Dózsa Csaba elnök Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság

Az előadások a következő témára: "Dózsa Csaba elnök Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság"— Előadás másolata:

1 Dózsa Csaba elnök Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság
Az egészségbe történő befektetések kontrollingjának alapjai, az outcome és KPI mérések jelentősége Csabika! Az 5-12 slide-okat fűztem hozzá, a többit neked kéne benne hagyni vagy kivenni. Dózsa Csaba elnök Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság

2 Az eredmény alapú egészségügyi befektetés és forráselosztás terminológiai kérdései
Eredményesség, outcome definiálása és mérése Az inputoktól az outcome-ig – az eredményesség és hatékonyság mérése Forrás: Häkkinen és Joumard, 2007 2

3 Eredményesség (outcome) a sürgősségi ellátásban (példa)
Az ellátás biztonságosabb legyen Egyenlő hozzáférés Halálozás csökkenjen Életfunkciók javuljanak Stroke betegek életkilátásai javuljanak INPUT: SBO építése műszerek beszerzése finanszírozás kedvező irányú módosítása stb… Erre van szükség? Visszacsatolás !!! Folyamatos minőségmonitorozás

4 Eredményesség (outcome) mérése
MIT MÉRÜNK? Klinikai eredmény - módosító tényezők: eü-i rendszer sajátosságai (pl. hozzáférés állapot súlyossága, stb.) Önmagában nem ad megbízható információt. Elégedettség – beteg / dolgozói – VISSZACSATOLÁS nélkül értelmetlen Gazdaságosság – intézményi monitoring. Minőségköltség mérése: csak akkor felismerhető, ha folyamatosan mérjük és értékeljük a folyamatokat és a hozzájuk tartozó eredményeket indikátorok segítségével. A kapott információ 3 típusba sorolható: A beavatkozás hatására a szolgáltatás értéke nő a szolgáltatás megbízhatósága egyenletes A beavatkozás hatása nem mutatható ki, de a működési költségek csökkennek. HOGYAN MÉRÜNK? Kritériumokkal – bizonyítékokon alapuló irányelvek alapján Standardokkal – előre megfogalmazott elvárások Indikátorokkal – feltétel: valid adatok gyűjtése. Strukturális, folyamat, eredmény indikátorok

5 – Quality-Adjusted Life Years - Életminőséggel korrigált életév
QALY – Quality-Adjusted Life Years - Életminőséggel korrigált életév Az egészségbe történő befektetés mérőszáma NEM a tőkemegtérülés mutatója (NPV), hanem a QUALY Az egészség-nyereség univerzális mérőeszköze. Lehetővé teszi különböző betegségek, egészségügyi technológiák összevetését. Egyetlen mutatóban összegzi az élethosszban (mortalitás) és életminőségben (morbiditás) bekövetkező változásokat. Számításánál az életév-nyereséget minőségi súlyokkal korrigálják, ahol az 1 a teljes egészséget, 0 a halált jelzi (Forrás: ESKI fogalomtár online)

6 Mérés indikátorokkal: a PATH projekt
A kórházi minőségfejlesztést támogató teljesítményértékelési eszközrendszer (Performance Assessment Tool for quality improvement in Hospitals) A PATH olyan átfogó eszközrendszer, amely segítséget nyújt a kórházak számára a teljesítményük értékeléséhez, az eredményeik felülvizsgálatához, és hogy az eredményekből kiindulva minőségfejlesztési tevékenységet végezzenek, más kórházak hasonló gyakorlati tapasztalatait is felhasználva. I. Országos PATH Konferencia Kórházi indikátorok szerepe a minőségfejlesztésben Budapest, október 21.

7 Minőség/teljesítmény-értékelési rendszerek (példák)
Várható intézkedések természete Fejlesztő, támogató Büntető, összegző Belső folyamatos minőségfejlesztés belső értékelés WHO PATH 2003 Pl. BSC QIP USA, n.közi 1984 Szabályozás forrása Ezen még dolgozom: egyrészt nem lesz ennyi példa (azok közül is csak az átgondoltak), másrészt a lényeg a PATH pozícionálása lesz és a két rendszerező szempont elmagyarázása. Régebbi jegyzetek: MARQuIS: Érdekesség, hogy az belső (és külső) stratégiák között (is) a szervezeti minőségmenedzsment programoknál szerepel az ISO és az EFQM is. (saját megj.: Végül is, ha csak a belső felhasználásukat és nem a külső szervezet által végzett tanúsítást, illetve értékelést vesszük, akkor lehet így is értelmezni. Ez egyébként visszautal a Klazinga [2000] cikkre, azaz attól függ, hogy a külső tényezők, az egyes szereplők pozíciója alapján hogyan értelmezik, milyen célok vannak velük.) Klazinga [2000] (saját megj.: A fentiek alapján úgy gondolom, hogy valóban az alkalmazó környezettől (a politikai szándéktól) függ, hogy ezek a külső értékelési módszerek pl. a Boland – Fowler féle mátrixnak a bal (fejlesztő, támogató) vagy a jobb (büntető, összegző) oldalán jelennek-e meg. Azt gondolom, hogy mindegyik modellben benne lehet a külső elszámoltathatóság, mint cél dominanciája, pláne, hogy ennek igénye miatt is nőtt az alkalmazásuk, népszerűségük.) Külső pl. akkreditáció külső elszámoltatás NHS Anglia 2006 ACHS Ausztrália 1989 BQS Németország 2000 P4P USA NHS Anglia 1999 NHS QOF Anglia Forrás: Boland – Fowler (2000), Veillard et al. [2005], Guisset [2008], Klazinga [2000] és a MARQuIS kutatás alapján

