Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaErzsébet Fábiánné Megváltozta több, mint 10 éve
1
DIABETES MELLITUS 2 Dr. Pusztai Péter Semmelweis Egyetem ÁOK
II. sz. Belgyógyászati Klinika
2
EPIDEMIOLOGIA A DM előfordulási gyakorisága növekszik
2010-ra Zimmet és mtsai 250 millió DM 2025-re King és mtsai 300 millió DM 2030 Wild és mtsai 366 milló DM Magyaroszágon 6.2%-os az incidencia – cukorbeteg
3
A diabetes mellitus kezelésének fő szempontjai:
Hatásos és tartós glikaemias kontroll Kiváltó okot célzó kezelés Komplex kardiovaszkuláris rizikó csökkentés
4
A diabetes kezelésének céljai
HbA1c ≤6.5% Éhgyomri plazma glukóz ≤6.0 mmol/l Étkezés utáni glukóz < 7.5 mmol/l Vérnyomás <130/80 LDL <2,6 mmol/l HDL >1,2mmol/l TG <2,3 mmol/l
5
2-es típusú DM kezelése Inzulin szekretagóg szerek - sulfanylureák
- prandialis glukózregulátorok α-glukozidáz-gátlók Biguanidok-metformin Tiazolidindionok – PPAR-γ-agonisták Incretinek
6
„Testreszabott” kezelés
Túlsúlyos betegek BMI > 25 Feltételezhetően az inzulinrezisztencia a jelentősebb Inzulin-sensitizerek Normál testsúlyú betegek BMI ≤ 25 A -sejt dysfunctio a jelentősebb Secretagógok
7
Sulfanylureák 2-es típusú DM-ban a prandialis inzulinszekréció első fázisa már korán károsodik. Klasszikus, világszerte a legelterjedtebb. Felfedezésük a véletlen műve – bacteriostaticus hatású sulfonamid származékok kutatása közben fedezték fel hypoglykaemizáló hatását. A sejtmembrán specifikus ATP-dependens K-csatornáihoz kötődnek – zárják azokat
8
Sulfanylurea receptor
Heteroktamer struktúra: 4 külső SUR és 4 belső, a kálium áramlást szabályozó (Kir) alegységgel β-sejt – SUR1/Kir6.2 Szívizomsejt – SUR2A/Kir6.2 Érfali símaizomsejt – SUR2B/Kir6.2
9
Sulfanylurea receptor
SUR1 – két sulfanyl és benzamido csoport kötőhely SUR2A, SUR2B – benzamido csoport kötőhely A benzamido csoportot nem tartalmazó vegyületek pankreász szelektívek! Pankreászban alaphelyzetben a csatornák nyitottak – záródásuk hatására inzulinelválasztás következik be. Szívizomzat- megfelelő kontraktilitás, az erek esetében az értónus biztosítása a feladatuk. Ischemia hatására a csatorna kinyílik – ischemias prekondicionálás! A SUR alegység mellett a SU vegyületek a Kir alegységhez is kötődnek.
10
Sulfanylureák glibenclamid – SUR1, SUR2 hatás, az ischemias prekondicionálást gátolja, helyre állítja a megrövidült akcióspotenciált glimeprid – bár nem pankreász szelektív, nem befolyásolja az ischemias prekondicionálást gliclazid – pankreász szelektív, aminoazobiciklo-oktan oldallánc: - antioxidáns hatás: lipidperoxid↓, superoxid-dizmutáz aktivitás megtartott - kedvező haemorheologiai hatás gliquidon – a vesén keresztül ürül ki
11
Mellékhatások Elsősorban a hypoglykaemia veszélye – az újabb készítmények metabolitjainak nincs hypoglykaemizáló hatása. Testsúlygyarapodás- általában 2-3 kg
12
Prandialis glukózregulátorok - meglitinidek
benzoesav származék – repaglinid fenilalanin származék - nateglinid A β-sejtmembrán specifikus ATP-dependens K-csatornáihoz kötődnek – de a receptor más alegységéhez, mint a sulfanylureák. A kötődés mindössze 2-3 óra.
