A régió  A régiót három megye, Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye alkotja. Fejér 10, Veszprém 9, Komárom-Esztergom pedig 7 kistérségre tagolódik.

Az előadások a következő témára: "A régió  A régiót három megye, Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye alkotja. Fejér 10, Veszprém 9, Komárom-Esztergom pedig 7 kistérségre tagolódik."— Előadás másolata:

1

2 A régió  A régiót három megye, Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye alkotja. Fejér 10, Veszprém 9, Komárom-Esztergom pedig 7 kistérségre tagolódik.  77 km-es szakaszon határos Szlovákiával.  A régiót északi és keleti oldalon 130 km Duna-szakasz határolja. Veszprém megye területén található a Balaton északi partja, Fejérben pedig a Velencei tó. Fejér megye déli részén mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas síkság található.

3  A régió 26 kistérségében 401 település található, ebből mindössze 29 város. - csak 6 kistérség ahol található legalább 30 000 főnél nagyobb város - 9 kistérség, ahol nincs 10 000 főt meghaladó város - a régió településeinek 73 %-a nem éri el a 2000 főt  fontos a szociális ellátórendszer szempontjából ( 2000 fő alatt minimumot ír elő a törvény) Gazdasági jellemzők  Az egy főre eső GDP az egyik legmagasabb az országban. Közép-Magyarország és a Nyugat-Dunántúl után a harmadik.  A rendszerváltozás után viszonylag gyorsan végbement a gazdasági szerkezetváltozás, és nem okozott akkora károkat, mint pl: Észak-Magyarországon (földrajzi,társadalmi okok)  A vállalkozások számának alakulásában domináns az egyéni vállalkozások aránya, de gazdasági súlyuk ezzel nincs arányban.  probléma: néhány gazdaságilag előnyös kistérség …jelentős részükben azonban komoly problámák a gazdasági teljesítés területén

4 A Közép-Dunántúli régió számokban Forrás: Logsped

5 Jövedelem A nettó jövedelmek alapján is nagyon kedvező helyzetű a régió. Közép-Magyarország után a második. Ezt a pozíciót az utóbbi években nyerte el Nyugat-Dunántúltól a jelentős külföldi működő tőke beáramlásnak köszönhetően. DE: Az egész régióra jellemző egyenlőtlenség itt is szembetűnő! Forrás: KSH

6 A régiót nagyon jelentős kereseti egyenlőtlenségek jellemzik. Ez a nettó kereseteket figyelembe véve Fejér és Komárom-Esztergom megyék közt nem olyan szembetűnő, de Veszprém, már jelentős lemaradást tudhat magáénak. Az aránytalanságok a munkavégzés függvényében még jobban megjelennek.  Fejér megyében például egy fizikai munkát végző munkavállaló átlagosan 13.000 Ft - tal keres többet, mint Veszprém megyében. (Fejér megyében keresnek legjobban)  A szellemi foglalkozásúak tekintetében is jelentős különbségek vannak a megyék között. (de itt már Fejér megye Bp. mögött szerepel, de így is kimagaslik az orsz. átlagtól)  Fejér megyei magas keresetek mellé magas férfi-női kereseti egyenlőtlenségek is társulnak. Forrás: KSH

7 Foglalkoztatás A régióban az 1990-es évek elején megindult gazdasági növekedés következtében mára magasabb a foglalkoztatottak aránya az országosnál. Három kistérségben (Abai, Enyingi, Sárbogárdi) viszont nagyon alacsony a foglalkoztatottak aránya. A munkanélküliségi ráta a régióban 2001-ig csökkent, majd 2002-ben enyhe növekedést mutatott. Jelenleg 5,5 %, ami messze az országos átlag alatt van. Forrás: KSH

8  Ha a régiók mutatóit vizsgáljuk, akkor országos tendenciának tekinthető a nemek szerinti összetételt tekintve, (a Közép-Magyarországi régiót kivéve), hogy magasabb a férfiak aránya a regisztrált munkanélküliek között. Ez tapasztalható a Közép-dunántúli régióban is, bár itt a különbség kisebb az országos átlagnál.  A régió munkaerő-problémáit eddig jól kezelte az olcsó, szakképzett bérmunkára építő multinacionális cégek megjelenése a régióban.  Az Európai Uniós csatlakozás hatásai, a bérek emelkedése és a helyi adókedvezmények megszűnése miatt a multinacionális cégek az országból való kivonulás mellett is dönthetnek. (pl: IBM)  Jelenleg még kezeli a munkanélküliség problémáját ezen a területen más multinacionális cégek megjelenése, azonban hosszútávon mindenképpen szükség van a térségben a betanított munkásként megjelenő tömeg képzését/átképzését célzó programokra, valamint a kis és középvállalatok ösztönzésére. (pl: Tatabányai Ipari Park)

9 A régió jelene :  magas jövedelmi szint  magas színvonalú termelés  Jelentős mennyiségű FDI, erős agglomerációs hatással  Migrációs többlet a magasan kvalifikált munkáknál  Alacsony a K+F kiadások volumene  Nincs jelentős felsőoktatási intézmény  FDI főleg a munkaerő igényű ágazatokban  Magas a külföldi befektetők kitelepülésének veszélye

10 Ahhoz, hogy a régió megtartsa jelenlegi kedvező pozícióját a jövőben több, nagyobb feladat elvégzése nélkülözhetetlen: PL:  Az infrastruktúra korábbi években jellemző bővülési ütemének fenntartása  képzés, humán tőke, K+F fejelsztés  Külső sokkoktól függő termelési ágazatok arányának csökkentése  A befektetők erőteljesebb integrálása  Klaszteresedés támogatása  Szolgáltatások fejlesztése (pl: turizmus lehetőségeinek kiaknázása)  régión belüli egyenlőtlenségek csökkentése

11