Nyelvi nevelés 5-8. évfolyam 1. rész: A koncepció Molnár Cecília alapján 2006. aug. 21-23.

Az előadások a következő témára: "Nyelvi nevelés 5-8. évfolyam 1. rész: A koncepció Molnár Cecília alapján 2006. aug. 21-23."— Előadás másolata:

1 Nyelvi nevelés 5-8. évfolyam 1. rész: A koncepció Molnár Cecília alapján 2006. aug. 21-23.

2 A koncepció fő alapelvei Az életkori sajátosságokhoz való igazodás Kritikus szellemű nevelés Az élő, mai nyelv a kiindulási pont Gyakorlati alkalmazhatóság Tudományos háttér Integrált felépítés Kontrasztív szemlélet  Mindezekből következően nem a „hagyományos nyelvtan”

3 Rövid tartalomjegyzék 5. évfolyam: - Kommunikációs alapok - A beszélgetésben résztvevők és nem résztvevő (harmadikszemélyű) dolgok nyelvi kifejezése - Névszói szerkezetek felépítése és funkciója - Az eseményeket jelölő kifejezések a mondatban - Főbb szófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, egyes névmások)

4 Rövid tartalomjegyzék 6. évfolyam: - Idiómák, szólások, közmondások - Igék a mondatokban, igenevek - Az ige bővítményei, vonzatok - Hangtani alapok - Szóbeli és írásbeli kommunikáció jellegzetességei

5 Rövid tartalomjegyzék 7. évfolyam: - Az egyszerű mondat szórendje: topik és fókusz - Lexémák, lexémaalkotási módok - Nyelvi változás, nyelvváltozatok

6 Rövid tartalomjegyzék 8. évfolyam: - Különleges pozíciók a magyar mondatban: kérdés, tagadás, mennyiségjelölős kifejezések - Az összetett mondatok szerkezete - Nyelvrokonság - A nyelvek közötti különbségek

7 Az anyag elrendezése Integráltan: lehetőleg egyes szövegek olvasási vagy értelmezési problémái kapcsán kerülnek elő a kifejezetten nyelvi problémák  Jó esetben nem különül a nyelvi vizsgálat „nyelvtani” szempontja  Vannak kifejezetten nyelvi fókuszú modulok, ahol a tapasztalatokat összegezzük  A 8. évfolyamtól kezdődően vannak nyelvi fejezetek

8 „Hagyományos” és „új” Deduktív módszer dominál Formai szempontok dominanciája, de azok minden szinten keverednek a jelentéstaniakkal Alulról felfelé építkező rendszer Kategorizálás; „teljes” rendszer Függőségi mondattan Induktív módszer dominál Jelentések (funkciók) felől halad a formák felé – középpontban a kettő rendszeres kapcsolata áll Felülről lefelé haladó megfigyelések Csak bizonyos, megismert jelenségek elnevezése; nem cél a rendszeralkotás Összetevős mondattan

9 Függőségi vs. összetevős mondattan A hagyományos mondattan modellje: az alany—állítmány szerkezet Az alapfunkciókat szavak töltik be a mondatban; a funkció többé-kevésbé összefügg a szófajjal Az egyes szavak közötti függőségi viszonyokat elemezzük és ábrázoljuk A módszertan tanulható, de nem mindig esik egybe a beszélők intuíciójával a szerkezet Egy „újabb” mondattani modell A grammatikai funkciókat (alany, tárgy stb.) nem szavak, hanem egész szerkezetek töltik be A grammatikai funkciókat betöltő szerkezetek, az ún. összetevők Az összetevők meghatározhatók nyelvészeti módszerekkel, de az intuíció is ezeket támogatja

10 Hiányosságok és lehetőségek EGY PÉLDA: Mari megette az almát. Mari ette meg az almát. Mari az almát ette meg. Az almát Mari ette meg.

11 5-6. évfolyam – újdonságok Figurák, események / folyamatok / helyzetek... Névszói szerkezetek és fejük (ha van) Jelzői és határozói módosítók A figurák mondatbeli szerepét jelölő nyelvi elemek (a névszói szerkezet végén megjelenő esetragok és névutók) Alanyi rész Tárgyi rész Állítmányi rész Az állítmányi rész bővítményei;,,vonzatok’’

12 PÉLDÁK: Zsolti meg fogja írni a leckéjét. Alanyi rész: Zsolti Tárgyi rész: a leckéjét Állítmányi rész: meg fogja írni Nem összetevő (nem szintagma): meg fogja írni a leckéjét

13 PÉLDÁK – „Vonzat” és „szabad határozó” (1) Zsolti ül a levélen. (2) Zsolti unatkozik az órán. (3) Zsolti csodálkozik a sáskán. (4) Zsolti kibukott a hódon. (5) Zsolti látja a poloskán, hogy fáradt. „Vonzat az, ami nem elhagyható, vagy megváltoztatja a lehetséges bővítmények körét.” A különböző fajta bővítményekkel kapcsolatos jelenségeket árnyaltabban kell bemutatni.

14 7-8. évfolyam – újdonságok Rövid válaszok, folytatómondatok, nyomatékos mondatok Topik és komment (aktuális tagolás) Fókusz Kontrasztív topik Szórend és intonáció Kérdő- és tagadó mondatok szórendje Az összetett mondatok

15 PÉLDÁK: Tegnap Zsolti elbeszélgetett Elemérrel. Zsolti ELBESZÉLGETETT tegnap Elemérrel. Zsolti ELEMÉRREL beszélgetett el tegnap. ELEMÉRREL (bezzeg) ZSOLTI beszélgetett el tegnap. ELEMÉRREL (bezzeg) ELBESZÉLGETETT tegnap Zsolti. Zsolti TEGNAP beszélgetett el Elemérrel. Zsolti Elemérrel TEGNAP beszélgetett el.

16 Hasznos lehet… Tanári háttéranyag David Crystal: A nyelv enciklopédiája. Osiris, 1998. Kálmán László—Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről. Osiris, 1999. Kálmán László — Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta Kiadó, 2005. Kálmán László (szerk.): Leíró nyelvtan. Mondattan I. Tinta Kiadó, 2001. Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó, 2004.

17 VÉGE Köszönöm a figyelmet!