Közösségek szünbiológiája 1. Alapfogalmak

Az előadások a következő témára: "Közösségek szünbiológiája 1. Alapfogalmak"— Előadás másolata:

1 Közösségek szünbiológiája 1. Alapfogalmak

2 Történeti áttekintés (1)
Möbius (1877): Biocönózis, olyan egyedeknek és fajoknak a külső körülmények szerint kiválogatott tömege, amelyek egymástól kölcsönösen függnek és szaporodásuk következtében egy területen maradnak. Dudich (1938): Az életközösség bizonyos biotópban állandóan és következetesen együtt előforduló, a környezeti viszonyokhoz alkalmazkodott, a biotóphoz és egymáshoz okszerű kapcsolatokkal fűzött, meghatározott minőségű növény- és állatfajok határozott egyedeinek összessége. DuRietz és a Zürich—Montpellier-i/Braun—Blanquet fitocöno-lógiai iskola: A társulás definíciója összetételi alapokon, az összetétel törvényszerű ismétlődése, állandósága, és a környezeti igények meghatározottsága alapján.

3 Történeti áttekintés (3)
Balogh (1953): a biocönózis környezetének egész élővilágát egységbe foglaló, sajátos jellegű, stabilis, szintközösségekből felépített, összefüggő vagy térbelileg elkülönülő állományrészeket magábafoglaló állomány, amelyet többnyire nem rokonfajok egyedei alkotnak, de amelyben az állomány zömét kitevő fajok egy része legalább egy szintközösségen belül cönológiai affinitásban van egymással. Szelényi (1956, 1957): állattársulás tagjai (1) a növény nyújtotta tálálékforrás kihasználására társulnak és (2) direkt vagy indirekt táplálkozási kapcsolatban vannak egymással.

4 Alapfogalmak (1) Fauna/Flóra (Biota): adott, kisebb vagy nagyobb terület fajlistája Együttes: adott élőhely faunájához vagy flórájához (faji szinten diszkriminált populációk listájához) szünbiológiai szempontból értelmes, további információt rendelünk (pl. tömegesség) Közösség: olyan koegzisztens populációk halmaza, melyekről feltételezzük, hogy direkt vagy indirekt kapcsolatban vannak egymással Társulás: koegzisztens, egymással bizonyítottan kapcsolatban levő populációk halmaza

5 Alapfogalmak (1) : példák Fauna (Szigetköz, Derék-erdő):
Ponera coarctata Myrmica rubra Myrmica microrubra Myrmica sabuleti Leptothorax crassispinus Leptothorax nigriceps Leptothorax parvulus Dolichoderus quadripunctatus Stenamma debile Camponotus fallax Lasius platythorax Lasius brunneus Lasius fuliginosus Formica fusca Formica pratensis Formica rufa

6 Alapfogalmak (1) : példák
Együttes (Gönyű, 2002)

7 Alapfogalmak (1) : példák
Közösség

8 Alapfogalmak (1) : példák
Társulás

9 Alapfogalmak (2): Dodds & Nelson (2006)
Dodds és Nelson (2006) újra próbálkoztak a közösségek/társulások definíciójával. Hang-súlyozták az indirekt interakciók fontosságát és eloszlását és a közösség/társulás méretét az indirekt interakciókkal adták meg. 4 direkt és 6 indirekt interakció

10 Alapfogalmak (3): JNP 1993 Ponthalmaz Szimplex Venn „Sorted” „Allocated” komplex komplex komplex

11 Alapfogalmak (3): koalíciók
A koalíció valamely szünbiológiai szempont szerint összerendelhető, koegzisztens populációk halmaza. Két klasszikus példája a syntrophium (Balogh 1953) és a guild (Root 1967). A koalíciók alkalmazásának haszna: (1) A teljes életközösségek populációkig hatoló vizsgálata megoldhatatlan. A koalíciók feltárása a viszonylag egyszerű, a fenti példákban csak az azonos készleten élő populációkat kell tanulmányoznunk. (2) A taxocönózis és a sociacio partialis nem közösségrész. (3) Az interakciók színterei, segítik a társulások megismerését. (4) Egyes esetekben a közösségek összevetése és jellemzése csak koalíciók alapján lehetséges (pl távoli kontinensek összevetése). (5) Olykor a teljes életközösségek analízise is megoldható a koalíciók szintjén.

