Az önkormányzatok érdekképviselete

Az előadások a következő témára: "Az önkormányzatok érdekképviselete"— Előadás másolata:

1 Az önkormányzatok érdekképviselete
Dr. Zongor Gábor főtitkár Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége TÖOSZ Gödöllő MÖSZ konferencia 2011. március 16.

2 Új helyzet – alkotmányozás – államosítás
Az önkormányzás értékeinek bemutatása - A helyi közösségek újra éledése - A települési demokrácia kialakulása - Konfliktus kezelés helyi gyakorlata Az államosítás előnyei és veszélyei - Előny: azonos minőségre való törekvés - Hátrány: helyi specialitások elveszése Az állam és az önkormányzatok viszonyának újra fogalmazása

3 Strukturális változtatások veszélyei
Differenciálatlan hatáskör telepítés – differenciált hatáskörgyakorlás - az állami szervezetrendszer előnyeinek túlhangsúlyozása - felülről vezényelt közigazgatás kockázata A szubszidiaritás érvényesülésének valósága - a közszolgáltatások elérésének garanciái - állam (járás) – társulás (önkéntes – kötelező) – mikro térség

4 Települési önkormányzatok száma sok vagy kevés?
Európai összehasonlítás az egy települési önkormányzatra jutó átlagos lakosság szám figyelembevételével Legkevesebb lakosság szám egy önkormányzat esetén: - Csehország: 1500 fő - Franciaország: 1600 fő Legtöbb lakosság szám egy önkormányzat esetén - Nagy Britannia: fő Magyarország: 3150 fő/ települési önkormányzat Néhány példa: - Svájc: 2100 fő - Ausztria: 3400 fő - Németország: 5000 fő

5 Települési önkormányzatok száma sok vagy kevés?

6 A magyar településhálózat struktúrája
Az összes települési önkormányzat száma: 3177 50 főnél kisebb települések száma: 27 200 főnél alacsonyabb lakosságszám: 352 500 főnél : 1048 1000 főnél: 1725 (54%) 10 ezer lakos alatti települések száma: 3008 (95%) 50 ezer feletti: 21 (0,7%) - ebből - 100 ezer feletti: 9

7 A magyar településhálózat struktúrája

8 A magyar konfliktus oka
Szétaprózódott településszerkezet Az integráció hiánya Azonos feladat- és hatásköri, valamint felelősségi rendszer Nem tisztázott a települések teherbíró képessége Nincs tisztázva mi a települési önkormányzás minimumának feltétele

9 Önkormányzatok és a gazdasági válság
Az önkormányzatok jelentős többsége mindennapi túlélési gyakorlatot hajt végre Csőd és ellehetetlenülés között Stratégiai gondolkodás és tervezés hiánya Menekülés a jövőbe? - Hitel helyett kötvény Kié a kockázat? A fejlesztések helyi feltételei hiányoznak 2000-től az önkormányzatiság folyamatosan gyengül: napi működési zavarok Önkormányzatok bűnbak szerepben!

10 A jövő lehetőségei Az önkormányzás feltételrendszerének újra fogalmazása: - Önkormányzati minimum és minimum önkormányzati szolgáltatás meghatározása. - Szubszidiaritás elvének gyakorlattá tétele. Strukturális átrendezés helyett működés központú átalakításra törekvés. Az állami és önkormányzati feladat és felelősség megosztása, és a megvalósítás garantálása.

11 A jövő lehetőségei (2) Az önkormányzati szintek és szerepek tisztázása: Melyek a települési önkormányzás feltételei? Önkormányzati társulások és együttműködések. Kistérség (járás) és települési autonómia viszonya. Mire való a megye? – kormányhivatal – önkormányzat viszonya Közigazgatási, területfejlesztési és önkormányzati közszolgáltatások egymáshoz való viszonya.

12 A jövő lehetőségei (3) Az önkormányzatok pénzügyi helyzetének átfogó tisztázása. Az önkormányzati rendszer „konszolidációja”. Az új rendszerű feladatmegosztáshoz igazodó finanszírozás. Az állam és az önkormányzatok közötti új forrásmegosztási rendszer alkotmányos garanciája. Virtuális önkormányzatok és változó szintek helyett színvonalas közszolgáltatásokra alkalmas autonómiák és együttműködések kialakítása.

13 A jövő lehetőségei (4) Egyedül senkinek sem megy!
A partnerség és a bizalom rendszerének újraépítése, az együttműködési szemlélet erősítése. A képviseleti demokrácia és a szakmai végrehajtás intézményrendszerének újrafogalmazása. Az önkormányzati szereplők képzése, tudásbővítése Alkotmányos megoldásokra alapított decentralizált átalakítás.

14 Az önkormányzati érdekképviselet szabadsága
Az új Alkotmány-tervezetben 32. Cikk „(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között k) szabadon társulhat más önkormányzattal, érdekképviseleti szövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi szervezetnek,” Az Ötv. új, kiegészítő szabályozása az országos önkormányzati szövetségekről Öt féle országos érdekképviselet: (vár)megye – megyei jogú – főváros – körzetközpont (járás) – minden más A nyílt párbeszéd teljes hiánya a kormány és az önkormányzati szféra között

15 Lehetőségek az önkormányzati érdekek megjelenítésére
Kényszerből előny - A vidéki önkormányzatok összefogása – csaknem 3000 települési önkormányzat - Partnerség a nagyokkal – kísérlet a közös önkormányzati érdekek megfogalmazására Partnerség a vidék társadalmával – önkormányzatok – gazdasági szereplők - civil szervezetek Önkormányzó Magyarországot!

16 E-mail: zongor@toosz.hu
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!