Mindennapi veszteségeink

Az előadások a következő témára: "Mindennapi veszteségeink"— Előadás másolata:

1 Mindennapi veszteségeink
Géberjén 2013. szeptember 27. Leviczki Márta

2 A veszteség fogalma Egy szokatlan esemény következtében létrejövő érzelmi állapot – szubjektív élmény A szokatlan esemény nemcsak súlyos trauma lehet Mindent veszteségnek kell tartanunk, amit az egyén valamilyen interperszonális kapcsolatában, vagy akár csak saját tudatában súlyos csalódásként, megaláztatásként vagy cserbenhagyásként él meg.

3 Fel lehet-e készülni a veszteség fogadására?

4 FEJLŐDÉSI KRÍZISEK

5

6

7

8

9

10

11

12

13 Pszichológiai immunrendszer
pozitív gondolkodás célorientáció növekedésérzés kontroll kihívás- és változáskeresés szociális forrásmonitorozás énhatékonyság kreatív énkép találékonyság szociális forráskeresés

14

15

16

17 A krónikus betegséggel kapcsolatos pszichés reakciók:
Tagadás Szorongás Düh Levertség, depresszió

18 Megküzdési stratégiák a krízis oldására
a betegség súlyosságának tagadása vagy minimalizálása információszerzés érzelmi támasz keresése probléma-orientált: a páciens megkísérli elsajátítani azokat az eljárásokat, technikákat, amelyekkel hozzájárulhat állapota javításához a konkrét, rövid távú célok felállítása A távolabbi célok feltérképezése pozitív jelentés keresése, értékek átrendezése

19 A betegség következményei fölött gyakorolt kontroll
- A beteg életminőségét és szubjektív állapotát jelentősen javítja, ha a betegség következményei fölött kontrollt gyakorol.

20 A kontrollálhatatlan helyzet fölötti kontroll formái és eszközei:
érzelmi reakciók kontrollja Házastárssal, barátokkal való kapcsolat kontrollja a fizikai tünetek kontrollja Az orvosi kezelés és a betegségről szerzett információk kontrollja

21 A társas támogatás A társas támogatás pozitív hatása: különböző betegségek előfordulása lényegesen gyakoribb azoknál, akik magányosan, izoláltan élnek, akiknek nincs családjuk, kevesebb a barátjuk, munkájuk során is kevesebb emberrel érintkeznek. Az egyedül élők között szignifikánsan magasabb a halálozás aránya, mint a párkapcsolatban élők között.

22 A társas támogatás összetevői
Pozitív érzelmek kifejezése a társak részéről Egyetértés a személy nézeteivel, magyarázataival, érzéseivel, azok elfogadása Biztatás a gondolatok és érzések kifejezésére Anyagi segítség biztosítása A személy megerősítése abban, hogy egy kölcsönösen elfogadó és támogató rendszer tagja

23 A segítség elfogadásának nehézségei
A segítség elfogadásakor szabadságunk veszélyeztetését érezhetjük, ami önértékelésünk csökkenésével jár. Magasabb önértékelésű betegek nehezebben tudják elfogadni a társas támogatást. Ők hozzászoktak ahhoz, hogy nehézségeiket önállóan oldják meg. A betegek akkor hajlamosabbak támogatást elfogadni, ha úgy érzik, hogy viszonozni is tudják azt.

24 A segítség elfogadását megkönnyítő tényezők 1.
- a segítség elfogadását ne a gyengeség elismerésének, hanem az élni akarás, az akaraterő jelének tekintsük – ez pedig maga a bátorság szeretteink azt érezhetik, elég fontosak számunkra ahhoz, hogy megérje küzdeni az együtt tölthető idő meghosszabbításáért az együttműködő beteg jelentősen megkönnyíti a segítő munkáját

25 A segítség elfogadását megkönnyítő tényezők 2.
adni jó! – ne fosszuk meg a segítőt az adhatás pozitív érzésétől! a legelesettebb állapotunkban is képesek vagyunk adni: egy mosoly, egy hálás tekintet megsokszorozza a segítő erejét a betegséggel való küzdelmünk pozitív példa lehet szeretteinknek a saját veszteségélményeik feldolgozásában

26 A veszteségélmény feldolgozási folyamata
tagadás düh szorongás, félelem elengedés új célok keresése, új szerepek kialakítása a nyereség felfedezése a megküzdés során

27 Veszteség - változás Veszteség – változás Változás = veszteség + NYERESÉG!

28

29

30 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!