12 Alapfogalmak (4): klasszikus fogalmak
(4.1.) Ökoton (4.2.) Sávközösség, sávkomplex (zonáció, zonációkomplex) (4.3.) Mozaikkomplex (4.4.) Konnexus, konnexulus (oecus, coecus) (4.5.) Szintközösség (synusium, sztratocönózis)

13 Ad 4.2. Zonációkomplex a Tisza hullámterén
Salicetum albae-fragilis Schlerochloo-Polygonetum „Quercetum” Salicetum triandrae Alopecuretum pratensis Cynodonti -Poetum Bidentetum

14 Alapfogalmak (4): klasszikus fogalmak
(4.1.) Ökoton (4.2.) Sávközösség, sávkomplex (zonáció, zonációkomplex) (4.3.) Mozaikkomplex (4.4.) Konnexus, konnexulus (oecus, coecus) (4.5.) Szintközösség (synusium, sztratocönózis)

15 Alapfogalmak (5): növénytársulási kategóriák Braun-Blanquet szerint
Alapegység: asszociáció. A tömeges és jellemző fajokról nevezik el: genus neve+-etum, faj neve birtokos esetben. Pl. a magyar csenkesszel (Festuca vaginata) jellemzett mészledvelő, nyílt homokpusztai gyep: Festucetum vaginatae Több fajjal jellemezhető asszociáció: Convallario-Quercetum roboris (gyöngyvirágos tölgyes) vagy: Genisto-pilosae-Quercetum petreae (selymes rekettyés kocsánytalan tölgyes), azonos genus esetén: Salicetum albae-fragilis (hullámtéri füzes)

16 Alapfogalmak (5): növénytársulási kategóriák Braun-Blanquet szerint
Asszociáció feletti egységek: Asszociációcsoport: névadó növény genus neve után: -ion, fajnév genitivusban , pl. Festucion vaginatae. Asszociációsorozat: névadó növény genus neve után: -etalia, fajnév genitivusban , pl. Festucetalia vaginatae. Asszociációosztály: névadó növény genus neve után: -etea, fajnév genitivusban , pl. Festuco-Brometea. Divízió: névadó növény genus neve után: -ea, pl. Querco-Fagea (európai lombhullató erdők).

17 Alapfogalmak (5): növénytársulási kategóriák Braun-Blanquet szerint
Szubasszociáció. A olyan asszociáció, melyben névadó faja(i) mellett mások is tömegesek és ismétlődnek. Elnevezés: asszociáció + a szubasszociáció névadójának genus neve+-etosum, faj neve birtokos esetben. Pl. a hamvas szedres hullámtéri füzes:Salicetum albae-fragilis rubetosum caesii Facies valamely asszociáció egy-egy állományában valamely faj populációja tömegessé válik, pl. Salvio-Festucetum rupicolae Stipa capillata facies vagy (ritkán) Salvio-Festucetum rupicolae Stiposum capillatae. Ha ez a lombkoronában jelentkezik, konszociáció a neve: pl. Festuco-Quercetum Populus alba konszociáció

18 Közösségek analízise 1. Felvételek és tabellák

19 Lápokon készült cönológiai felvételek (Lájer 1998)

20 A közösségek összetételének analízise (2) klasszifikáció és ordináció
Hasonlósági ill. távolságfüggvények 1.1. Bináris függvények Kontingencia-táblázat Függvény, pl. 1.2.Kvantitatív függvények Pl. Renkonen-Schoener

21 A közösségek összetételének analízise (2) klasszifikáció és ordináció
2. Klasszifikáció, pl. cluster-analízis A B C D E F G H I J K

22 A közösségek összetételének analízise (2) klasszifikáció és ordináció
A közösségek összetételének analízise (2) klasszifikáció és ordináció. 2. Ordináció Vetyehát szigetek gyepek erdők