Márványkövi Ferenc-Melles Katalin-Dr. Rácz József:

Az előadások a következő témára: "Márványkövi Ferenc-Melles Katalin-Dr. Rácz József:"— Előadás másolata:

1 Márványkövi Ferenc-Melles Katalin-Dr. Rácz József:
A KEZELÉSBE ÉS TŰCSERÉBE JUTÁS AKADÁLYAI PROBLÉMÁS DROGHASZNÁLÓK KÖRÉBEN BUDAPESTEN 2006 ELTE Drogtanulmányok Kutatóközpontja Tel: /6877

2 A kutatás háttere, célja
Hiánypótló kutatás Magyarországon Kutatásunk célja: kezelésbe és tűcserébe jutás akadályainak feltárása problémás használók körében Exploratív jellegű kutatás Gyakorlati hasznosulás: elérés könnyítése, a célcsoport kezelésbe segítése és motiválása, szolgáltatások fejlesztése, differenciálása A kutatás szervezeti háttere: Nemzeti Drogfókuszpont Correlation Network RIDS (ELTE Drogtanulmányok Kutatóközpontja)

3 A kutatás célja A kezelésen kívüli problémás használók szociodemográfiai, szerhasználati, egészségügyi és szociális jellemzőinek leírása 2. A problémás szerhasználók kezelési, ellátási múltjának leírása 3. A kezelési és ellátási szükségletek feltárása 4. A kezelésbe jutás akadályainak, valamint a bejutást befolyásoló tényezők feltárása és azonosítása (kliensi és intézményi megközelítés) 5. A droghasználók kezelésbe és tűcsere szolgáltatásokba történő bevonásának involvációjának (empowerment) mértéke

4 Fogalmi tisztázás Problémás droghasználó: EMCDDA definíció
Kezelés: EMCDDA definíció Vizsgált kezeléstípusok: ambuláns kezelés, kórházi fekvőbeteg kezelés, drogrehabilitáció, nappali gondozás/ellátás, metadon fenntartó kezelés, pszichoszociális ellátási formák (alacsony küszöb) + tűcsere Kezelési piramis kritérium: 1. Soha nem volt semmilyen kezelési formában 2. Volt valamilyen kezelési formában, de régebben, mint egy éve 3. Most került kezelésbe, de előtte soha nem volt 4. Most került kezelésbe, és előtte régebben, mint egy éve volt Problémás használó: aki intravénásan használ szert, és/vagy az, aki hosszú és rendszeres ideje használ opiát származékokat, kokaint és/vagy amfetamin származékokat Kezelés: a droghasználat csökkentésére vagy az absztinenciára elérésére irányuló egészségügyi vagy / és pszichoszociális ellátás, amely egy jól körülhatárolható fizikai környezetben történik

5 Hazai és nemzetközi kutatások
Elemzési keret: Winett et al (1989) alapján az akadályok csoportosítása: -egyéni -interperszonális -szervezeti/intézményi, -társadalmi szint Nemzetközi kutatások 1. Appel és mtsai, 2004: intravénás használók, AOD treatment nem meri felfedni függőségét (kliensi oldal) a társadalombiztosítás és a kezeléshez szükséges dokumentumok hiánya (kliensi és kezelői oldal) korábbi kellemetlen kezelési tapasztalatok (kliensi oldal) várólista, bürokratikus akadályok (kliensi és kezelői oldal) a kliens motiváció hiánya (kezelői oldal) 2. Treolar és mtsai, 2004: heroin/kokain/amfetamin használók körében; alacsonyküszöb, detoxikációs kezelés, gyógyszeres fenntartó kezelés, pszichoszociális-terápiás kezelés -kezelési múlt hatása -háziorvosi szolgáltatások előnyben részesítése kezelők bizalmatlansága, lenéző magatartása és diszkriminatív fellépése szakemberek és a sorstársak segítőkészségének hiánya További nemzetközi kutatások Marcus és mtsai (2004) Weiss és mtsai (2004) Reid és mtsai (2000) Stein és Friedman (2002) Rockwell és munkatársai (1999) Farabee és mtsai (1998)

6 Hazai és nemzetközi kutatások
Hazai kutatások Rácz és Ritter (2003): injekciós használók, csak kezelői oldal vizsgálata, RAR droghasználó motiválatlansága, a segítőintézmény normái (házirend), az intézmények nehéz elérhetősége, a droghasználók sajátos állapotának ignorálása 2. Gerevich és Bácskai (2004): kokainfogyasztók, kliensi és kezelői oldal - Magánpraxis előnyben részesítése elsősorban adatvédelmi okokból 3. Demetrovics (2002): marihuana függők - Önként ritkán jutnak kezelésbe klinikai tünetek hiánya miatt

