Az állatvilág sokszínűsége (32)

Az előadások a következő témára: "Az állatvilág sokszínűsége (32)"— Előadás másolata:

1 Az állatvilág sokszínűsége (32)
Leírt fajok száma: 1,3 millió Becsült fajszám: millió

2 AZ ÁLLAT FOGALMA - heterotróf - eukarióta - soksejtű: szerkezeti fehérjék: - kollagén - tight junction (zonula occludens) sejtkapcsolatok - dezmoszómák (macula adherens) - gap junction (réses kapcsolat) - specializált sejtek: izom és idegsejt - a haploid életszakasz az ivarsejtekre korlátozódik

3 Szaporodás és egyedfejlődés
Az ivaros szaporodás eredménye: diploid zigóta Mitotikus osztódási ciklusok – barázdálódás Eredménye: blasztula (hólyagcsíra) gasztrula (bélcsíra) Gasztruláció során kialakulnak a csíralemezek (endoderma, ektoderma) Gyakran lárva jelenik meg (közvetett fejlődés) (eltérő morfológia, táplálkozás, élőhely) Sajátos Homeobox (Hox) gének

4 Az állatok a földtörténet során (1,2 milliárd éves fejlődés)
Ősök: galléros ostoros egysejtűek Az állatfajok 99%-a kihalt.

5 Legkorábbi állati fosszíliák: Ediacara fauna (600 millió éves)
Tribrachidium heraldicum (Csalánozó?, Tüskésbőrű?) Arkarua (Tüskésbőrű?) Dickinsonia (Csalánozó, Polycheta, Korall?) Spriggina (Ízeltlábú?)

6 Paleozoikum (542-251 millió éve)
Kambrium ( m. év): Szinte mindegyik gerinctelen törzs megjelenik (Burgess pala) Szilárd váz Trilobiták A kambriumi „robbanást” magyarázó hipotézisek: 1. ragadozó-zsákmány viszony (fegyverkezési verseny) 2. a légköri oxigén-szint emelkedése (gyorsabb anyagcsere, nagy test) 3. Hox-gén-komplex evolúciója (fejlődési rugalmasság, változatosság) Ordovícium ( ): Lábasfejűek, Pörgekarúak,Tengeri sünök, mohaállatok, zátonyépítő korallok, kagylók, állkapocsnélküliek Szilur ( ): Édesvízi halak, Sekélytengerek: korallok, csigák, tengeri liliomok

7 Mezozoikum (251-65,5 millió éve)
Devon ( ): Halak virágkora, első kétéltűek és rovarok Karbon ( ): Hüllők megjelenése óriás szitakötő (Meganeura), szárazföldi rovarok Perm ( ): Emlősök felé vezető hüllőág (Synapsida) megjelenése Mezozoikum (251-65,5 millió éve) Triász: Dinoszaurusok, szalamandrák, békák, teknősök, krokodilok kialakulása Jura: Dinoszauruszok, madarak (Archeopterix), egyenesszárnyúak, kétszárnyúak Kréta: Erszényes és méhlepényes emlősök elkülönülése

8 Kainozoikum (65,5 millió évtől máig)
Paleocén (67-58): Emlős- családok száma 13-ról 41-re nő, még sok ősi típus, ragadozók, rovarevők, majmok, rágcsálók Eocén (58-37): Emlős családok száma 41-ről 91-re nő, cetek, denevérek megjelenése. Főemlősök: koboldmakifélék, makiszerűek és a félmajmok ősei. Oligocén (37-24): Az emlős családok száma 91-ról 92-re nő Miocén (24-5,5): Régi típusú emlőscsaládok kihalása Pliocén (5,5-1,8): Ember-ősök: Australopithecus, Homo habilis

9 Az állatok alapszabása (body plan, bauplan)
Morfológiai és egyedfejlődési jellemzők (tulajdonságok) összessége, amely meghatároz egy szerveződési szintet. Grád: ugyanazon szerveződési szinthez tartozó állatfajok alkotják Klád: monofiletikus egység, az ide tartozó fajoknak közös őse volt Főbb jellemzők: 1. Szimmetriaviszonyok aszimmetria gömbszimmetria

10 radiális (sugaras) szimmetria
Bilaterális (kétoldali) szimmetria

11 Másodlagosan megváltozott
szimmetria Hemichordata

12 2. Szövetek: egymástól membránlemezekkel elválasztott
specializált sejtek együttese A csíralemezek hozzák létre a szöveteket és szerveket ektoderma: bőr és származékai, fogzománc, szemlencse, agy, gerincvelő, perifériás idegrendszer entoderma: tápcsatorna és mirigyei, légzőrendszer, pajzsmirigy, mandulák mezoderma: kötőszövet, izom, csont, porc, szív, erek, vese, belső nemi szervek, mellhártya, hashártya ektoderma entoderma mezoderma Diploblasztikus állatok Triploblasztikus állatok

13 3. Testüregtípusok (cölómatípusok)
Testüreg: a testfal és bélfal közti, általában folyadékkal töltött üreg. Ha mezodermális sejttömeg tölti ki a teret, akkor nincs testüreg: Acölomata Ha nincs mezodermális fala a folyadékkal töltött üregnek: Pseudocölomata (nem monofiletikus egység) Ha van mezodermális fal: Cölomata (igazi testüregesek) (nem monofiletikus) pszeudocöl eucöl

14 4. Ősszájú (Protostomia) és Újszájú (Deuterostomia) fejlődés
4.1. Barázdálódás Radiális, Indeterminált (Újszájú) Spirális, Determinált (Ősszájú)

15 4.2. A valódi testüreg (eucöl) kialakulási lehetőségei
schizocölomikus (spirális barázdálódás) (Ősszájúak) enterocölomikus (radiális barázdálódás) (Újszájúak)

16 4.3. Az ősszáj (blasztopórus) sorsa

17 Az állatok törzsfája morfológia és egyedfejlődés alapján
molekuláris adatok alapján „Radiata” „Porifera” Deuterostomia Lophotrochozoa Ecdysozoa Bilateria Eumetazoa Azonosságok: Egy közös ős Szivacsok helyzete Eumetazoa helye Radiata polifiletikus Bilateria Deuterostomia léte, de nem azonos tartalom! Eltérések: (Főleg a Bilateria-n belül) -Protostomia egysége -Ízeltlábúak-Gyűrűsférgek -Lophotrochozoa klád -Ecdysozoa klád Metazoa Flagellata

18 Az állatok törzsfája morfológia és egyedfejlődés alapján
molekuláris adatok alapján