Az európai városrendszer

Az előadások a következő témára: "Az európai városrendszer"— Előadás másolata:

1 Az európai városrendszer
Városi és rurális terek Európában III. földrajz, geográfus szak Jeney László egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2006/2007, II. félév

2 Urbanizációval kapcsolatos fogalmak
Város, nagyváros, városi agglomeráció, városrégió Urbanizáció (városodás, városiasodás) Városnövekedés (szakaszai: agglomerálódás, szuburbanizáció, dezurbanizáció, reurbanizáció) Városhálózat – városhierarchia - városrendszer Városverseny: városok társadalmi-gazdasági fejlődése

3 Urbanizációval kapcsolatos fogalmak
Urbs („város”) latin szóból ered Településhierarchiából kiemelkednek a városok Településtudomány az urbanisztika Urbanizáció: összetett fogalom Mennyiségileg: városodás (falu-város viszonyrendszerben) Minőségileg: városiasodás

4 Városhálózat, -hierarchia, -rendszer
Városhálózat (Urbanisztkai Lexikon): Városok rendszerének földrajzi leképeződése Alapját a városok közötti kapcsolatok jelentik Városhierarchia (Ubanisztikai Lexikon): Különböző városi szintek rendszerén alapul Az egymással szomszédos szinten álló városok alá- és fölérendeltségi viszonyban állnak egymással Városrendszer (Tóth Z.: A településeink világa): A hierarchia elismerése mellett a horizontális kapcsolatokkal is számol

5 Városodás tényezői A város hivatalosan elfogadott definíciója (statisztikai városfogalom) Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint Településhálózat történelmi fejlődése Természetföldrajzi viszonyok

6 Városiasodás jellemzői
Összetett, minőségi változások sorozatából álló folyamat (nehezebben mérhető) Városokra jellemző minőségi jegyek elterjednek a rurális terekben Város és falu közti különbségek elhalványulnak 1.: infrastruktúra (csatornázás, telefonellátás, víz- és gázszolgáltatás, szilárd burkolatú utak aránya) 2.: városi életmód és magatartásforma (kulturális, szabadidős, bevásárlási szokások) A fejlődő világban nagyobb a kontraszt a városiasodottságban (belső migráció a városok felé)

7 Definíciók harmonizálása
ENSZ, 1978: „Agglomeráció egy olyan lakott terület, mely a közigazgatási határoktól függetlenül képez beépített területet, ahol az épületek egymástól való távolsága nem haladja meg a 200 métert. Ez alól kivételt képeznek a nagyobb közellátási / intézményi / infrastrukturális területek, illetve egyéb, be nem építhető területek, amennyiben azok a folyamatos beépített területen belül találhatóak.”

8 Hivatalos városi régiók az EU tagállamaiban
Ország Hivatalos városi régiók Nem hivatalos városi régiók Belgium Városi régió (région urbaine) - Dánia Spanyolország Area metropolitana Franciaország Zone de peuplement industriel et urbain (ipari és városi funkciójú lakóterületek) Görögország Írország Standard metropolitan labour area Olaszország Sistemi locali del lavoro Luxemburg Région urbaine Hollandia Stedelijke agglomeratie Portugália Németország Stadtregion, Verdichtungsraum, Ordnungsraum, Agglomerationsraum Nagy-Britannia

9 Az európai nagyváros-hálózat térbeli jellemzői

10 A nagyvároshálózat „elrendeződésének „szabályossága”
Véletlenszerű Koncentrált ’50-es évek végén: legközelebbi szomszéd index (L) Lnégyszöges~2 Lhatszöges~2, L~1 L~0

11 Walter Christaller hatszöges rendszere
1933, Dél-Németország Települések telefonellátottsága 10 hierarchiaszint – 10 hatszög Magyarország városhálózata a Christaller-féle modell szerint

12 A 100 ezer főnél népesebb európai városok és népességsúlypontjai népességnagyság-kategóriánként

13 Városodás jellemzői Városok/városlakók számát 4 tényező befolyásolja
A város hivatalosan elfogadott definíciója (statisztikai városfogalom) Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint Településhálózat történelmi fejlődése Természetföldrajzi viszonyok

14 Legközelebbi város távolsága
Elméleti átlagérték (Poisson eloszlás) D=1/(2*m0,5) Pontsűrűség m=n/T n=536, T=5,8 millió km2 m=0,00009 város/km2, D=52,01 km Valós átlagos várostávolság DX cos D = sin jA * sin jB + cos jA* cos jB * cos (lB-lA) Legközelebbi szomszéd index L = DX/D

15 A legközelebbi szomszéd index értékei a 100 ezer főnél népesebb európai városok egyes csoportjai esetében

16 Az európai városrendszer térbeli jellemzői
A nagyvároshálózat „elrendeződésének „szabályossága” Szabályos Véletlenszerű Koncentrált ’50-es évek végén: legközelebbi szomszéd index (L) Lnégyszöges~2 Lhatszöges~2, L~1 L~0

17 Walter Christaller hatszöges rendszere

18 Legközelebbi város távolsága
Elméleti átlagérték (Poisson eloszlás) D=1/(2*m0,5) Pontsűrűség m=n/T n=536, T=5,8 millió km2 m=0,00009 város/km2, D=52,01 km Valós átlagos várostávolság DX cos D = sin jA * sin jB + cos jA* cos jB * cos (lB-lA) Legközelebbi szomszéd index L = DX/D

19 A legközelebbi szomszéd index értékei a 100 ezer főnél népesebb európai városok egyes csoportjai esetében

20 Az európai városhierarchia

21 Fogalmak Városhálózat (Urbanisztkai Lexikon):
Városok rendszerének földrajzi leképeződése Alapját a városok közötti kapcsolatok jelentik Városhierarchia (Ubanisztikai Lexikon): Különböző városi szintek rendszerén alapul Az egymással szomszédos szinten álló városok alá- és fölérendeltségi viszonyban állnak egymással Városrendszer (Tóth Z.: A településeink világa): A hierarchia elismerése mellett a horizontális kapcsolatokkal is számol

22 Magyarország városhierarchiája

23 Városhierarchia jellemzői
Többdimenziós jelleg Nagyság, infrastrukturális helyzet, intézmények, események Hierarchia-szintek (pl. európai, országos és regionális funkciók) Városok funkcionális osztályozása (szakosodás) A népességszám és a városhierarchiában betöltött funkció közötti összefüggés Országos városhierarchiák („vízfej”-szerepek)

24 Walter Christaller hatszöges rendszere
1933, Központi helyek elmélete Dél-Németországban Települések telefonellátottsága 10 hierarchiaszint – 10 hatszög Magyarország városhálózata a Christaller-féle modell szerint

25 Központi hely és vonzáskörzet elrendeződési módjai
Piaci elv (három központi hely vonzása érvényesül) minden területet a lehető legkevesebb központi hely szolgáljon ki Közlekedési elv (két központi hely vonzása érvényesül) minél több település helyezkedjen el olyan főútvonal mentén, amely a központtal összeköti Közigazgatási elv (egy központi hely vonzása érvényesül) adminisztratív szempontból a vonzáskörzetet ne válasszák szét K= K= K=7

26

27 Az európai országok városhierarchiájának eltérései
Természeti környezet Domborzat (Alpok) Éghajlat (Skandinávia) Természeti erőforrások (konurbációk) Történelmi örökség Birodalmi központok, határváltozások Politikai berendezkedés Centralizált (szoc.), föderatív Közlekedési hálózatok Sugaras, rácsos Településhálózat-fejlesztés Piaci, közigazgatási elv

28 Európa néhány országának városhierarchiája