7 Módszertan/1. (minta, adatfelvétel)
Mintanagyság: 67 budapesti problémás droghasználó 20 intézményi szakember Mintavétel (Rejtőzködő populáció) 1. Hólabda módszer 2. Kezelőhelyi/szolgáltatói alapú mintavételi technika Adatfelvétel ideje: áprilisa és júliusa között Mérőeszköz: a nemzetközi gyakorlat figyelembevételével saját kifejlesztésű kérdőív (Appel és mtsai, 2004; Treloar és mtsai, 2004; Stein és Friedmann, 2002) Kérdezők: 7 fő (kérdezői beoktatás, kérdezői utasítás) Próbakérdezés: 2006 március Kutatásetikai szempontok: beleegyezési nyilatkozat, kutatásleírás Kezelőhely-alapú mintavétel: - Torzítások elkerülése miatt: négy, egymástól független „mag” (core) felől indult el az adatfelvétel (Kék Pont: Contact Café; Kék Pont: utcai tűcsere; Baptista Szeretetszolgálat: tűcserebusz; Drogprevenciós Alapítvány: helyi tűcsere; Drog Stop Alapítvány) -a tűcsere programok kliensei, illetve az általuk ajánlott, a mintába kerülés kritériumának megfelelő célszemélyek kerültek a mintába

8 Módszertan/2. (mérőeszköz)
Face-to face-kérdőív (45 perc) A. Háttéradatok (Szocio-demográfiai háttér, Családi státusz, Lakóhelyi státusz, stb.) B. Kapcsolatok (Közeli droghasználó és nem droghasználó barátok száma, kapcsolatokkal való elégedettség) C. Egészségi státusz (Egészégi állapot szubjektív megítélése, szűréseken való részvétel) D. Kezelésbe jutás nehézségei, kezelési igény (Akut kezelési igény, kezelésbe jutás akadályai, nehézségei) E. Heroin függőségi index 2. Önkitöltős rész (10 perc) A. Kriminalitás B. Alkohol- és drogfogyasztási prevalencia C. Kockázati magatartásformák: tűmegosztás és szexuális viselkedés

9 Szociodemográfiai jellemzők
Túlnyomórészt férfiak: 73% Átlagéletkor: 27,4 év Alacsony iskolázottság (34,3% 8 osztály vagy kevesebb) Egyedül él: 22,4% Nincs álladó munkája: 77,6% Nincs alkalmi munkája: 65,7% Indítottak már büntetőjogi eljárást ellene: 64,2% Volt javító-nevelő intézetben: 10,4% Ült már börtönben: 29,9% Több szempontból is vulnerábilis csoport

10 Szerhasználati jellemzők/1.
A kipróbálás és a rendszeres használat életkora szinte megegyezett egymással. A drogkarrier hossza átlagosan 7,6 év volt Heroin használat a legintenzívebb, kokain a legkevésbé

11 Szerhasználati jellemzők/2.
A minta 80,6% -a injektált heroint az elmúlt 30 napban A minta 68,7 %-a injektált heroint elmúlt 48 órában Közös tűt használt valaha 70,1% Közös tűt használt az elmúlt 30 napban 28,4% Közös eszközt használt valaha 68,7% Közös eszközt használt az elmúlt 30 napban 40,3% Severity of Dependence Scale (0-15) átlagérték: 9 Viszonylag magas kockázati csoport

12 Kezelési, ellátási múlt/1.
a minta fele már vett részt valamilyen kezelésben, nagy része (76%) vett részt tűcserében. jelenleg egészségügyi kezelésben (kevesebb, mint 30 napja) 16,4 % van, legtöbben kórházi kezelésben

13 Kezelési, ellátási múlt/2.
Az elmúlt egy év folyamán a problémás használók több mint fele részesült háziorvosi kezelésben HIV, Hepatitis szűrés: a kérdezettek 73%-a mindkét szűrésen részt vett már, és közel 80%-uk legalább az egyik fajta szűrésen volt már életében Jellemző, hogy leginkább a magas küszöbű intézményekben történt mindkét szűrés. A minta kb. 2/3-a kielégítőnek vagy annál jobbnak tartja egészségi állapotát, kb. felük tart HIV vagy hepatitisz fertőzéstől.

