Észak-Ázsia Kéri András.

Az előadások a következő témára: "Észak-Ázsia Kéri András."— Előadás másolata:

1 Észak-Ázsia Kéri András

2 Tagolása Ural A Nyugat-Szibériai-alföld B Közép-Szibéria C
Kelet-Szibéria D Déli hegységkeret E Az orosz Távol-Kelet F D C F A B E

3 Éghajlat és természetes növénytakaró, talajok
Két övezet: hideg és mérsékelt Ny-K a kontinentalitás nő A terület legnagyobb részét a szubarktikus (tajga) éghajlat és növényzet uralja A domborzat szerepe helyenként jelentős A Csendes-óceán mentén DK érvényesül a monszunhatás, itt mandzsúriai flóraelemek is megjelennek A tajga délen érintkezik a szteppel, a lombos erdők öve hiányzik, az Uralnál kiékelődik

4 Erdős tundra Kelet-Szibériából
A hideg övezet Az északi szigetek állandóan fagyos éghajlatát kivéve legnagyobb részét megszakítás nélkül a mocsaras tundra foglalja el, majd az erdős tundrával megy át délre a tajgába. A mélyedésekben glejes láptalajok, a magaslatokon podzolos tundratalajok találhatók Erdős tundra Kelet-Szibériából Tundra a Ny-Szibériai alföld északi részéről

5 A tajga A szubarktikus éghajlat és a tajga foglalja el É-Ázsia legnagyobb részét A legmelegebb hónap középhőmérséklete >10 0C A csökkenő csapadéknak megfelelően Ny-K ritkul a tajga A Jenyiszejig uralkodó a lucfenyő: sötét tajga A Jenyiszejtől keletre a lombhullató vörösfenyő a domináns: világos tajga A tőzeglápok eldorádója Podzol talajok A felszínformálásban meghatározó az örökfagy (permafrost) Az örök fagy az eljegesedések maradványa, de a kemény telek is kedveztek fennmaradásának. Palsa (bulgunnyák)

6 A pleisztocén eljegesedés Észak-Ázsiában
Ny-K a jégtakaró határa egyre északabbra húzódott, a leghidegebb keleti területeket nem is borította összefüggő jégtakaró

7 Vízrajz - Folyók Teljes területe a Jeges-tenger vízgyűjtőjéhez tartozik Óriásfolyamok hatalmas árvizekkel Folyamrendszer Hossza (km), a világrangsorban elfoglalt hely Vízgyűjtő terület nagysága (km2), a világrangsorban elfoglalt hely Közepes évi vízszállítás a torkolatnál (m3/s), a világrangsorban elfoglalt hely Ob–Irtis 2 975  12  Jenyiszej–Angara–Szelenga 2 605  19  Léna 2 490  16 

8 Állóvizek A legtöbb tó létét az örök fagynak köszönheti
A riftesedés hatására létrejött tektonikus árokban foglal helyet a Bajkál-tó, Földünk legmélyebb tava (1620 m), a felszíni édesvíz-készlet 1/5-ét hordozza

9

10 A Bajkál-tó egyedi élővilága
Bajkáli fóka – az egyetlen édesvízi fóka Bajkáli olajoshal – testének 30%-a olaj! Mélyvízi, két faja ismert

11 Állatvilág Számos endemizmus Ilyen a pl. a coboly (Martes zibellina)
Cobolybunda: rubel = Ft

12 Az Ural 3800 km hosszan húzódik É-D írányban – csak szerkezeti egység, az éghajlati és a növényzeti képe övezetesen változik Nem jelent éghajlati választóvonalat! Az óidő végén, az Urali-geoszinklinális bezáródásával keletkezett a variszkuszi mozgások során A középidőben felszíne tönkösödött Öt hosszanti öv különíthető el Ny-K: - óidei üledékek, töréses-vetődéses szerkezet, szilur mészkő-karsztos formák - központi vízválasztó gerinc: óidei kristályos palák - gabbró öv, ércekben gazdag - gránit- és gneiszintrúziók öve, ércekben ez is gazdag - felső-kréta és harmadidőszaki üledékek

13 Az Ural ásványkincsekben gazdag, az ércek tárháza :
Az Ural É-D-i tagolása Szubpoláris Ural Északi-Ural Középső-Ural Déli-Ural Az Ural ásványkincsekben gazdag, az ércek tárháza : bauxit, rézérc, mangánérc, nikkelérc Legismertebb a magnetit

14

15

16 Nyugat-Szibériai alföld
Földünk 2. legnagyobb feltöltött alföldje Az óidőtól kezdve tart a süllyedés és feltöltődés, D-É-ra vastagodó közép- és újidei üledékek A pleisztocén eljegesedés kevésbé volt jelentős, mint a Kelet-Európai síkságon Energiahordozókban gazdag: Kőolaj-földgáz A terület fele 100m méternél nem magasabb Felszínének csaknem fele láp és mocsár Felszíni vizek: Ob-Irtis vízrendszere, Jenyiszej Több százezer tó – főleg fagykarsztos eredet Hatalmas artézi medence ( km3~3x Bajkál) Legnagyobb része tajga, éghajlatára a több csapadék jellemző ( mm/év)

17 Domborzatára három lapos tál és az azt elválasztó alacsony, széles hátságok jellemzők

18 Közép-Szibéria Alapja az Angara-ősmasszívum
Későbbi kiemelkedések, megfiatalodás Jégkori eljegesedés, periglaciális átformálás Az örök fagy igazi hazája

