A mérési iskoláktól az iskolák méréséig - Szakértői tudás és politika kapcsolata az Országos Kompetenciamérés kialakulása során Berényi Eszter, ELTE TÁTK.

Az előadások a következő témára: "A mérési iskoláktól az iskolák méréséig - Szakértői tudás és politika kapcsolata az Országos Kompetenciamérés kialakulása során Berényi Eszter, ELTE TÁTK."— Előadás másolata:

1 A mérési iskoláktól az iskolák méréséig - Szakértői tudás és politika kapcsolata az Országos Kompetenciamérés kialakulása során Berényi Eszter, ELTE TÁTK tudományos segédmunkatárs

2 Az előadás témája és felépítése Szakértői tudás és politika kapcsolata az Országos Kompetenciamérés (OKM) kialakulása során Fogalmi és elméleti keretek – a politika tudományosodása és a tudás politizáltsága  politikus számok és barkácsolás Tudás és politika kapcsolatának formái  Kétirányú kölcsönzések  Politizált tudás és tudásalapú közpolitika Barkácsolás és tudásalapú közpolitika  A barkácsolás feltételei  A barkácsolás következményei

3 Az OKM elemzése során felhasznált elméleti és fogalmi keret Tényeken alapuló közpolitika alkotás; politika tudományosodása, tudományos racionalitásra mint externalizációra való igény (Luhmann, Schriewer)  összehasonlítás, rangsorolás (Steiner-Khamsi); számok általi kormányzás (Grek- Ozga)  Politikus számok; politika és objektivitás viszonyának megváltozása (N. Rose) Közpolitika alkotás mint barkácsolás (bricolage)  Barkácsolás versus mérnöki tervezés (Lévi-Strauss)  Közpolitikai barkácsolás mint tanulási folyamat (Freeman; Ball)

4 Tudás- és politikaelemek együttes jelenléte az Országos Kompetenciamérésben (OKM) TUDÁS KÖZPOLITIKA Eltérő jelentésárnyalatok összecsiszolódása Tudás: tanulási eredmény – politika: indikátor, benchmark Új, közös nyelv „megbízhatóság”, „érvényesség”; „összegző mérés”; „elszámoltathatóság”, „minőségfejlesztés” Kölcsönös (kétirányú) kölcsönzések folyamata (mutual borrowings, S. Sturdy) Rendszerszintű tudásmérések Mérési szakértők Mérési gyakorlat (IEA; Monitor; PISA) Oktatásgazdászok Közpolitika elemzők Autonómia Decentralizáció HOGYAN LEHETSÉGES KORMÁNYOZNI AZ AUTONÓM INTÉZMÉNYEKET?

5 TUDÁSON ALAPULÓ POLITIKA ÉS POLITIZÁLT TUDÁS – A FELHASZNÁLT TUDÁSOK VÁLTOZÁSA - MINTAVÉTELI VÁLTOZÁSOK ÉV ÉVFOLYAM KÖZPONTILAG JAVITOTT MINTA 20015, 9 20 diák iskolánként 20036,10 20046, 8, 10 2006 (4), 6, 8, 10 6. : 200 iskola; 8. : T eljeskörű, 10. 30-30 iskolatípusonként (4. Teljeskörű) 2007 6.: 200 iskola; 8.: Teljeskörű, 10.: 30-30 iskolatípusonként; (4.: 200 iskola) 2008 6., 8., 10: teljeskörű (4.: 200 iskola) 2009

6 T UDÁSON ALAPULÓ POLITIKA ÉS POLITIZÁLT TUDÁS – A FELHASZNÁLT TUDÁSOK VÁLTOZÁSA II. - HOZZÁADOTT ÉRTÉK Hozzáadott érték nélkül: Az iskolák „hagyományos” összehasonlítása  standardizálatlan eredmények  Az összehasonlítás alapja a felvételi, vagy az OKTK  Az első Kompetenciamérésben (2001) nem volt hozzáadott érték számítás Hozzáadott érték mint nemzetközi gyakorlat: OKM kialakulásával egy időben: esélyegyenlőségi, méltányossági kérdések előtérbe helyeződnek  elsősorban nemzetközi szakirodalomban megjelenő best practice-ek bemutatása (Halász 1999); (Kovács, 2000); (Bognár, 2000) A hozzáadott érték az OKM-ben  2003-as OKM: első alkalommal keresztmetszeti modell; TIMSS, PISA modell, Szocioökonómiai státusz alapján  Longitudinális vizsgálatok (OKA; 2008-tól: egyéni azonosítók)

7 „Nemcsak az eszközök beválogatásának módjában játszik fontos szerepet a barkácsoló célja, hanem magát ezt a célt is alakíthatják a rendelkezésre álló eszközök és alapanyagok.” (Freeman, 2007) PROBLÉMÁKCÉLOKAKTOROK TANTERVSZA - BÁLYOZÁS MEGOLDATLAN- SÁGA ISKOLAI AUTONÓMIA DECENTRA - LIZÁCIÓ PISA-DIAGNOZIS TARTALMI SZABÁLYOZÁS MÉRÉS- SZAKÉRTŐI ISKOLA1 KÖZPOLITIKA- ELEMZŐK MÉRÉS- SZAKÉRTŐI ISKOLA2 OKTATÁS- GAZDÁSZOK INFORMÁCIÓ A POLITIKA SZÁMÁRA ELSZÁMOLTAT- HATÓSÁG KÉSZSÉG- FEJLESZTÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER

8 MEGVALÓSULT ÉS NEM MEGVALÓSULT (RÉSZ)CÉLOK Tartalomszabályozás: -„PISA- típusú” feladatok – általános standardok meghatározása nélkül Elszámoltathatóság – az eredmények nyilvánosak; -a „hozzáadott érték” fogalma körüli ellentmondásosság; a fenntartók szerepe tisztázatlan Készségfejlesztés: PISA- típusú feladatok; programcsomagok megjelenése A BARKÁCSOLÁS FELTÉTELEI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI A BARKÁCSOLÁS FELTÉTELEI Azonos paradigma- tényeken alapuló közpolitika ideológiája Egymásnak nem ellentmondó célok Közösen elismert szakértők

9 Köszönöm a figyelmet! Berényi Eszter ELTE TÁTK beresz@wst.hu