Szociolingvisztika szeminárium 2012

Az előadások a következő témára: "Szociolingvisztika szeminárium 2012"— Előadás másolata:

1 Szociolingvisztika szeminárium 2012
A jelnyelvek Szociolingvisztika szeminárium 2012

2 Főbb kutatói Szabó Mária Helga Hattyár Helga Bartha Csilla Fő forrás:
Hattyár Helga 2007: A magyarországi siket közösség kétnyelvűsége. Előadás az Eötvös József Collegiumban, december 5. Hattyár Helga 2008: A magyarországi siketek nyelvelsajátításának és nyelvhasználatának szociolingvisztikai vizsgálata. Doktori disszertáció. Budapest: ELTE.

3 A siketek száma 278 millió középsúlyos hallássérült a világon
70 millió siket a világon Magyarországon: 2001, nem kötelező válaszadás Kb. 45 ezer nagyothalló Kb. 9 ezer siket Nem tisztázott kategóriákat használtak A lakosság kb. 10%-a halláskárosult. siket, néma, siketnéma, süket, süketnéma nagyothalló, hallássérült, halláskárosult – idevágó tévhitek

4 A siketek száma A 3. legnagyobb kisebbség a siketeké itthon a cigányok, németek után, ezer ember. Kis mértékű generációs folytonosság: a siketeknek mindössze 5–10%-a születik siket családban Zömmel halló környezetben, családban élnek.

5 Ki siket? Patológiai szemlélet:
a súlyos fokú nagyothallás küszöbértéke általában 60–90 dB között mozog, és siketnek számít az, akinek 80–90 dB-nél nagyobb a hallásvesztesége a jobbik fülén. Antropológiai, kulturális szemlélet: a siketség egy olyan jelenség, mellyel egy adott embercsoport létállapota jellemezhető. Ezek az emberek a világot főként vizuálisan érzékelik, egy közös kultúrához tartoznak, s legfőbb meghatározójuk, hogy a mindennapi kommunikációjuk során egy vizuális-manuális nyelvet, a jelnyelvek valamelyikét használják (Bartha 2004). Nagyothallók, hallók is ide tartozhatnak.

6 Ki siket? Prelingvális siketek: a nyelvelsajátítás előtt váltak siketté – veszélyeztetett helyzet! Posztlingvális siketek: a halló társadalomban szocializálódva egy nyelv elsajátítása után veszítették el hallásukat Társadalmi elszigeteltség!

7 A jelnyelv Identitásuk emblémája TERMÉSZETES EMBERI NYELV! Jellemzői:
önálló lexikonnal és szabályrendszerrel rendelkező komplex rendszerek, melyek a társadalmi érintkezés során természetes módon alakultak ki, s amelyek éppoly hatékonysággal töltik be a kommunikációs és megismerő funkciót, mint bármelyik hangzó nyelv. a vizuális csatornát veszik igénybe (kezek, arc, test)

8 A jelnyelv Nem: jelbeszéd, siketbeszéd, süketbeszéd, mutogatás
Igen: jelnyelv, jelel, jelelés A siketség „állandó jelenség” Cochláris implantáció

9 Tévhitek és cáfolataik
Aki siket, az néma is. A siketség együtt jár más (értelmi) fogyatékossággal is. A nyelv azonos a beszéddel, illetőleg a nyelv egyetlen megjelenési formája a beszéd. A jelnyelv azonos a pantomimmel. A jelnyelv univerzális nyelv, azaz a siketek mindenütt a világon ugyanazt a jelnyelvet használják (ha nem, törekedjenek rá!). A jelnyelvek a különböző hangzó nyelvek jelelt vagy (esetenként mesterségesen kitalált) jelekkel kísért formái, önálló nyelvtani szabályok nélkül, mintegy követve egy-egy hangzó nyelv minden jellegzetességét.

10 Tévhitek és cáfolataik
1. Aki siket, az néma is. Még a 90-es évek orvosi szakkönyveiben is. Ha hangképző szervei épek, meg tudja tanulni a hangzó nyelvet (más kérdés, hogy megtanulja-e). 2. A siketség együtt jár más fogyatékossággal is. E tévhit oka: eltérő artikuláció Együttes előfordulás: 9,9%, de 90,1%-ban nincs!

11 Tévhitek és cáfolataik
3. A nyelv azonos a beszéddel. Nem igaz. Egy variációja. Saussure: konvencionális jelek A jelnyelvek ugyanazon agykérgi területek irányítása alatt állnak, mint a hangzó nyelvek (Broca-, Wernicke-terület, afázia, de: jobb aft. is aktív) 4. A jelnyelv = pantomim. A valóság eseményeinek eszköz nélküli eljátszásai? Pantomim: egész test, nem azonos kétszer a pantomimben nincsenek rendszerszerűen visszatérő egységek; a pantomimnek nincs konvencionális jel- és szabálykészlete; a pantomimben a legelemibb fizikai korlátozásokon kívül semmi nem szab határt az üzenet megformálásának; a pantomim mindenki számára dekódolható; a pantomimet mindenki képes produkálni.

12 Tévhitek és cáfolataik
5. A jelnyelv univerzális nyelv. Az egyes jelnyelvek kölcsönösen nem érthetőek. 6. A jelnyelvek a hangzó nyelvek jelelt formái. Nem a hangzó nyelvek grammatikáját követik. Nem érti meg egymást pl. egy angol és egy amerikai siket. A jelnyelvek leírásai bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a jelnyelvek struktúrája különbözik a környezetükben használt hangzó nyelvekétől. jelelt vagy jellel kísért nyelvek vannak, de ezek nem természetes jelnyelvek, hanem kontaktkódok, kommunikációs nehézségek leküzdésére alkalmasak.