19 Kelet-Szibéria Ősi szerkezeti magvakhoz gyűrődött ó- és középidei hegységek, melyek a harmadidőszakban lepusztultak, majd a negyedidőszakban kiemelkedtek és megfiatalodtak

20 Az Északi félgömb ma leghidegebb területe (Verhojanszk -78 0C, a legnagyobb abszolút hőingás 116 0C
A legkevésbé volt eljegesedve pleisztocénben Oka a csapadékhiány

21

22 Az orosz Távol-Kelet Változatos felépítés és domborzat: rög- és gyűrthegységek, vulkánok, síkságok 4500 km hosszan húzódnak É-D-i irányban A legfiatalabb Észak-Ázsiában Két hosszanti övezetre oszlik, a belső kréta gyűrt üledékekből áll A keleti, külső főleg harmadidőszaki vulkáni kőzetekből, a Pacifikus-hegységképződéskor keletkezett A tenger jelentős hatást gyakorol éghajlatára, az É-D-ies domborzathoz igazodva É-D-i irányú földrajzi övezetek alakultak ki.

23 Két lényegesen különböző tájcsoportra oszlik
Két lényegesen különböző tájcsoportra oszlik Délen az Amur-vidék és a tengermellék Az északi kétharmad fiatalabb és zordabb éghajlatú Az Amur-vidék és a tengermellék Változatos domborzat Alapját a kevés helyen előbukkanó prekambriumi kőzetek adják. Az óidőből metamorf palák és gránitintrúziók maradtak fenn a Szihote-Aliny hegységben, valamint üledékes kőzetek a Buréja-láncban. A Szihote-Aliny a júrában és a krétában emelkedett ki és ezzel a terület szárazulattá vált. A Bureja menti kokszolható kőszenek is középideiek.

24 A terület éghajlata és növényzete
Éghajlata szárazföldi és tengeri jellegeket egyaránt hordoz, nedves kontinentális éghajlat rövidebb nyárral és hideg téllel A tél száraz és hideg a sarki légtömegek uralma miatt, a januári khm -20 °C körül van. A tengeri légtömegek, a monszun áprilistól jelentkezik, és kezdetben a hideg tengeráramlás miatt ködös időjárást okoz, majd csapadékot hoz. VII-VIII. hóban hull a csapadék 70%-a, évi mm a fekvéstől függően. Növényzetében három elem keveredik kelet-szibériai pl. a daur vörösfenyő, ohotszki pl. a kövi nyír, az ajáni fenyő mandzsúriai elem pl. mongol tölgy, az amuri hárs, ezekre az erdőkre a lombos fák, a liánok és epifiták jellemzők Állatvilága szintén szibériai és kelet-ázsiai fajok keveréke szibériai: rozsomák, coboly mandzsúriai: amuri tigris, leopárd, pettyes szarvas

25 A zordabb északi területek
Éghajlata a déli területeknél zordabb, Kelet-Szibériánál viszont enyhébb (tele enyhébb, nyara hűvösebb), érvényesül az óceán kiegyenlítő hatása. Csapadékosabb Kelet-Szibériánál Növényzete tajga, az é.sz. 58°-tól tundra Domborzata magasabb és tagoltabb, mint a déli részé, valamint fiatalabb szerkezetű Az örökfagy és felszínformáló hatása jobban érvényesül Az idősebb belső és fiatalabb, óceánmelléki vonulatokat itt is megtaláljuk. Az Ohotszki-tenger mellékén m magas középhegységek találhatók, pl. a Magadán-hegyvidék A Távol-Északkeletet az erős tagoltság és a zord éghajlat jellemzi

26 Az Anadir-felföldet középidei lávatakaró építi fel
A Csukcs-félsziget ősi kristályos alapjára ó- és középidei üledékek rakódtak A Korják-hegyvidéket feltöltött alföldek övezik (Anadir-alföld) Zord tajga éghajlat, 7-8 hónapos tél, mm csapadék A vulkáni Távol-Kelet A legfiatalabb, ma is zajlik a hegységképződés Meghatározó a negyedidőszaki vulkanizmus, ma is aktív tűzhányókkal Az óceán és a hideg tengeráramlások óceáni szubpoláris éghajlatot alakítottak ki. A domborzat, a bő csapadék és a vulkáni alapkőzet miatt rövid, nagy esésű, bővizű folyók jellemzők

27 A Kamcsatka-fsz Négy Mo területű, a Föld 10. félszgete
1200 km hosszú, 480 km széles A Központi-láncban prekambriumi és paleozoós kőzeteket is találunk, de a sziget nagy részét középidei és harmadidőszaki vulkáni kőzetek alkotják. Anyagát tekintve a bazaltos és andezites vulkanizmus jellemző A középidei és harmadidőszaki vulkáni takarókból emelkednek ki a negyedidőszaki vulkáni kúpok, mintegy 150, ebből 80 a Keleti-hegyláncban

28 Szabályos kráterkúpos:
Kljucsevszkája Kronockája Korjákszkája Kalderás vulkánok eróziós kalderával: Uzon Vezuvio típusú robbanásos kalderák: Avacsina Utóvulkáni működés jelentős: 115 hőforrás, gejzírek

29 A Mutnovszkij vulkán Gejzír a Mutnovszkij-vulkánon
Hőforrások és szolfatarák a Mutnovszkijon

30 A Goreli-vulkán

31 A Kis-Szemjacsik krátertava

32 Köszönöm a figyelmet!