Bali Mihály (földrajz-környezettan)

Az előadások a következő témára: "Bali Mihály (földrajz-környezettan)"— Előadás másolata:

1 Bali Mihály (földrajz-környezettan)
DR. WEIDINGER T. - DR. BARTHOLY J. – DR. MATYASOVSZKY I. A GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS LOKÁLIS HATÁSAINAK VIZSGÁLATA HAZÁNKBAN Bali Mihály (földrajz-környezettan)

2 Bevezetés Légköri üvegház-gázok növekvő koncentrációja → globális éghajlatváltozás Kérdés: hogyan változhat az egyes régiók/országok éghajlata? (Mo.)

3 Éghajlatváltozás → globális cirkulációs modellek (GCM) által szimulált jelenlegi és egy megváltozott éghajlat összehasonlításából következtetünk (1 x CO2; 2 x CO2)  ppm megduplázódása → bizonytalan számítások oka: nem veszik figyelembe a helyi időjárásalakító tényezőket nyári khőm sokévi átlag: 17,5-21˚C (Péczely Gy. 1981) - modellek (4): 16-25˚C

4 Magyaro: 80-as évek második felétől (Balaton-Sió vízgyűjtő, Alföld)
Hőmérséklet és csapadékváltozás trendjei: Hőmérséklet: kontinentális, óceáni, mediterrán hatások Évi khőm: 10˚C (max. Dél-DK- Mo. 11,5˚C; min. hegyvidékek 6-7˚C ); leghidegebb: január (-1– -4˚C), legmelegebb: július (18 – 22˚C) Csapadék: átlag – mm (max. DNY-Mo., Balaton felvidék mm; min. DK-Mo. 500 mm alatt)

5 Vizsgálat legtermészetesebb módszere → idősorok vizsgálata (Iványi Zs
Vizsgálat legtermészetesebb módszere → idősorok vizsgálata (Iványi Zs.) T, csap. Hőmérséklet változása: növekvő trendet 1970-től talál (vizsgálat: Európa, északi félteke, Föld) Északi félteke: Tél, nyár: +0,6˚C/100 év Ősz, tavasz: +0,3˚C/100 év

6 Molnár K. - Mika J. (1997): 16 állomás, 110 éves adatsor vizsgálata
Hőmérséklet változása: Nem homogenizált adatok Homogenizált adatok Nem homogenizált adatsor: gyakorlatilag nincs hőmérséklet változás (0,03˚C/100 év) Homogenizált adatsor: 1˚C/100 év Csapadék változása: Negatív trend mutatkozik (átlag: -92 mm/100 év; max. Pécs -230 mm/100 év, min. Pápa -27mm/100 év)

7 Globális éghajlatváltozás lehetséges hatásai Mo.-on:
Kismértékű melegedés: átlaghőmérséklet +0,5-1,5 ˚C; napfénytartam: +20%; aszályos hónapok 1,4 hó/év → 2 hó/év Ökológiai és gazdasági hatásvizsgálatok → aszályok (öntözési igény növekedése), kukorica, búza termesztés pl. Duna-Tisza köze

8 Hazai éghajlatváltozások egy félempirikus modell tükrében
Becslés kistérségekre, hosszú idősorok alapján, több változó használata Hőmérséklet:  Max Planck Int. (Hamburg), Kanadai Éghajlati Kp. alapján ~ eltérő eredmények (1,5˚C ill. 3,5˚C)  télen (és a magasabb szélességeken) intenzívebb hőmérséklet növekedés nyarak kiegyenlítettebbek vizsgálatokban a hazai területek közül a klímaváltozásra legérzékenyebb 2 területet vizsgáljuk (Alföld, Balaton-Sió vízgyűjtő)

9

10 Alföld: 5 állomást vizsgáltak, nincs jelentős területi változékonyság Minden évszakban pozitív anomáliát kapunk, ami átlagban +0,7 ˚C-ot jelent (ősszel a legmagasabb) Eltérés a kanadai és hamburgi számoktól Lényegesen magasabb értékek a többi vizsgálati területen (görög tengerpart ~ 2-3 ˚C; Morvamező ~ 3,5-5 ˚C; Nebraska ~ 2-3˚C)

11

12 Csapadék: Balaton-Sió vízgyűjtő: 28 csapadékmérő állomás, 40 éves adatsor ~ nyár: esős napok csapadéka, csapadék gyakorisága csökken (-25-35%, mm) ~ tél: északi részeken csökken, déli részeken nő ( %, mm)

13 2. Alföld: 5 állomás csap.összegének kismértékű területi változékonysága Csapadékhullás valószínűsége csökken ~ tél, tavasz, nyár: csökkenés ~ ősz: Bp., Debrecen~csekély emelkedés  Csapadékváltozás: ~ nyár: 5 állomásból 4 helyen csökkenés ~ tél: mindenhol csökkenés Éves csapadék: Kalocsa kivételével csökkenés

14

15 Az Alföldre - a Balaton-Sió vízgyűjtőterülethez képest- kisebb csapadékváltozást kapunk
Görögo.: nem változik számottevően a térségben Morvamező: 34 éves adatsor, -14% Nebraska: 40 éves adatsor, nyár: -8%; tél: -29%

16 Köszönöm a figyelmet! 