14 Kezelési és ellátási szükségletek (elmúlt 12 hónap)
Metadon fenntartó kezelésre mutatkozott leginkább szükséglet az elmúlt egy évre vonatkozólag (33%) A válaszadók közel egynegyede ambuláns kezelési iránti szükségletet is jelzett Összességében a minta 61,2%-a akart az öt kezelés valamelyikébe bekerülni az elmúlt év folyamán

15 Kezelési szükségletek és kezelésbe jutás
Kezeléshez való hozzájutás Ambuláns (N=14) Fekvőbeteg (N=12) Rehabilitáció (N=10) Nappali (N=6) Metadon (N=22) Összesen (N=41) (N=67) N % Igen 6 42.9 2 16.7 33.3 9.1 10 24,3 Nem, nem mindig 8 57.1 83.3 100 4 66.6 20 90.9 31 75,7 14 12 22 41 legnagyobb arányban az ambuláns kezelésbe jutottak be azok, akiknek szüksége volt rá az elmúlt 12 hónapban nagyon alacsony bejutási ráta jellemzi a rehabilitációs és a metadon fenntartó kezelést. akik tűcserére vonatkozó szükségletről számoltak be, nagy részben hozzá is jutottak a steril tűhöz

16 Kezelésbe jutás akadályai/1.
Kezelésbe jutást gátló tényezők Ambuláns (N=10) Kórházi (N=11) Rehabilitáció (N=10) Nappali (N=3) Metadon (N=21) Egyéni, interperszonális eredetű ok 6 3 2 1 Szervezeti eredetű ok 4 8 15 Társadalmi eredetű ok Összesen 10 11 21 Hatások statisztikai elemzése kezelési múlt Akut kezelési szükséglet fizikai egészségi állapot megítélése Tűcsere szükséglet szociális kezelési múlt, Szociális kezelés polidrog-használat Befolyásoló tényezők, hatások

17 Kezelésbe jutás nehézségének általános megítélése
Az egyes kezelőhelyekre való bejutás nehézségének megítélése Egyáltalán nem nehéz Nagyon nehéz

18 Kezelésbe jutás akadályai: megnevezett okok
Drog-rehabilitáció (N=30) Említések száma Kevés intézmény van, kevés a hely 13 Sokat kell várni 8 Megfelelő drogos előélet kell 3 Nagyon összeszedettnek kell lenni a felvételnél, komoly elhatározás szükséges Metadon fenntartó (N=43) Említések száma Nagyon sokat kell várni/ kevés hely van 26 Nehéz a feltételeknek megfelelni 6 Túl szigorúak a kezelési elvárások Pénz kérdése, drága 2 Szimpátián is múlik, arcra megy Kórházi, fekvőbeteg kezelés (N=27) Említések száma Attól függ mennyi drogos van bent (egyszerre nem szeretnek sokat felvenni) 9 Sokat kell várni 4 Rosszak a körülmények, az ellátás színvonala alacsony 3 Sok adminisztráció, utánajárás, előjegyzés, beutaló, stb. Nehéz a feltételeket bent betartani (erős kontroll) Ismerős kell hozzá, arcra megy 2 Ambuláns kezelés (N=20) Említések száma Sok a jelentkező 8 Sokat kell várni 4 Utána kell járni 3 Nem mindenkit fogadnak 2

19 A kezelésbe jutás nehézségének a megítélését befolyásoló tényezők
Ambuláns kezeléshez való hozzájutást nehezebbnek tartották: -roma származásúak -kedvezőtlenebb egészségügyi állapotban lévők (szubjektív megítélés alapján) -másodlagos szocializációs kapcsolatokkal való problémákkal rendelkezők (partner, házastárs, barátok) -többfajta drogot rendszeresen használók -súlyosabb drogfüggőség Metadon kezelésbe való bejutást nehezebbnek ítélték: súlyosabb drogfüggőség dokumentumokkal való rendelkezés Kórházi, bentfekvéses kezelésbe való bejutást nehezebbnek ítélték: biztos jövedelem (állandó munka) hiánya

20 Kezelésbe jutást befolyásoló tényezők
A kezelésbe jutást szignifikánsan befolyásoló tényezők (logisztikus regressziós elemzés): az illető drogkarrierjének hossza: a hosszabb drogkarrierrel rendelkezők nagyobb valószínűséggel voltak már valamilyen kezelési formában és az iskolázottsága: az iskolázottabbak nagyobb valószínűséggel voltak már valamilyen kezelésben A drogkarrier hossza szintén szignifikáns mértékben befolyásolja a - az ambuláns kezelésbe való jutást a fekvőbeteg kórházi kezelésekbe való jutást a munkával kapcsolatos tanácsadásban való korábbi részvételt - a hosszabb drogkarrierrel rendelkezők és az iskolázottabbak nagyobb valószínűséggel kerülnek valamilyen kezelésbe, mint azok, akik csak rövidebb ideje használnak rendszeresen amfetamint vagy heroint, illetve akik kevésbé iskolázottak.