8 PATH modell és indikátorok
Egynapos sebészeti arány Aszpirin felírása AMI betegek elbocsátásakor Kizárólagos szoptatás Műtét utáni tromboembólia Vérkomponensek felhasználása Profilaktikus antibiotikum alkalmazás Tűszúrás okozta sérülések Dohányfüst-mentes kórház audit Műtő-kihasználtság Dolgozói dohányzási prevalencia Császár-metszések aránya Ápolási idő AMI, stroke miatti 30 napon belüli kórházi halálozás Itt valószínűleg csak a modellről és a dimenziókról beszélek és csak megemlítem, hogy az indikátorok ezeken belül vannak „valahol”. I. Országos PATH Konferencia Kórházi indikátorok szerepe a minőségfejlesztésben Budapest, október 21.

9 Rehabilitációs indikátorok
A PATH rehabilitációs alprojekt 2009-ben indult, nemzetközi koordináció – dr. Boros Erzsébet és Takács Erika Rehabilitációs szakkórházak és osztályok számára Javasolt indikátorok: Funkcionális értékelés felvételkor és távozás előtt Multidiszciplináris rehabilitációs terv A rehabilitációs program nem tervezett megszakítása Halálesetek auditja Indikátor-leírások fejlesztés alatt POSZTER!!! I. Országos PATH Konferencia Kórházi indikátorok szerepe a minőségfejlesztésben Budapest, október 21.

10 PATH’09/10 magyar résztvevői
Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Jósa András Oktató Kórház, Nyíregyháza Semmelweis Egyetem Szent Imre Kórház Szent Pantaleon Kórház, Dunaújváros Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Zala Megyei Kórház 4-en már 2006-től, míg 3-an 2009-től I. Országos PATH Konferencia Kórházi indikátorok szerepe a minőségfejlesztésben Budapest, október 21.

11 A kockázatmegosztás modellezése
Finanszírozói szempontok A kockázatmegosztás modellezése feltételes támogatás, visszatérítés esetén

12 Finanszírozási típusok és az eredmény(esség) alapú forráselosztás kapcsolata
Az eredményesség mint szempont érvényesítésének lehetősége Fejkvóta - kockázattal kiigazított fejkvóta A krónikus betegség-gondozási programok ösztönzése minőségi indikátorokon alapuló súlyozott fejkvóta rendszerrel Napidíj – súlyozott szorzókkal Rehabilitáció területén súlyozott napidíj rendszer - minőségi indikátorok, visszacsatolás, újra szerződés Teljesítményfinanszírozás DRG (HBCS), Német pont – tevékenység alapú finanszírozás Finanszírozási protokollok érvényesítése, eredményesség alapú visszacsatolás, elszámolási feltételek kikötése Tételes, külön keret alapú finanszírozás Meghatározott időszakhoz kötött feltételes támogatás - minőség és hatékonyság monitorozás és utánkövetés alapján 12

13 Szabályozási és egészségpolitikai keretrendszer
Az eredményesség alapú forrásallokáció sikeres gyakorlati megvalósításának szabályozási és egészségpolitikai feltételei Purchaser / provider split Egészségügyi technológiák transzparens befogadási és támogatási rendszere (coverage policy) Bizonyítékokon alapuló egészségpolitika (evidence- based health policy) és tudatos stratégiai szolgáltatásvásárlás (strategic purchaser role) evidence based purchasing (EBP) – klinikai, költség-, ill. összehasonlító hatékonyság (comparartive effectiveness) és a megvalósítás főbb fázisai Tudatos, stratégiai szolgáltatásvásárlói szerep Passzívból aktív (proaktív) közvásárlói szerepvállalás Eszközök: népegészségügyi prioritások beemelése, indikátorrendszer, számon kérhetőség (elszámoltathatóság) Mechanizmusok: tervezés, értékelés, monitorozás

14 Mind a köz- mind a magánfinanszírozott ellátásra igaz, hogy
Összefoglalás Mind a köz- mind a magánfinanszírozott ellátásra igaz, hogy Nem beszélhetünk eredményességről, ha azt nem mérjük megfelelően a méréshez szükséges nemzetközi adatgyűjtési és értékelési módszerek rendelkezésre állnak visszacsatolás nélkül a mérés értelmetlen

15 Köszönöm a figyelmet!