13
-glukozidáz-gátlók acarbose, miglitol, vogbilose
kompetive gátolja a vékonybélben lévő -glukozidáz enzimet, ezáltal gátolva az oligosacharidok bomlását GLP-1 szintet emeli - sejtekre trophikus hatású elhízott diabeteses betegeknél választható, ahol elsősorban a postprandialis vércukorszint emelkedés észlelhető – éhgyomri érték ≤ 7, postprandiális emelkedés > 2 mmol/l
14
-glukozidáz-gátlók Mellékhatások: puffadás, hasi görcsök, hasmenés – kontraindikált gyulladásos bélbetegségben, passzázs zavar esetén ill. kifejezett renális elégtelenség esetén A diabetes mellitus prevenciójára is alkalmas – STOP-NIDDM (csökkent a hypertonia és a kardiovaszkuláris események kockázata is)
15
Biguanidok-metformin
Elsőként választható szer a 2-es típusú diabetes mellitus kezelésében jelentősen elhízott, hyperinzulinemiás betegek esetében A metformin származékok fő hatása a hepatikus glukózprodukció (glukoneogenezis-glikogenolizis) gátlása. MAP-kináz ↑- csökken a leptin szintézis Fokozódik a GLUT-4 aktivitás Fokozza post-receptorialis inzulin jelátvitel korai lépést – a foszfatidil-inozitol-3’-kináz anyagcsereutat Csökkenti a CH felszívódást – minimálisan
16
Metformin Antioxidáns hatás-szuperoxid dizmutáz ↑
Endothel dysfunctio javul: - PAI-1 csökken - Adhézios molekulák szintje csökken A metformin a diabetes mellitus prevenciojára is alkalmas – Diabetes Prevention Programme (DPP)
17
Metformin Mellékhatás: hasmenés (?) Kontraindikációk:
Beszűkült vesefunkciók, súlyos májbetegség, respiratorikus ill. cardialis elégtelenség. Tervezett kontrasztanyagos vizsgálat előtt órával –a vesekárosodás veszélye miatt az adását szüneteltetni kell!
18
Peroxisoma Proliferátor Aktiválta Receptorok PPAR
Ligand aktiválta nukleáris receptorok közé tartozó transzkripciós faktorok Rágcsálókban bizonyos anyagok a peroxiszómák számát és nagyságát növelték – emberben ez a hatás nem igazolható
19
Peroxisoma Proliferátor Aktiválta Receptorok PPAR
A PPAR izotípusok szöveti eloszlása és élettani feladataik különbözőek. zsíranyagcsere és adipogenezis – PPAR α- inzulinérzékenység – PPAR gyulladásos válasz – PPAR sejtdifferenciálódás és sejtproliferatio - PPAR osteoblast/osteoclast arány csökken - PPAR
20
Thiazolidindionok –PPAR--agonisták
Főhatásuk a zsírsejtekben lévő PPAR gamma receptor stimulálásán keresztül valósul meg. módosul a zsírsejtek érési folyamata és így inzulinra érzékenyebb „preadipocyták” keletkeznek - remodelling – csökken a visceralis zsírszövet mennyisége csökken a lipolizis – csökken a szabadzsírsav kínálat és az izomsejt az energiaigényét a glükóz oxidációjából kénytelen fedezni – csökken a vércukorszint-csökken a hepatogen glukózprodukció
21
Thiazolidindionok –PPAR--agonisták
elősegítik az inzulinreceptor autofoszforilációját Posztreceptoriális hatással fokozzák az intracelluláris inzulin-jelátvitelt – nő a perifériás glukóz felvétel csökken a glukóz felszívódás csökken az étvágy lipidcsökkentő hatásuk is bizonyított Rosiglitazon ??!! Pioglitazon
22
Thiazolidindionok –PPAR--agonisták
Diabetes prevenció – (TRIPOD), DREAM – 62%-kal csökkentette az IFG ill. IGT-s betegekben a T2DM kifejlődését Alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések: Májfunkció monitorozása Volumen retenció – cardialis decompensatio Testsúlynövekedés PCO syndroma – teherbeesés „veszélye”
23
Thiazolidindionok –PPAR--agonisták
Monoterápia Kettős kombináció - metforminnal (AVANDAMET) - szulfanilurea származékkal (AVAGLIM) Hármas kombináció metformin+szulfanilurea származék Inzulinnal nem kombinálható
24
PPAR α--agonisták - glitazárok
Egyesítik a fibrátok zsír- és a TZD-ok szénhidrátanyagcserét befolyásoló hatásait. Nő az adiponectin hatás PPARα- a receptorok számát, a PPAR az adiponectin szintjét növeli – az atherogenesis csökken A metabolikus parameterek javulnak: TG, LDL, HbA1c, inzulin, vércukor – csökken Muraglitazar-növelte a kardiovaszkularis rizikót? Tesaglitazar- kreatinin növekedés Számos mellékhatás – csontvelő fokozott zsírszöveti infiltráció, carciogenesis – urothelium
25
Incretinek A per os elfogyasztott glukóz nagyobb inzulin elválasztást okoz, mint a hasonló mennyiségű intravénásan beadott – ez az incretin hatásnak köszönhető. GLP-1 és GIP Hatásuk megtartott inzulin elválasztáshoz kötött – a két hormon hatás additiv –a komplex CH-ok a GLP-1 termelődését serkentik A prandialis inzulinszekrécio fokozódik és a glukagon szekréció csökken Önálló receptoron hatnak Lebontás: szerin-peptidáz típusú enzim a DPP IV végzi
26
Glukagon-like peptide-1(GLP-1)
GLP-1 a jejunum és az ileum enteroendokrin L-sejtjeiben termelődik – étkezés hatására Legfontosabb hatásai: - glukózszint függő inzulinszekréció fokozás – mind a két fázisban - glukózszint függő glukagonszekréció gátlás - somatostatin szekréció növelése - gyomorürülés csökkenése - szérum proinzulin/inzulin arány csökkenése - -sejtekre gyakorolt trophikus hatás - étvágy-testsúly csökkentés
27
Glukagon-like peptide-1(GLP-1)
Terápiás alkalmazási lehetőségek: GLP-1 analóg – liraglutid GLP-1 agonista – exenatid (Byetta) DPP-IV gátlószerek gliptinek: sitagliptin, oralisan alkalmazható, napi mg adagolásban vildagliptin, napi 100 mg saxagliptin, napi mg Mindkét gyógyszert kombinációban is alkalmazták. Mellékhatások-felsőlégúti hurut, émelygés, súlyos hypoglycaemia soha, enyhe is csak elvétve
28
Inzulinkezelés
29
Sir Frederick Grant Banting ( ) , Charles Herbert Best ( ) Laboratory Notes : kézirat, 1921 augusztus 7
31
Az inzulinkezelés céljai
A klinikai tünetek megszüntetése. A közérzet javítása. A (közel) normoglykaemia lehető legteljesebb biztosítása: Étkezés előtti vércukor: 4-6 mmol/l A postprandialis vércukorszintek élettani keretek közé szorítása: 6-7,5 mmol/l A késői szövődmények kivédése, megelőzése.
32
Egészséges egyén inzulin és vércukor profilja
Reggeli Ebéd Vacsora 75 Inzulin (µE/ml) 50 25 Bazális inzulin 30 Vércukor (mg%) 20 10 Bazális vércukor 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 óra de. du.
33
Az inzulin útja a szervezetben
Egészséges szervezetben: pancreas v. pancreatico-duodenalis hepar (60 % visszamarad a májban). Inzulinnal kezelt cukorbetegeknél: subcutis vena cava jobb szívfél tüdő bal szívfél nagyvérkör periféria a. hepaticán keresztül a máj: Elégtelen a máj inzulinizációja. Állandó perifériás hyperinsulinaemia szükséges a máj relatív inzulin ellátottságának biztosítására (microvascularis szövődmények) Inzulin kezelésnél az inzulin nem akkor, nem ott és nem a megfelelő arányban van jelen
34
Alapinzulin szükséglet a nap folyamán
36
Intenzív inzulinkezelés
Az intenzív inzulinkezelés olyan több komponensű kezelési rendszer, amelynek célja, az egyes étkezések, valamint az étkezésmentes napszakok ideális inzulinszükségletének biztosítása, napjában többször adott inzulin segítségével. Leginkább a bázis-bolus elven alapuló, legkevesebb napi 4-szeri inzulin adását jelenti, de ide tartozik, a terjedőben lévő, de egyelőre csak korlátozott számú pumpakezelés is Mindkét kezelési mód feltételezi a betegképzést, a szoros orvos-beteg kapcsolatot és az önellenőrzés lehetőségét is.
37
A bázis-bólus koncepció (reguláris inzulin + NPH)
38
Gyorshatású inzulinanalógok
Lispro-inzulin, aspart-inzulin, glulisin Farmakodinámiai jellegzetességük egymáshoz igen közel esik. A postprandialis vércukor-emelkedést jelentősen mérséklik- a hypoglykaemiás epizódok száma csökkenhet Kis étkezések elhagyhatók Az inzulin dózis könnyebben adaptálható a tervezett étkezés szénhidrát tartalmához. Az étkezés megkezdésével nem kell kivárni A regularis inzulinokkal szembeni előnyeik: gyors felszívódás és gyors hatáskezdet, az inzulinhatás csúcsa egybeesik a szénhidrát felszívódás csúcsával, hatása jobban megfelel az étkezést követő fiziológiás inzulinválasznak, csökken a postprandialis vércukorérték, csökken a hypoglycaemia kockázata, szükségtelenné teszi a köztes, kisétkezéseket
39
Hosszú hatású inzulinanalógok
Glargin A glargin molekulaszerkezete több helyen eltér a humán inzulintól: az A-lánc 21. helyén aszparagin helyett glicin szerepel, illetve a B-lánc terminális karboxilcsoportjához két további arginin kapcsolódik. Alacsony pH-oldható állapot - Neutrális pH(subcutis)-a készítmény kicsapódik és a keletkező microprecipitatumokból az inzulin csak lassan szívódik fel A glargin hatástartama eléri a 24 órát. A hatástani görbe jellemzői alapján a glargin – megközelítve az élettani bázisinzulin elválasztást – csúcs nélküli, lapos inzulinszintet biztosít a keringésben A glargint a nap bármelyik szakában lehet alkalmazni, de az egymást követő napokon mindig ugyanabban az időpontban adja magának a glargint.
40
Hosszú hatású inzulinanalógok
Detemir Semleges vegyhatású, oldékony, a B lánc 30. poziciójából eltávolították a treonint és a 29. helyen lévő lizinhez egy 14 szénatomú zsírsavláncot kötöttek – ennek következtében önasszociációra hajlamos A subcutisban dimer és hexamer detemir albuminhoz kötődik-ezzel a felszívódás elhúzódóvá válik A keringésen belül is albuminhoz kötődik-keringésben kevés szabad detemir Hatáskezdete 1-2 óránál van , óra a hatástartama, de a dózis növelésével megközelítheti a 24 órát is. Az NPH inzulinokkal szembeni előnyeik: lassú és egyenletes felszívódás, elhúzódó hatás, hatásuk a bazalis inzulin elválasztásnak jobban megfelel, csökken az éjszakai hypoglycaemia veszélye, hatása jól előrelátható, nem nő a testsúly
41
A bázis-bólus koncepció (glargin/detemir + lispro/aspart/glulisine)
reggeli vacsora ebéd bedtime 1.Leahy JL. In: Leahy JL, Cefalu WT, eds. Insulin Therapy. New York, NY: Marcel Dekker, Inc.; 2002.
