MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Magyarország FÁK-stratégiája, különös tekintettel Oroszországra,

Az előadások a következő témára: "MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Magyarország FÁK-stratégiája, különös tekintettel Oroszországra,"— Előadás másolata:

1 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Magyarország FÁK-stratégiája, különös tekintettel Oroszországra, Ukrajnára és Kazahsztánra záróbeszámoló Ludvig Zsuzsa MTA Világgazdasági Kutatóintézet Budapest, 2008. október 30.

2 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Az orosz nagyhatalmiság sajátosságai 1. Önálló erőcentrum-e? –Posztszovjet térség integrációs és az orosz gazdaság belső dilemmái 2. Milyen szövetségeket köt a nemzetközi színtéren és kikkel áll szemben? –Kapcsolatok az USÁ-val, EU-val és Kínával 3. Az orosz nagyhatalmiság meghatározó eleme: az energiahatalom –Függések versus energiafegyver

3 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES 1. Önálló posztszovjet erőcentrum? – FÁK integrációs dilemmák Két szinten zajló integrációs folyamatok 1. Széteső, széthúzó FÁK - dezintegráció –(-! Grúzia) –lendületes gazdasági növekedés régiószerte 2. Integrációs mag (hatok) –elegendő gazdasági erőt képviselnek-e az önálló erőcentrum kialakításához? –Ukrajna elvesztése (EGT4 helyett EGT3) 3. A „jó szomszédság politika” alanyai –egyre inkább normál külpolitikai kapcsolatrendszerekké formálódó bilaterális kapcsolatok –más erőközpontok felé orientálódás 4. Az orosz gazdaság önálló ereje –Növekvő részarány a világ GDP-jében, nemzetközi kereskedelemben, orosz eredetű FDI, energetika Hosszabb távon elvezethetnek egyfajta központ-szerephez!

4 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES A külgazdasági kapcsolatok, mint integrációs tényezők - „oldás és kötés” Külkereskedelem - „oldás” –a FÁK-on belüli kereskedelem súlya (a tadzsik import kivételével) valamennyi országban jelentősen csökkent az elmúlt egy-másfél évtized során a FÁK-on kívüli kereskedés javára –paradoxon: Oroszország a térség meghatározó (mindenütt 1. számú partner) kereskedelmi szereplője, de a legkisebb FÁK-on belüli kereskedelmi súly birtokosa Közvetlen tőkebefektetések - új „kötés” –a kétezres években dinamikusan nőnek a térségen belüli közvetlen tőkebefektetések, szoros vállalati összekapcsolódások alakultak ki –középpontban az orosz vállalatok, de kazah, ukrán, azeri stb. befektetői jelenlét erősödése is Munkaerő- migráció - kötőerő –térségen belül jelentősége és problematikussága (szabályozatlan viszonyok) egyre nő

5 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES 2. A nagyhatalmiság energetikai vonatkozásai Oroszország energetikai nagyhatalom: olaj és gáz –tényleges potenciál –sajátos energetikai nagyhatalmi viselkedés Tranzitdilemmák (cél kitörni belőlük, pozíciókat erősíteni) Függőségek Energiafegyver?

6 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES 3. Oroszország és a nemzetközi színtér meghatározó szereplői 1. Orosz-EU kapcsolatok –2003 nyara óta konfliktusokkal terheltek –Új megállapodás körüli huzavona 2. Orosz-amerikai kapcsolatok –Mozgásuk hasonló az orosz-EU kapcsolatrendszerével –De! 2008. április - Stratégiai Keretdeklaráció 3. Orosz-kínai kapcsolatok

7 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Oroszország és Kína: látványos partnerség Jelcin alatt köttetett szövetség (1997 – közös nyilatkozat a „többpólusú világról”) Putyin alatt megvastagodott, tartalmat kapott szövetség (2001 – „jó szomszédségi, barátsági és együttműködési megállapodás”, 2007 – újabb közös nyilatkozat) Látványosan javuló diplomáciai kapcsolatok – (400 kormány- és állami szintű megállapodás és egyezmény az együttműködés valamennyi lehetséges területén) Valós stratégiai partnerség? Vannak-e a kapcsolatrendszerben fékek? Melyek ezek?

8 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Az orosz-kínai partnerség határai: 1. politika Szövetség melletti érvekSzövetség ellen ható érvek Nemzetközi szintű politika Multipoláris világ, mint közös cél A nemzetközi rendszer megreformálása, mint közös cél – „koncert” nincs érdek-érték dilemma, érdekalapú szövetség Nagytestvér-kistestvér szindróma Eltérő készség a nemzetközi szintű konfrontálódásra (az érdekegyezések határai) Regionális szintű politika együttműködési sikerek: Sanghaji Együttműködés („a medve és a sárkány összeölelkezése”) Két dudás egy csárdában? - Kínai vezető szerep!

9 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Az orosz-kínai partnerség határai: 2. gazdaság Szövetség melletti érvekSzövetség ellen ható érvek Dinamikusan fejlődő kereskedelmi kapcsolatok (2008 I. félév: Kína Oroszország 3. legnagyobb kereskedelmi partnere!) Újabban növekvő kínai aktívum Az orosz piac féltése versus kínai liberalizációs törekvések kereskedelmi szerkezeti változások Kína javára – szerepcsere! Visszafogott befektetési kapcsolatok Ökológiai fenyegetés Kína felől Energetikai együttműködés Olajprojekt halad (Kína az 5. legnagyobb orosz nyersolaj-vásárló 2006-ban!) Gázprojekt bizonytalan (időtáv, árvita, Kína egyéb kezdeményezései a FÁK-térségben) Hadiipari együttműködés Fegyverkereskedelem:1992-2007: Kínai fegyverimport több mint 90%-a Oroszországból! Hanyatlás első jelei (2007-es adatok) „Koppintás-ügy” terhei

10 Oroszország külkereskedelme Kínával (előző év = 100, folyó áron)

11 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Az orosz-kínai partnerség határai: 3. társadalom Szövetség melletti érvekSzövetség ellen ható érvek Orosz oldalon a Kínával szembeni általános negatív attitűdök csökkenése (2007: Kína a 4. legbarátibb ország!) Xenofóbia továbbélése a specifikus kérdésekben (határkérdés, kínai áruimport-özön, migrációs nyomás ) restriktív orosz bevándorlási politika (az elnéptelenedés veszélye dacára - orosz Távol-Kelet: 6-7 millió fő versus Kína északi tartományai: 300 millió fő) Kínai WTO-követelés: orosz munkaerőpiac megnyitása kínai illegális tartózkodások igen nagy száma (2. hely)

12 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Az orosz-kínai partnerség határai: 4. határmenti együttműködés Szövetség melletti érvekSzövetség ellen ható érvek Határkérdés diplomáciai rendezése Kínai migrációs nyomástól való félelem (nyitás elleni fellépés) negatív attitűdök továbbélése visszafogott határmenti gazdasági kapcsolatok

13 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES www.fakprojekt.hu; www.cisproject.hu

14 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES www.fakprojekt.hu Köszönöm a figyelmet!