A Duna partján történt események röviden! Pillman Nikolett Schäffer Ivett.

Az előadások a következő témára: "A Duna partján történt események röviden! Pillman Nikolett Schäffer Ivett."— Előadás másolata:

1 A Duna partján történt események röviden! Pillman Nikolett Schäffer Ivett

2 Kint a Duna parton megvizsgáltuk a Duna és az ivóvíz közötti kémiai különbségeket! KOl (mg/l)3,5 Klorid (mg/l)100 Vas (ug/l)200 Mangán (ug/l)50 Nitrát (mg/l)50 Nitrit (mg/l)0,1 Ammónium (mg/l)0,2 Összes keménység (CaO mg/l)50-350 Vezetőképesség (uS/cm)2 500 Nátrium (mg/l)200 Szulfát (mg/l)250 pH6,5-8,5 HATÁRÉRTÉKEK Ebből kiderült, hogy a Duna vize sokkal több szennyező anyagot (nitrit, ammónium) tartalmaz. A Duna és a csapvíz vizébe is csepegtettünk indikátorokat és egy kis idejű rázás után színskála segítségével megtudtuk melyik anyagból mennyi található bennük

3 Néhány kémiai jellemző és szerepük Nátrium: Testnedvekben található. Fontos szerepe az ozmózisnyomás szabályozása, töltés szállítása. Vas: Életfontosságú elem, a hemoglobin és az enzimek alkotórésze. Klorid: Fémekkel alkotott sói, például a nátrium-klorid a gyomorsav sósavának képződéséhez és a különböző enzimek aktiválásához nélkülözhetetlenek. Nitrit, Nitrát: Szennyezésjelző vízminőségi paraméterek: túlzott műtrágya- felhasználás során a talajból beoldódik a vízbe. Káros hatása a vér oxigénfelvevő képességét csökkenti, valamint a vizek átalakulnak a baktériumok számára tápanyagban gazdag vizekké (eutrofizáció). Ammónium: Szennyezésjelző vízminőségi paraméter: a szerves anyagok, a mikroorganizmusok élettevékenysége során felbomlanak, és ennek termékeként keletkezik. Települési és ipari szennyvizek bemosódásából eredhet, ezért a vizek elfertőződésére utal.

4 Élővizeink szennyezettsége a világ minden táján jelentős környezetvédelmi problémát jelent. A fő szennyező források az ipar, a mezőgazdaság, valamint a lakosság. Élővizeink védelme érdekében az elsősorban alkalmazott technológia a szennyvíztisztítás, amelynek fő célja a szennyezőanyagok környezetbe kerülésének megakadályozása. Budapest szárazidei szennyvizeinek 51%-át az észak-pesti és a dél-pesti telepen tisztítják, melyek névleges kapacitása együttesen 235 ezer m 3 /nap. A dél-pesti tisztítómű, 80 ezer m 3 biológiai, és 80 ezer m 3 tápanyag-eltávolító kapacitással rendelkezik. Az észak-pesti telep átlagosan 155 ezer m 3 szennyvizet tisztít meg naponta, de olykor ez a mennyiség a 200 ezer m 3 -t is eléri. A szennyvizek megtisztításához fizikai, biológiai és kémiai módszereket alkalmazunk: Kőfogókban felfogjuk a csatorna fenekén görgetett anyagokat; Rácsokon kiszűrjük a nagyobb darabos lebegő anyagokat; Homokfogó medencékben kiülepítjük a homokot; Zsírfogókban leválasztjuk a zsírokat, olajokat; Vegyszert adagolunk a foszfor kicsapatására; Előülepítőkben kiülepítjük a szerves lebegő anyagokat; Eleveniszapos levegőztető medencékben lebontjuk az oldott szerves anyagokat; Utóülepítőkben szétválasztjuk a tisztított vizet az eleveniszaptól; Az előülepítőből kiemelt iszapot sűrítjük, biogázt fejlesztünk belőle és víztelenítjük; A termelt biogáz felhasználásával elektromos áramot termelünk; Szilárd hulladékainkat a mezőgazdaságban hasznosítjuk, vagy a lerakókban ártalmatlanítjuk.