42
Premix inzulinok (bifázisos humán inzulinok, bifázisos inzulinanalógok)
1.bifázisos humán inzulin: gyorshatású reguláris humán inzulint és NPH-inzulint tartalmaznak- a leggyakrabban a 30/70 keverési arányban 2.bifázisos inzulinanalógok gyorshatású inzulinanalógot és protaminizált inzulinanalógot tartalmaznak. Bifázisos aspartinzulin - 30% aspart és 70% protaminizált aspart-inzulin keverékét tartalmazza Bifázisos lispro-inzulin – kétféle kiszerelésben van, 25/75 és 50/50 Markánsabb postprandialis inzulinszint emelkedést okoznak és ezzel jelentősebb vércukorszint csökkenést érnek el az 50/50%-os arányú keverékkel a szénhidrátban dúsabb étkezéseket követő vércukor emelkedés jobban kivédhető A bifázisos humáninzulinokkal szembeni előnyeik: gyors hatáskezdet, az inzulinadás és az étkezés megkezdése közötti idő rövidül, jelentősebben csökken a postprandialis vércukorérték
43
Javaslat az inzulinkezelés megtervezésére
Osszuk két részre a napi teljes inzulin szükségletet Prandiális inzulin Bázisinzulin 70-80%-ával indítsuk a bázis terápiát A szénhidrát bevitel alapján osszuk szét a prandiális inzulint Csökkentsük a prandiális inzulin mennyiségét, ha szükséges Titráljuk a bázist az utolsó 2-3 nap éhomi vc. értékei alapján az 5,6 mmol/l-es célértékig Jackson A. et al. Insulin glargine improves hemoglobin A1C in children and adolescents with poorly controlled type 1 diabetes. Pediatr Diabetes. 2003;4:64-69
44
Az inzulinkezelés javallatai 2-es típusú diabetesben
Éhomi vércukorszint ismételten > 7,0 mmol/l Étkezés után 1 órás vércukorszint ismételten > 10 mmol/l HbA1c > 7,5% Átmeneti inzulinadás: lázas állapotban, perioperatív időszakban - ketosissal járó hyperglykaemia (pl. intercurrens betegségnél) Fogamzóképes 2-es típusú diabeteses nő praeconcepcionalis kezelése Gestatios diabetes, ha diétával nem biztosítható a normoglykaemia Oralis antidiabeticumokra jelentkező allergia - ha a kívánt anyagcserehelyzet más orális szerrel nem biztosítható
45
„Bedtime” inzulin Bazalis inzulinkezelés-az orális készítmények már nem alkalmasak a hepaticus glükóztermelés megfelelő csökkentésére Az inzulinterápia bevezetésének egyik módszere – megtartott orális kezelés mellett-lefekvéskor (bedtime) adjuk az elhúzódó hatású inzulint A bedtime inzulinnal elsősorban a hepaticus glükóztermelést lehet csökkenteni, kevésbé javítja az izmok glükóz felvételét - ezért kicsi a hypoglykaemia veszélye Bázis (bedtime) inzulin+orális antidiabetikum kombinációja javasolt, ha: viszonylag stabilak a nappali vércukorszintek, de emelkedett az éhomi vércukor ha a reggeli és vacsora között kevesebb mint 12 óra telik el ha a szénhidrátbevitel viszonylag egyenletes
46
Hogyan javasolt elkezdeni és folytatni ?
Általában 10 E-gel lehet kezdeni, de ha előzetesen szulfanylureát is kapott és leállítottuk, akkor magasabb kezdő inzulindózisra lehet szükség az inzulint addig emeljük 3 naponta 2-3 E-gel, míg az éhomi vércukor a kívánatos tartományig ( mmol/l) nem csökken.
47
Konzervatív inzulinkezelés 2-es típusú cukorbetegségben
A betegek szűk körében, az orális antidiabetikus kezelés, vagy a „bedtime” inzulinkezelés nem megfelelő hatékonysága esetében alkalmazandó kezelési forma Olyan esetekben szokásos elkezdeni, amikor az étkezés utáni vércukorértékek jelentősen emelkedettek és a beteg csak két inzulininjekció adására beszélhető rá (idős, az inzulin adagolás és a vércukormérés technikáját elsajátítani képtelen) Általában a napi összinzulin mennyiségének kétharmadát reggeli előtt, egyharmadát vacsora előtt adagoljuk.
48
Leggyakrabban használt premix bifázisos humán inzulin forma a 30% gyors és 70% közepes hatású inzulin keveréke Ez a forma elsősorban azoknak ajánlható, akik ragaszkodnak a délelőtti és délutáni kisétkezésekhez, hogy az ilyen módon adagolt exogén inzulin minden étkezésüket lefedje Javasolt a metformin fenntartása Az előkevert humán inzulin készítmények korlátai: -humán reguláris inzulin csúcshatásához szükséges hosszú idő (1-5 óra) és a hosszú hatástartam (6-10 óra) - nem igazán jó prandiális szer A premix humán inzulint alkalmazó betegeknek az injekciót legalább 30 perccel az étkezés elnőtt be kell adniuk, viszont a lassú clearence miatt nagyobb az étkezés utáni hypoglycaemia kockázata.
