérségben - projekt találkozók megszervezése - honlap készítés - sajtómegjelenés, TV megjelenés, banner, brossura elkészítés - záró konferencia sajtótájékoztatóval