13 Jelnyelv-tipológia Zavaró, mert a jelnyelv többértelmű.
1) Elsődleges (primér) jelnyelvek Konvencionális jelnyelvek, autonóm rendszerek, mindent közölhető rajta, időben-térben változnak. 2) Másodlagos (alternáns) jelnyelvek Beszélt nyelvek használói fejlesztették ki. Kodifikált jelek. A nyelvi egységek szerkezete azonos a hangzó nyelvekben használtakéval. Fajtái: nyelvközi jelhasználat (pidzsin jelnyelvek), pl. az észak-amerikai indiánok által használt rendszerek közös beszélt nyelvvel rendelkező közösségekben, a beszéd helyettesítőjeként vagy kísérőjeként használt rendszerek, ezek a törzsi, a kolostori, a szakmai jelnyelvek (pl. brókerek), valamint a hangzó nyelvek jelelt nyelvváltozatai. 3) Családi jelnyelvek: elkülönült siket nem siket családban a velük való kommunikációra használja

14 Siket kétnyelvűség Elismerik őket kisebbségként?
Kétnyelvűek és kétkultúrájúak (saját értékek, szabályok, viselkedés, hitvilág, hagyományok stb.) Nyelvi kisebbség! A siket kisebbség kulturális jellegzetességei: A siket kultúra jellemzői (forrás: Hattyár 2007): szétszórva születnek, mégis közösségekbe tömörülnek, érdekvédelmi szervezetet hoztak létre, önálló kulturális eseményeket szerveznek (fesztiválok, konferenciák, saját színházi előadások stb.) önálló művészetük van: léteznek jelnyelvi költemények előállítanak és megjelentetnek médiatermékeket identitásuk egyik legmeghatározóbb szimbóluma a jelnyelv, melynek ápolásáért és terjesztéséért tevékenykednek, mindemellett törekednek a többségi kultúra javaiból is részesedni.

15 A siket kétnyelvűség sajátos jellemzői
Forrás: Hattyár 2007 A számukra legtermészetesebb kommunikációs formát, a jelnyelvet sokszor csak az iskolában sajátítják el; hallásuk károsodott volta miatt a siketek jelnyelvüket természetszerűleg hosszú időn át megőrzik; egy-egy országon belül nem koncentrálódnak egy bizonyos területre; különbségek nyilvánulnak meg bizonyos nyelvi tudással kapcsolatos kompetenciájukban (elképzelhető például, hogy rosszul artikulálnak, bizonyos grammatikai formák között élőszóban nem tesznek különbséget, illetve előfordulhat, hogy a többségi nyelvet csak írott formájában képesek használni); a nyelvtudás és a nyelvhasználat változatos mintái jellemzi őket; nem ismerik el őket kétnyelvűeknek (Grosjean 1992; lásd még Bartha 1999).

16 A jelnyelvek grammatikája
Jelelési/artikulációs tér = fonológiai korlátozás Egy- és kétkezes jelek Kettős tagoltság Fonémáknak megfelelő kerémák kézforma, artikulációs hely, mozdulat, orientáció, mimikai komponens KÖTELEZŐ, nem fakultatív! Szájkép

17 A jelnyelvek grammatikája
Minimális párok (Hattyár 2008: 58)

18 A jelnyelvek grammatikája
Ikonikusság: a jelnyelvi jelek ikonikus volta „legalább abban az értelemben, hogy a jelelni nem tudók ikonikusnak tartják a képek természetét, ha megmondják nekik a jel jelentését” (Woll és Kyle 1994: 3893, idézi Hattyár 2008: 61) A hangzó nyelvekben is az ikonikus reprezentációk korábbiak Vannak indexikus és szimbolikus jelek is a jelnyelvben

19 A jelnyelvek grammatikája
Hattyár 2008: 61

20 A jelnyelvek grammatikája
Vizuális asszociációk „Az így keletkező jeleknek azonban fel kell venniük az adott jelnyelv általános strukturális jegyeit, melynek következtében a jelek megváltozhatnak, és gyengülhet ikonikus jellegük. Az ily módon megváltozott jelek pedig leírhatók a disztinktív jegyek segítségével (Bergman 1994).” (Hattyár 2008: 61) Konvencionalizálódás Flektáló-inkorporáló jelleg (flektáló: jel irányának megváltozása ágens függvényében) SVO, téma-réma szerinti struktúra Magyar: SOV Térindexálás (pronominalizáció)

21 További szakirodalom Bartha Csilla Siket közösség, kétnyelvűség és a siket gyermekek kétnyelvű oktatásának lehetőségei. In: Ladányi Mária, Dér Csilla, Hattyár Helga szerk., „…még onnét is eljutni túlra…“ Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Budapest, Tinta Könyvkiadó, Bartha Csilla és Hattyár Helga Szegregáció, diszkrimináció vagy társadalmi integráció? – A magyarországi siketek nyelvi jogai. In: Kontra Miklós és Hattyár Helga (szerk.): Magyarok és nyelvtörvények. Budapest, Teleki László Alapítvány, 73–123. Bartha Csilla – Hattyár Helga – Szabó Mária Helga A magyarországi siketek közössége és a magyarországi jelnyelv. In: Kiefer Ferenc (főszerk.) A magyar nyelv. Budapest, Akadémiai Kiadó, 852–906. Szabó Mária Helga (szerk.) A jelnyelv helyzete a kutatásban, az oktatásban és a mindennapi kommunikációban. Budapest, Pécs, Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskola, Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége. Vasák Iván (szerk.) A jelnyelv elmélete és módszertana. Budapest, Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége.