A Közép-Dunántúli Régió ipara

Az előadások a következő témára: "A Közép-Dunántúli Régió ipara"— Előadás másolata:

1 A Közép-Dunántúli Régió ipara
Készítette: Szabó Sándor, V. éves Geográfus, május 15.

2 A régió Fejér megye Veszprém megye Komárom-Esztergom megye
Területe:11263 km2 Népesség száma: 1.108 millió fő (2005)

3 A múlt Milyen szerepet töltött be az ipar a régiót alkotó három megye életében az államszocialista időszakban?

4 Adatforrás: Megyei Statisztikai Évkönyvek 1985

5 Adatforrás: Megyei Statisztikai Évkönyvek 1985

6 Adatforrás: Megyei Statisztikai Évkönyvek 1985
Kiemelkedő volt a nehézipar: - bányászat-kohászat - vas- és fémipar - gépipar - vegyipar - villamos energia-termelés foglalkoztatottak száma az iparban nehéz i. könnyű i. élelmiszer i. Fejér m. 72486 54170 9132 7063 Komárom-Esztergom m. 59605 48144 6454 4182 Veszprém m. 65433 50377 7715 5545 Adatforrás: Megyei Statisztikai Évkönyvek 1985

7 Az ipar (nehézipar) válsága
Foglalkoztatottak száma az iparban Fejér m (67%) Komárom- Esztergom m (66%) Veszprém m (70%) Adatforrás: Megyei Statisztikai Évkönyvek 1985, 1992 bányabezárások alumíniumipar fokozatos felszámolása a több telephellyel rendelkező vállalatok fokozatos zsugorodása beszállítók tönkremenetele Válságtérség kialakulása!

8 Az ipari depresszió utáni korszak
Az ipari termelés növekedése * előző év=100% A gazdaság strukturálisan átalakult! Multinacionális cégek betelepülése Exportorientált termelés Az export aránya Fejér m.: 66,9% K-E m.: 78,6% *Az 50 főnél nagyobb létszámú vállalkozások adatai alapján Forrás: Megyei Statisztikai Évkönyvek

9 Az ipari termelés növekedése* előző év =100%
Fejér megye visszaesésének oka: a szakképzetlen munkaerőre építő multik távoztak! Pl.: IBM, Kenwood, Mannessmann Jelentőseb csökkent a megye exportja: 30%-kal. Ezzel szemben Komárom-Esztergom megyében pár év alatt 70%-kal nőtt az export! *Az 50 főnél nagyobb létszámú vállalkozások adatai alapján Forrás: Megyei Statisztikai Évkönyvek

10 Jövőkép Célszerű az innovatív technológián nyugvó ipar továbbfejlesztése, mert a régió kedvező adottságokkal rendelkezik az innováció befogadására és érvényesítésére: a népesség gyors adaptációra képes, a munkakultúra fejlett de az innováció befogadását hátráltatja a szükséges fejlesztésekhez rendelkezésre álló szabad tőke szerénysége. További probléma: a kooperációs kapcsolatok lassan, vagy egyáltalán nem épülnek ki a KKV szektor és a döntően külföldi tulajdonú nagyvállalatok között. Célszerű lenne klaszterek fejlesztése, támogatása

11 Forrás Perczel György (szerk.) (2003): Magyarország társadalmi – gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. Nemes Nagy József (2004): Újra Komárom az élen – megyei ipari növekedési pályák, In: Térségi és települési növekedési pályák Magyarországon. RTT. 9. ELTE Regionális Földrajz Tanszék. A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

12 Köszönöm a figyelmet!