49
Az újabb kiszerelési formák:
Bifázisos aspartinzulin - 30% aspart és 70% protaminizált aspart-inzulin keverékét tartalmazza Bifázisos lispro-inzulin – kétféle kiszerelésben van, 25/75 és 50/50 Előnyösebbek lehetnek, mert csökken az exogén hyperinzulinaemia, nem szükséges a főétkezések között enni, így kisebb a beteg súlynövekedésének a veszélye Nem kell az inzulin beadása és az étkezés között várni Az eddigi vizsgálatok azt igazolták, hogy bár az anyagcserét hasonló módon javítják, mint a humán inzulint tartalmazó keverékek, a hypoglykaemiák gyakorisága az analóg keverékeket használók körében kisebb A kezdő dózis általában E/tskg/nap.
50
Folyamatos Szubkután Inzulin Infúzió (CSII)
51
Összefoglalás Az inzulin az 1-es típusú cukorbetegeknél életmentő, a 2-es típusúaknál életminőséget javító szereppel bír. A 2-es típusú cukorbetegeknél ne féljünk az inzulinhoz nyúlni, időben kezdjük el az inzulin alkalmazását. Mindig egyénre szabott inzulinkezelést válasszunk (aktív élet: inzulin analógok, idős kor: bedtime inzulin).
52
A DIABETES MELLITUS SZÖVŐDMÉNYEI
Krónikus szövődmények: - Mikrovaszkuláris: nephropathia, retinopathia Makrovaszkuláris: kardiovaszkuláris Akut szövődmények - Hypoglykaemia - Hyperglykaemia
53
A micro- és macroangiopathias szövődmények kilakulása
Polyol anyagcsereút – glukóz (aldóz-reduktáz)-szorbitol (szorbitol-dehidrogenáz)-fruktóz = ozmotikus hatás-szöveti károsodás Fehérjék nem enzimatikus glikációja – fehérjék strukturális és funkcionalis változása- AGE Szabad gyökök, oxidatív stressz Genetikai tényezők (ACE gén polimorfizmusa) Immunologiai folyamatok Egyéb sejtszintű folyamatok – hő shock fehérjék-chaperonok károsodása, protein-kináz-C (PKC) géncsalád
54
Retinopathia diabetica
Nem proliferativ retinopathia Enyhe: microaneurysmák, pontszerű vérzések, kemény exsudátumok – pericyták száma csökken, a a kapillarisok fala meggyengül, permeabilitása fokozódik, endothel sejt proliferáció – macula oedema Súlyos: dilatált kapillárisok, telt pangásoso vénák, a retina oxigén ellátása romlik
55
Retinopathia diabetica
2. Proliferativ retinopathia diabetica Látásromlás, vörös foltok, gomolygó homályok. Érújdonképződés a retina bármely területéről, kötöszöveti proliferáció – zsugorodás – tractios ablatio retinae, a retina leszakadhat. Érújdonképződés gyakran a papilla felszínéről indul az üvegtest felé- abba bele is törhet
56
Retinopathia diabetica terápiája
Gyógyszeres kezelés: Ca-dobesilat, pentoxifyllin, thrombocytaaggregatio gátlás hatásossága kérdéses (ticlopidin?) Növekedési faktorok ellenes antitestek Lézercoagulatio Vitrectomia
57
Retinopathia diabetica szűrése
T1DM – a diagnózistól számított 5 év múlva, majd évente, graviditásban a terhesség elején, majd 3 havonta T2DM – felfedezéskor, majd évente Nem proliferativ esetben 9 havonta Nem prolif.-progredialó esetben 6 havonta Rizikó faktorok esetén 4 havonta Proliferativ retinopatia, maculaoedema estén 2-3 havonta
58
Nephropathia diabetica
Egyre nő a végállapotú vesebetegségben szenvedő diabeteses betegek száma- nő a diabetes okozta vesekárosodás miatt dyalisis kezeltek száma. Nem minden cukorbetegben alkakul ki – valószínű genetikai okokra vezethető vissza Elsősorban a glomerulusok károsodnak – basalis mambrán megvastagodik – a mesangium kiszélesedik – nodularis glomerulosclerosis – Kimmelstiel-Wilson-syndroma Diffúz glomerulosclerosis, fibrin sapkák, capsularis cseppek, hyalinos arteriosclerosis
59
A diabeteses nephropathia természetes lefolyása
Stádium: hypertrophia és hyperfiltrátio – GFR nő Stádium: glomeruláris morfologiai károsodás klinikia tünetek nélkül – 1-2 évvel a diagnózis után, átmenti microalbuminuria Stádium: kezdődő diabeteses nephropathia: 5-11 évvel a dg után, tartós microalbuminuriua, GFR nő, majd csökken Stádium: kifejlett diabetses nephropathia – gyakrabban a T1DM betegekben – macroalbuminuria, GFR csökkenés – nephrosis sy.-hypertonia Stádium: végstádiumú veselégtelenség - uraemia
60
A diabeteses nephropathia terápiája
A szisztémás és az intraglumeruláris vérnyomásemelkedés kezelése: ACE-inhibitorok, ARB-k Sómegvonás Kalciumcsatorna –blokkolók – hoszúhatású dihydropiridinek és a nem dihydropiridin készítmények Diétás fehérjemegszorítás – korai stádiumban 0.8 g/kg/24 óra, de nem kevesebb mint 0.5 g/kg/24 óra Hyperlipidaemia kezelése Vesepótló kezelés: Haemodialysis Peritonealis dialysis Transplantácio
61
Neuropathia diabetica
Somaticus Distális szimmetrikus sensomotoros polyneuropathia (hypaesthesia) Fájdalmas neuropathia Proximális aszimerikus polyneuropathia Fokális neuropathiak Autonom Posturalis hypotonia Perzisztáló tachycardia-fixált szívfrekvencia Fájdalmatlan myocardialis ischemia – infarctus Bal kamra funkcionalis károsodás Hirtelen halál A szívfrekvencia cirkadián ritmusának eltérése A tensio cirkadián értékeinek változása Gastrointestinalis traktus motilitás zavarai Urogenitalis rendszer funkcionalis zavarai Sudomotor-funkcio zavara – gustatory sweating
62
Macroangiopathia diabetica
A nagyerek atherosclerosisával járó elváltozása az agy, a szív, a mesentérium és az alsóvégtag artériáiban – 2-4-szer gyakoribb, mint a nem cukorbetegek emberek között. Inkább a T2DM-ben fordul elő
63
Diabeteses láb- komplex szövődmény
64
Akut szövődmények Hyperglycaemia Hypoglyacemia
65
Coma diabeticum •Évente 5-12,5/1000 diabeteses beteg
•Az ismeretlen betegekben 19%-ban comával „indul” a diabetes •Diabeteses ketoacidosis:–Kezeletlen 1-es típus (abszolút inzulinhiány), ritkábban 2-es típus (inzulinrezisztencia + kimerült inzulin termelő kapacitás)–hyperglycaemia+ hyperosmolaritás+ ketoacidosis •Hyperosmolaris, nem ketoacidoticus coma: –Főleg 2-es típusú DM–hyperglycaemia+hyperosmolaritás–Ketoacidosis nincs•
66
A ketoacidoticus coma háttere
Fő lényege az inzulin hiánya A hyperglycaemia közvetlen oka a máj glükóztermelése és nem az inzulin-rezisztencia A kontrainsularis hormonok szintje emelkedett Mivel nincs inzulin + a lipolitikus hormonok aktivitása fokozódik: az észterezetlen zsírsavak plazmaszintje fokozódik és a májban ezekből ketontestek képződnek.
