Választójog és választási bíráskodás. Reformjavaslatok a XVIII. században  Cél: a képviseleti rendszer alapjainak kiszélesítése  Hajnóczy József Alkotmánytervezete.

Az előadások a következő témára: "Választójog és választási bíráskodás. Reformjavaslatok a XVIII. században  Cél: a képviseleti rendszer alapjainak kiszélesítése  Hajnóczy József Alkotmánytervezete."— Előadás másolata:

1 Választójog és választási bíráskodás

2 Reformjavaslatok a XVIII. században  Cél: a képviseleti rendszer alapjainak kiszélesítése  Hajnóczy József Alkotmánytervezete (1790)  A törvényhozásban csak azok vegyenek részt, akik saját jogon földbirtokkal rendelkeznek  1790/91. országgyűlés  Bizottság felállítása a városok szavazati jogára vonatkozó tervezet kidolgozására

3 Reformjavaslatok a XVIII. században  Martinovics Ignác „Magyarország új alkotmányának tervezete” (1793)  Három rend képviselői egykamarás rendszerben  A nemesség jövedelme, a „harmadik rend” népessége arányában választana képviselőt  Berzeviczy Gergely Alkotmánytervezete (1809)

4 Reformjavaslatok a XIX. században  Megyegyűlések (1843)  Népképviselet megvalósítása  Ellenzéki Nyilatkozat (1847)  Népképviseleti parlament  Országgyűlési bizottság (1847)  Szabad királyi városok országgyűlési részvételi jogának vizsgálata, javaslat kidolgozása

5 1848:5. tc.  Ghyczy Kálmán – Kossuth Lajos – Szemere Bertalan  „Ideiglenes” törvény  Aktív és passzív választói jogosultság

6 1848:5. tc. Aktív választójogi feltételekPasszív választójogi feltételek FérfiAktív választójog feltételei Magyarországon született vagy honosították 24. életév betöltése 20. életévét betöltötteA magyar nyelv tudása Nem állt atyai, gyámi vagy gazdai hatalom alatt Hűtlenség, csempészés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nem állt Törvényesen bevett valláshoz tartozott Vagyoni cenzus Értelmiségi cenzus

7 1848:5. tc.  Választókerületek  Választási előkészületek  Székhely megállapítása  Központi Választmány felállítása  Választás  Választás napjának kitűzése  Ajánlás megtétele  Szavazatszedő Választmány  Jegyzőkönyv – mandátum

8 Választási bíráskodás  Igazolás  Vizsgálat elrendelése  Szavazás módja (Házszabályok)  Választás megsemmisítése

9 Választások megsemmisítése Érvénytelenségi okok 1. Választás előkészítése során felmerült törvénysértések, szabálytalanságok 2. Választás lefolyása alatti törvénysértések  Választókerület székhelyének jogtalan áthelyezése  Eljárási szabályok megsértése  Nyílt erőszakoskodás  Csalás  Etetés-itatás, vesztegetés 3. Képviselővé választott személyében rejlő okok

10 Választási bíráskodás a XIX-XX. században  Eötvös József és Tisza Kálmán indítványa (1868)  Képviselőház tagjaiból választott 7 tagú bíráló bizottság  Választójogi novella (1874:33. tc.)  Kúria – de a gyakorlatban továbbra is a Képviselőház járt el

11 Választási bíráskodás a XIX-XX. században  1899:15. tc. az országgyűlési képviselő- választások feletti bíráskodásról  a Kúria tanácsai és a Képviselőház bíráló bizottsága együtt járt el Abszolút érvénytelenségi okokRelatív érvénytelenségi okok Passzív választójog hiányaHarmadik személy törvényellenes magatartása a képviselő javára A képviselő törvényellenes magatartása a választási előkészületek vagy a választás során A szavazás akadályozása A választási elnök vagy a szavazatszedő küldöttség törvényellenes magatartása

12 Választási bíráskodás a XIX-XX. században  Hatékonyabb megoldások keresése  Közigazgatási Bíróság  Vegyes parlamenti bíróság  Kúria (1908:37. tc.)

13 Választási bíráskodás a XIX-XX. században  1945. évi VIII. tv. a nemzetgyűlési választásokról  Választási Bíróság: a Kúria, a Közigazgatási Bíróság, a Népbíróságok Országos Tanácsa bíráiból, valamint a választásokon induló demokratikus pártok képviselőiből