21 Konklúzió/1. Intézményi kutatás tapasztalatai alapján:
- kezelési lánc elégtelensége, a lánc „folyamatosságának” problémája a „belépés”, a hozzáférés „szervezetlenségére”, koncepciótlansága az elterelés igen jelentős arányú, drogambulanciáknál az esetek 37,9%-a ez a kezelőhely által nyújtható ellátások „pazarlásához”, inadekvátságához vezethet a szakemberek az ellátásba jutás nehézségeit elsősorban a kliensben, illetve annak motivációjában és kapcsolatrendszerében (droghasználó barátok) látják a szervezeti okokat kevesebben nevezték meg: a vélekedések alapján ilyen jelentős szervezeti/strukturális akadály az alacsony-küszöbű szolgáltatások elégtelen működése a szakemberek fejlődést tapasztalnak a szolgáltatások működésében az elmúlt 5 évben. a klienseket főleg a szolgáltatások értékelésébe vonják be.

22 Konklúzió/2. A problémás droghasználók jellemzői
A problémás droghasználat az élet más területein is súlyos problémákkal járt együtt: alacsony iskolai végzettséggel, lakhatási problémákkal, munkanélküliséggel, bűncselekmények elkövetésével Drogfogyasztási jellemzőik és a dependencia súlyossági index (Severity of Dependence Scale) értéke is a problémás droghasználatot tükrözik vissza Gyakori a megosztott eszközhasználat, azaz az injekciós kockázati magatartásformák, de ugyanígy a szexuális kockázati magatartásformák előfordulása is (a vérrel terjedő fertőző betegségek tekintetében)

23 Konklúzió/4. Kezelési szükséglet, bejutás
- Alacsony bejutási ráta jellemzi a metadon fenntartó kezelést: elvileg ennek könnyen (könnyebben) hozzáférhetőnek kellene lennie, mint alapvető ártalomcsökkentési és kezelési formának, de több adatunk is arra utal, hogy a bejutás ide a legnehezebb. Az ambuláns kezelést leszámítva minden kezelési formáról elmondható, hogy a megkérdezettek valamilyen szervezeti okot neveztek meg a kezelésbe jutás akadályaként. Ez éles ellentétben áll a szakemberek véleményével, akik szubjektív, a klienssel kapcsolatos okokat neveztek meg

24 Konklúzió/5. Akut kezelési szükségletet befolyásoló tényezők
-a korábbi kezelési múlt mint a szükségletet pozitív irányban (fokozó) befolyásoló tényező magyarázható az előző kezelések szocializációs hatásával - Tűcsere szükséglet: akik rosszabbnak minősítették a fizikai egészségügyi helyzetüket, kisebb arányban támasztottak igényt erre a szolgáltatásra (Ártalomcsökkentő viselkedés feladása?) (Nagyon rossz állapotúak már intenzívebb kezelésre várnak?)

25 Konklúzió/6. A kezelésbe jutás akadályai és a bejutást befolyásoló tényezők: - Általánosságban a kezelésbe jutást két tényező befolyásolja szignifikáns mértékben: a drogkarrier hossza és az iskolázottság A metadon-fenntartó kezelés kapcsán azt tapasztaltuk, hogy egyedül a drogfüggőség mértékének volt befolyása arra, hogy az illető milyen nehéznek találta a kezelésbe való bejutást: súlyosabb dependencia esetén nehezebbnek ítélték a bejutást Így a metadon-fenntartó kezelés nem tudja betölteni a rá váró drogpolitikai feladatokat – ha a kép igaz. Ha nem igaz, akkor is súlyos problémát jelent, hogy a potenciális kliensek így észlelik, ami végül is visszatartja-visszatarthatja őket a kezelés választásától. Empowerment Alapvetően az értékelésbe vonják be a klienseket, jobb helyzet az alacsony küszöbű és a drogrehabilitációs intézményeknél

26 A kutatás korlátai, köszönetnyilvánítás
Korlátok csak fővárosi használók korlátozott mennyiségű minta nem reprezentatív minta kevés intézményi szakember Köszönetnyilvánítás Nemzeti Drogfókuszpont (Nyírády Adrienn) Correlation Network Kék Pont Drogkonzultációs Központ (Lencse Menyhért, Pataki Zoltán) Drogprevenciós Alapítvány (Veress Ilona, Takács István) Baptista Szeretetszolgálat (Miletics Marcell) Dr. Petke Zsolt (Nyírő Gyula kórház) kérdezők (Havadi Gergő, Kresalek Dávid, Német Viktor, Nyíri Noémi, Német Tamás, Sas Veronika, és Seymour Savelloni)