A Dél-Dunántúli Régió településszerkezete

Az előadások a következő témára: "A Dél-Dunántúli Régió településszerkezete"— Előadás másolata:

1 A Dél-Dunántúli Régió településszerkezete
Fülöp Tamás V. geográfus 2007. május 8.

2 A dél-dunántúli régió országos térszerkezeti sajátosságai
- a régió "ebben a felállásban" új területi egységnek tekinthető, az 1998-as OTK jelölte ki Budapesthez képest periférikus helyzetű "vízhatárolt" régió, keletről a Duna, délről a Dráva jelenti az elválasztó határt, a Balaton pedig északról határolja a Dél-Dunántúl az ország területének 15,2%-át, a lakónépességének 9,8%-át teszi ki a régió népsűrűsége jelentősen elmarad az országos átlagtól, a régiók között a legalacsonyabb a települések száma alapján az aprófalvas jelleg dominál a 10 ezer fő fölötti települési csoportokban élnek lényegesen többen

3 a városi népesség aránya 2001-ben 55,6%, ezzel jelentősen elmarad az országos átlagtól (64,1%), s a régiók között a legalacsonyabb értéket mutatja. a városlakók arányát tekintve a Dél-Dunántúl megyéi között számottevő különbségek vannak (Baranya 63,2%, Somogy 47,9%, Tolna 54,0%), de a kiegyenlítődés volt hosszabb távon a meghatározó tendencia a Dél-Dunántúl településhálózatának egyik sajátossága, nevezetesen, hogy magas az egy városra jutó megyei terület nagysága számottevő városhiányos térségekkel találkozhatunk a régióban a Dél-Dunántúl "átlagközsége" (711 fő) messze elmarad az országos átlagközségtől (1259 fő) Dél-Dunántúl a leginkább aprófalvas jellegű térség (Baranya megye) Pécs a maga 159 ezer fős népességével a regionális szerepkörű város Pécs a legnagyobb lélekszámú és funkcionálisan a legfejlettebb települése nem képes a régió kapcsolatainak a monopolizálására, regionális szinten a peremterületek már inkább Budapesthez vonzódnak

4 A Dél-Dunántúl belső térszerkezete
a régió az ország legritkábban lakott térségei közé tartozik potenciális magterülettel rendelkezik a Pécs - Szekszárd - Kaposvár háromszög a háromszögön belül és közvetlen környezetében mintegy félmillió ember, a régió lakosságának körülbelül fele él Kép forrása:

5 Baranya megyében Pécsnek nincs igazi "ellenpólusa".
városainak együttes lakónépessége kb főt tett ki, tehát összességében elmarad Pécs lakosságszámától a megyén belül Pécs térszerkezeti pozíciója és települési presztízse meghatározó Kép forrása:

6 Kaposvár fekvése a megyén belül excentrikus
Somogy megye nem megyeszékhely városainak összlakossága ~100 ezer fő, tehát a városok együttes lakosságszáma erőteljesen meghaladta Kaposvárét a megye városai nagyságrendileg és funkcionálisan is kiegyenlítettebb struktúrát mutatnak egyes városok (mindenekelőtt Siófoké) települési presztízse mind a megyén belül, mind pedig országosan vetekszik Kaposváréval Kaposvár fekvése a megyén belül excentrikus Kép forrása:

7 Tolna megye Szekszárdon kívüli városainak lakónépessége összességében
(99 ezer fő) jelentősen meghaladja a megyeszékhelyét, s Szekszárd települési presztízse nem meghatározó az egész megye területére nézve Paks az atomerőmű miatt országos és nemzetközi ismertséggel és jelentőséggel bír, Dombóvár a megye nyugati területein egyfajta "ellenpólusként" jelenik meg - Tolna megye térszerkezetileg hármas-osztatú: a Duna-menti sáv jelenti a megye fő közlekedési, települési, gazdasági magterületét, a középső rész gazdaságilag gyenge, a Dombóvár-Tamási tengely gyengébben kevésbé fejlett Kép forrása:

8 A településállomány nagyságrendi tagozódása
a lakossal rendelkező települések (13 db), a lakosság 23,5%-át adják funkcionálisan fejlett kisvárosok kiépült helyi infrastruktúra, a képzett munkaerő-állomány széleskörű beruházásokra kínál lehetőséget az lakossal rendelkező települések száma 101, s ezeken a településeken él a régió lakosságának 14,2%-a alapkérdés az, hogy meg tudnak-e maradni ebben a nagyságrendben, vagy „lefele csúsznak” (sorsdöntő a mezőgazdaság szerepe) Pécs a maga nagyságrendjével (itt él a régió lakosságának 16,1%-a) egyedülálló a Dél-Dunántúl területén olyan kutató, szellemi és munkaerőbázissal rendelkezik, mely széleskörű fejlesztések lehetőségeit hordozza az 50 ezer főt meghaladó megyei jogú városban, Kaposváron él a régió lakosságának 6,9%-a alkalmas nagyobb mérető, esetleg nemzetközi kooperációra támaszkodó fejlesztések fogadására - az lakossal rendelkező települések (8 db), melyekben a régió lakosságának 5,6%-a él, mind városi jogállásúak - a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás lehetőségeivel és képességeivel rendelkeznek a nagyobb lélekszámú ( fő) települések (48 db) a lakosság 14%-a számára jelentenek otthont, s közülük már több várossá alakult helyi erőforrások megléte  lehetőség az infrastruktúra, gazdasági tevékenység megjelenésére a régió településeinek nagyobb része (73,7%) a 999 fő alatti lakossal rendelkező kategóriába tartozik, s itt él a régió lakosságának 19,8%-a - elöregedő korstruktúra, csökkenő népességszám Adatok forrása:Területi Statisztikai Évkönyv 2001

9 - aprófalvas települések túlsúlya (elsősorban Baranya megyében)
Összegzés - aprófalvas települések túlsúlya (elsősorban Baranya megyében) a lakosság legnagyobb része a 10 és 50 ezer fő közötti városokban él Pécs regionális központ kiemelkedik a településhálózatból Forrás: - -Területi statisztikai évkönyv Budapest, KSH 2002