67
Tünetek Polyuria Súlyvesztés Gyengeség, adynamia, fáradékonyság
Fejfájás Acetonos lehellet Kipirulás (vasodilatatio) Légszomj, Kussmaul-típusúlégzés Exsiccosis, másodlagos oligo-anuriával, hypotensioval A dehydráció jelei (nyálkahártyák, izomgörcsök, pseudoperitonitis) Neurológiai góctünetek, csökkent reflexek és izomtónus Tudatzavar: a plasmaosmolaritással korrelál
68
Mortalitás Életkorfüggő–50 év alatt: 2-5%
Efölött nő–Gyermekekben: 1% alatt Kísérő betegség függő:–Sepsis–Pancreatitis–Myocardium infarctus A nem ketoacidoticus coma rosszabb prognózisú–50 év alatt is 20%-os mortalitás–efölött 25-30%
69
Szövődmények Thromboemboliás szövődmények–AMI–MVT–Agyi infarctus–Mesenterialisinfarctus Cardio-pulmonalis–Shock–ARDS Agyoedemaa kezeléssel kapcsolatban Folyadékháztartási, sav-bázis és elektrolit zavarok
70
A kezelés stádiumai Gyors rehydratio: –az első 2,5 óra,–2-3,8 mmol/l/h glu csökkenés •Inzulinkezelés stádiuma:–2,5-11,5 óra–3 mmol/l/h csökkenés •Az egyensúlyi helyzet teljes helyreállítása: ezt követően–Amikor a VC 14 mmol/l alá csökken–Alacsony dózisú inzulin
71
Folyadékpótlás Normális vizeletmennyiség esetén fiziológiás sóoldat
Oligo-anuria, hypernatraemia esetén: hypotoniáselektrolitoldat – „feles” Salsol
72
Inzulinkezelés Nagyobb, hirtelen eséseket (> 3mmol/l/h) kerülni!
Iv. inzulin (sc. nem szívódik fel) Önmagában a folyadékbevitel is csökkenti a VC-t(2-3,8 mmol/l/h) Utána az inzulinnal szembeni érzékenység nő-egyre kevesebb kell Alacsony inzulindózis is 4-7 mmol/l/h-val csökkentheti a VC-t) Alacsony dózis: 5-10 E/h Igen alacsony dózis: kezdetben 6 E/h, majd 2 óra múlva 0,9 E/h Kezdeti inzulin bolus: E iv., majd 2-15 E iv. bolus.–Ma már nem nagyon javasolt, akkor is csak a folydékth. megkezdése után–Első ellátó feladata: folyadéktherápia megkezdése E inzulin bolusban
73
Inzulin perfúzor Normális inzulin igény: 1 E/h Ketoacidózisban:
0,1 E/kg/h a ketoacidózis megszünéséig és 14 mmol/l-es VC eléréséig Alternativa: 2—15 E bolus, majd 1 E/h körüli (0,5-4 E/h) úgy, hogy a VC maximális csökkenése 2,7 mmol/l/h legyen
74
Bikarbonát Vérgáz alapján pH 7,15 alatt BE alapján számolva
Az ezektől eltérő indikációjú (pl. rutin) bikarbonát jótékony hatása nem igazolódott
75
Elektrolitok K+ hypokaliaemia veszélye az inzulinkezelés közben
A pH 0,1-gyel emelkedése 0,4-1,2 mmol/l-es K+ -csökkenést okoz 5 mmol/l alatti K+ -érték esetén az inzulinnal és folyadékkal együtt K-t is pótolni kell Óránként K+ - kontroll
76
Szövődmény Agyodema - az osmolaritás túl gyors csökkenése (hypotoniásoldat, bikarbonát) Hypernatraemia – excessiv NaCl bevitel károsodott vesefunkció mellett Hypoglycaemia - Inzulin túladagolás Kp-i idegrendszeri acidosis, agyoedema - Bikarbonát túladagolás Hypokaliaemia - Túl gyors inzulinbevitel, nem kielégítő pótlás
77
Szövődmény Foszfátvesztés - Károsodott vesefunkció
Hypocalcaemia - Túl sok foszfátbevitel Thrombosis – Heparin adásának elmulasztása
78
Diabeteses nem ketoacidoticus coma
Idősebb, 2-es típusú diabetesesekben Gyakran infekció váltja ki Relativ inzulinhiány Ketoacidosis nincs Súlyos hyperglycaemia Súlyos dehydratio Súlyos plazma osmolaritás emelkedés Letalitása 20-25%
79
Kezelés Cél a vércukor lassú csökkentése
A plazma osmolaritás folyamatos ellenőrzése, a csökkenés nem haladhatja meg az 5 mosm/kg/h-t Kezdeti volumenkezelés (mint előbb) K+ -pótlás
80
Köszönöm a figyelmet!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.