Finnugor népek népköltészete, irodalma I.

Az előadások a következő témára: "Finnugor népek népköltészete, irodalma I."— Előadás másolata:

1 Finnugor népek népköltészete, irodalma I.
Finnugor népek és nyelvek 6. óra

2 Finn népköltészet Kalevalai-versmérték/forma
Finn- és Orosz-Karjala (utóbbi csak 19. szd-tól) kisfolklór: szólások, találós kérdések mesék, regék, legendák rímes népdalok siratók mitikus versek balladák

3 Finn irodalom 13. szd-tól Mikael Agricola
1642 – 1. teljes Biblia-fordítás svéd nyelvű irodalom Auróra-kör; Porthan turkui, majd helsinki romantika;Runeberg Lönnrot és a Kalevalák A. Kivi, M. Canth, J. Aho, E. Leino, M. Lassila, V. Linna, E. Sillanpää, J. Linnankoski, P. Haavikko, L. Krohn, A. Paasilinna, T. Janson

4 Versformák első szótagi hangsúly, hosszú-rövid korreláció, így időmértékes és ütemhangsúlyos is kalevalai sor: trochaikus nyolcasok, de: lehet kétütemű nyolcasként is, nem felező nyolcas gondolatritmus alliteráció, ragrímek asszonánc ritka

5 Észt népköltészet mitikus énekek kozmo/etnogenezis
siratók (menyasszony-, katona-, halott-) szólás, találós kérdés, ráolvasás, imádság ritkán balladák epikus műfajok: mesék, mondák regék: hit- és történeti regék 18. szd-ig: regilaul ‘regivers’: rímtelen, erősen alliteráló, sokszor előénekessel

6 Észt irodalom 13. szd. szórványok 1525 – első észt nyelvű könyv
1739 – első teljes Biblia-fordítás 19. szd. eleje: esztofil mozgalom – K.J.Peterson Faehlman, majd Kreutzwald – Kalevipoeg Eesti Postimees c. lap 1870 Észt Írók Társasága: J. Hurt, C. R. Jakobson L. Koidula, K. E. Sööt, J. Tamm, E. Vilde, A. Kitzberg, J. Liiv, G. Suits, A. Tammsaare, M. Under, J. Smuul, D. Vaarandi, A. Valton. J. Kross, J. Kaplinski, A. Kivirähk Eesti Kultuurkapital

7 Versformák mind időmértékes, mind ütemhangsúlyos verselés ehetséges
hangsúly – tagoló vers időmérték az eredetibb regilaul sorvégi rímes népdal, majd strófikus szerkezet korábban lírai dalok túlsúlya ma a vezető műnem a líra

8 Karjalai irodalom leggazdagabb b-finn folklórkincs
A. Perttunen, L. Paraske verses hősepika, majd szokásokról/ünnepekről szóló dalok 13. szd. nyírkéreg emlékek (szórvány) 1938. Karelia c. lap (majd Punalippu, ’90-től ismét Carelia) 1940-től ismét irodalmi finn norma szépirodalom 1920-as évektől finn és orosz klasszikusok és karjalai folklór az ihlető „baloldali költészet” S. Mäkelä, J. Virtanen, O. Johansson, J. Rugojev, N. Laine, V. Sidorova

9 Izsór irodalom a finn és karjalai folklórral mutat hasonlóságot
legkedveltebb műfaj: lakodalmi dal Kalevalai versforma ’30: kísérlet a latin betűs irodalom kialakítására – sikertelen tankönyveket adtak ki ma: írásbeliség nélküli nyelvként

10 Vepsze irodalom gazdag folklór líra: dalok
kis műfajok: közmondások, találós kérdések, ráolvasások epikus folklór gyér: mesék, mondák 1930-as évek: megpróbálnak egységes írásbeliséget és irodalmi normát kialakítani, 1938-ban megszüntetik 20. szd. végén: nemzeti ébredés V. Jersov

11 Vót irodalom erős észt hatás említés az orosz krónikákban
folklór: dalok és a kis epikus műfajok D. Tsvetkov: szótár és vót nyelvtan Paul Ariste (észt) publikálta a vór folklórgyűjteményt ma írásbeliség nélküli

12 Lív irodalom főleg észt (de finn) hatás sok archaikus elem
19. sz-tól: írásbeliség evangéliumfordítások, nyelvkönyvek 1920-tól fellendülés Livli c. lap 1939-ben beszüntették szépirodalmuk eleinte fordításokban K. Stalte U. Kaphberh ma igen gyenge írásbeliség