Műszaki szabályozás az útépítésben

Az előadások a következő témára: "Műszaki szabályozás az útépítésben"— Előadás másolata:

1 Műszaki szabályozás az útépítésben
Tombor Sándor elnök Magyar Útügyi Társaság Tombor Sándor

2 A szabványosítás szintjei Műszaki szabályozás
A műszaki szabályozás hierarchiája A jogszabályok és a szabványok közötti különbség Az útügyi szabályozás célja EU-követelmények A Magyar Útügyi Társaság működése A szabályozás irányai A rendszer elemei Együttműködés a Magyar Cementipari Szövetség (MCSZ) és a Magyar Útügyi Társaság között Tombor Sándor

3 A szabványosítás szintjei
Tombor Sándor

4 Műszaki szabályozás Az új európai szabványok szabályozási területei, elvei és megoldásai különböznek, gyakran alapvetően térnek el a korábbi magyar gyakorlattól. A véglegesített európai szabványok honosítását követően az útügyi műszaki szabályozási rendszer: kidolgozza a nemzeti alkalmazási dokumentumként elfogadott útügyi előírásokat, foglalkozik a nemzeti szabványosítás tárgyát nem képező szakmai specifikumokkal. A kidolgozás költségei a nemzeti szabványosítás költségeihez képest lényegesen alacsonyabbak, mert a szakterületen tevékenykedő cégek szakértőinek bevonása az útügyi műszaki szabályozási dokumentumok kidolgozásába a közvetlen érdekeltség miatt könnyebb és gazdaságosabb. Tombor Sándor

5 Tombor Sándor

6 A jogszabályok és a szabványok
A jogszabályok alkalmazása mindig kötelező! A szabványok alkalmazása alapvetően önkéntes. A kidolgozók köre és a kidolgozási eljárás miatt minden érdekeltnek érdekében áll az alkalmazás. Tombor Sándor

7 Az útügyi szabályozás célja
Az útügy területén rendszeresen előforduló műszaki és gazdasági feladatokra egységes megoldási módok meghatározása és alkalmazása az építtetői az építéstervezési a kivitelezési és a kapcsolódó tevékenységek műszaki megalapozottsága, koordináltsága és biztonsága érdekében. Tombor Sándor

8 EU-követelmények Az EU irányelvei alapján az útügyi műszaki szabályozási rendszer elősegíti, hogy: az építményekre olyan előírások vonatkozzanak, amelyek megfelelő, az előre látható hatásokat feltételező követelményeket tartalmaznak, az útépítési termékekkel olyan építményeket lehessen megvalósítani, amelyek gazdaságosak, a rendeltetésszerű használatra alkalmasak. Alapvető követelmények: mechanikai ellenállás és állékonyság, tűzbiztonság, higiénia, egészség- és környezetvédelem, biztonságos használat, energiatakarékosság és hőszigetelés. Tombor Sándor

9 A Magyar Útügyi Társaság tevékenysége
1994-ben alakult, jelenleg 500 tagja van. Az útügyi előírások kidolgozásával, a meglevő szabályozások felülvizsgálatával, korszerűsítésével foglalkozó szakmai-társadalmi szervezet. Tagjai az útügy területén működő igazgatási intézmények, kutatóhelyek, tervező és konzultáns vállalkozások, építő és kivitelező vállalatok és az önkormányzatok. 30 munkabizottságban dolgozza ki műszaki-szabályozási anyagait és jóváhagyásra terjeszti elő az országos közúthálózaton való alkalmazás érdekében, valamint alkalmazásra ajánlja önkormányzatoknak. A kidolgozáson kívül kizárólagos joggal végzi az útügyi előírások kiadását és terjesztését. Tombor Sándor

10 A szabályozás irányai A Magyar Útügyi Társaság szabályozási tevékenysége: a műszaki előírásokat gondozza, a holland RAW rendszer átvételével az útépítési szerződések egységes műszaki feltételeit (USZEF) is kiadta. Az útügyi műszaki előírás összetétele és szemlélete: az adott (építmény) szerkezet szakszerű elkészítését szolgálja, egy-egy szerkezetet külön tárgyal. A szerződési szabályok: a felek számára kölcsönösen biztonságot nyújtó szerződés elkészítéséhez, valamint a megvalósítás folyamatában történő együttműködéshez. A kétféle szabályrendszert a szabályozási tárgyak azonossága összeköti, egymásra épülnek, fejlesztésük csak párhuzamosan történhet. Tombor Sándor

11 Az útügyi rendszer elemei 1.
Útügyi műszaki szabályzat A közúthálózat igénybevételével kapcsolatos jogok és kötelezettségek, igazgatási feladatok szabályozása jogszabályi formában (törvényben, kormányrendeletben, miniszteri rendeletben, illetve az utóbbi mellékleteként közzétett útügyi műszaki szabályzatban) történik. Hatályát a közzétételét és alkalmazását elrendelő jogszabály határozza meg. Alkalmazása mindig kötelező, így a miniszteri rendelet mellékleteként kiadott útügyi műszaki szabályzatba foglalt műszaki követelményeké is, mert az állam a műszaki, gazdasági fejlettség szintjével összhangban lévő biztonsági szintet köteles garantálni az állampolgárok számára. Érvényben lévő útügyi szabályzat: 6 db ( illetve hírlevél) Tombor Sándor

12 Az útügyi rendszer elemei 2.
Útügyi műszaki előírás A nemzeti szabványokat kiegészítő szakmai szabvány. Szakmai egyesület – az útügyi szakágban érdekelt szakembereket összefogó fórum: a Magyar Útügyi Társaság – bevonásával dolgozzák ki. A kidolgozásban – a közmegegyezés biztosítása érdekében – az összes érdekelt fél részt vesz a szakbizottság keretein belül. Alkalmazás: az egységes szolgáltatási szint érdekében, az országos közutak kezelői számára – a közhasznú tevékenység ellátására kötött szerződés szerint – mind megrendelőként, mind saját tevékenységükre nézve kötelező. Az önkormányzati tulajdonú helyi közutak, és a közforgalom elől el nem zárt magánutak kezelői számára ajánlásul szolgál. Érvényben lévő útügyi műszaki előírás: 166 db ( Tombor Sándor

13 Az útügyi rendszer elemei 3.
Tervezési útmutató A Magyar Útügyi Társaság szakmai grémiuma a szakmai szabályzatok és előírások kiegészítésére javasolja a tervezési útmutatók alkalmazását. Témakörök: a KTSZ (közutak tervezése) kiegészítése, útüzemeltetés, szerződéses feltételek, környezetvédelem, akadálymentes közlekedés stb. Megjelent: 14 tervezési útmutató ( Tombor Sándor

14 Együttműködés a Magyar Cementipari Szövetséggel
Az elmúlt években több út- és hídépítési útügyi műszaki előírás jelent meg az MCSZ támogatásával. Az Új utakon című kiadványban részletesen bemutatjuk az együttműködés eredményeit. A további sikeres együttműködés kulcsa a szakemberek közösségének megszervezése. Tombor Sándor

15 Köszönöm a figyelmet! Tombor Sándor