A turizmus szerepe és fejlesztési lehetőségei a határmenti területeken INNOAXIS project Pap Ági „Jó szomszédok a közös jövőért” Szabadka, 2010. november.

Az előadások a következő témára: "A turizmus szerepe és fejlesztési lehetőségei a határmenti területeken INNOAXIS project Pap Ági „Jó szomszédok a közös jövőért” Szabadka, 2010. november."— Előadás másolata:

1 A turizmus szerepe és fejlesztési lehetőségei a határmenti területeken INNOAXIS project Pap Ági „Jó szomszédok a közös jövőért” Szabadka, 2010. november 16.

2 Hasonló adottságok A turizmus alapja: 1. természeti táj Európa egyik legnagyobb összefüggő síksága termál- és gyógyvizek hazája – a Duna, Tisza Körös és Maros által szabdalt vidéken közel 500 termálkút van – egyre gazdagabb a SPA (gyógyító és Wellness) szolgáltatás 2. kulturális értékek a török hódoltság után kiüresedik a vidék – számos nemzetiség megjelenése – gazdag épített és szellemi kultúrákban

3 A Dél-alföldi Régió turisztikai szerepe a Magyarországon (2009) 443.000 fő (83.000 külföldi – kb. 18 %) 1.066.470 vendégéjszaka (22,4% külföldi)

4 A Dél-alföldi Régió turisztikai szerepe a Magyarországon (2009) Fő küldő területek: Németország Ausztria Olaszország Hollandia

5 A Vajdaság turisztikai szerepe a Szerbiában Vendégéjszaka száma: 2004: 239.000 éjszaka (ebből 57.000 külföldi – 23%) –Dél- Bácska: 38,6% –Észak-Bácska 15,5% –Szerémség: 10,7% –Észak-Bánát: 9,5% –Közép-Bánát 9,1% –Dél-Bánát: 8,8% –Nyugat-Bácska:7,7% Belgrád nem kiemelkedő kulturális központ Szerbiában csak 1-2 hegyvidéki üdülőkörzet vonzza oda a turistákat

6 A Vajdaság turisztikai szerepe a Szerbiában Szerbiába érkezők - küldő területek: –Bosznia –Szlovénia –Macedónia –Horvátország –Olaszok (vadászturizmus) Szerbiának nincs markáns országimázsa, az elmúlt évek háborúi, politikai helyzete még rontott is ezen Kevés az igénybe vehető szálláshely 2002-ben 7639 férőhely van Vajdaságban - Ez Szerbia kapacitásának 8,7 %-a – ez 59 egységben valósul meg

7 Hasonló turisztikai kínálat Határmente miatt - fejlett és fejletlenebb régiók összekapcsolása Határ menti sajátosság: bevásárló turizmus (fekete áruforgalom) –Szabadka – bolhapiac – ruhaárú –Szeged – élelmiszer és közfogyasztási cikk Vajdaság gyógyfürdők látogatása városlátogatások vadászturizmus számos rendezvény (Dužijanca, magyarkanizsai Újkenyérünnep, Exit fesztivál, Jazz fesztivál, Ifjúsági Játékok ) gasztronómia és borturizmus – több kultúra megismerésének lehetősége: szerbek, magyarok bunyevácok/horvátok, albánok ) Dél-Alföld gyógyfürdők látogatása városlátogatások gazdag rendezvénykínálat, évente több, mint 300 program (Nemzetközi Tiszai Halfesztivál, Szegedi Szabadtéri Játékok, Gyulai Várszínház) számos hungarikum kötődik ehhez a vidékhez (kolbász, kecskeméti barackpálinka, szegedi paprika, makói hagyma, halasi csipke, kalocsai hímzés)

8 Hasonló trendek a turizmusban Magyarország Budapest és Balaton túlsúly a meghatározó (ezek viszik a vendégek és a vendégéjszakák 55%át) rendszerváltás után csökken a vendégforgalom Szerbia tengerpart: sokáig a legjelentősebb turisztikai övezet – emiatt nem fejlesztették a belföldi turizmust ma a hegyvidék a legjelentősebb a háborús évek miatt megcsappant a turisztikai forgalom újra-pozícionálás a turisztikai piacon (Szerbia Turisztikai Fejlesztési Terv, Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia)  gyógyfürdők látogatása  városlátogatás  falusi turizmus  ökoturizmus  vadászturizmus

9 Korábbi határon átnyúló programok a délszláv háború, majd a vízum-kényszer visszaveti a határon át megvalósuló turizmust Szerbiával és a volt Jugoszláv államokkal DKMT: Duna-Körös-Tisza-Maros eurorégió –Dél-Alföldi Régió, Vajdasági tartomány, Nyugat-Romániai régió 4 megyéje – tematikus turisztikai útvonalak kidolgozására (termál, ipari műemlékek, szecessziós, folklór) Európai uniós források segítik az együttműködést: –Interreg (Dél-Alföldi Termálklaszter - intenzív kapcsolatok a vajdasági fürdőkkel – főleg Magyarkanizsa –Magyarkanizsai Egészségturisztikai Klaszter létrejötte) –ETE (Európai Területi Együttműködés) –IPA-programok A testvérvárosi kapcsolatok jelentőségének növelése: 10 kapcsolat Szerbiával – ezeket a kapcsolatokat is fel kellene tölteni turisztikai töltettel

10 A turizmus fejlesztési lehetőségei a régió saját imázsának megteremtése települések közötti együttműködés előirányzása olyan turistaprogramok kialakítása, amelyek kapcsán megnő az átlagos ottartózkodási idő programcsomagok eseményskála szélesítése

11 A turizmus fejlesztési lehetőségei Mind a 2 terület tranzit terület - megállítani a forgalmat (Duna, közút, vasút) Tisza kihasználatlansága (Becse, Zenta, Ada, Magyarkanizsa) tematikus programok és útvonalak kialakítása Multikulturalitás – sokkszínű hagyomány, sokszínű kultúra és gasztronómia A határ elválaszt, de össze is köt!

12 Köszönöm a figyelmet!