Personal Vote és Pártosság

Az előadások a következő témára: "Personal Vote és Pártosság"— Előadás másolata:

1 Personal Vote és Pártosság
Barcza Sára Farsang Zsuzsanna György Alexandra Nagy Kinga Salfer Balázs BCE – Összehasonlító Választói Magyatartás

2 Tartalom Pártidentifikációs modell és kritikái
Az olvasott cikk végkövetkeztetései Personal voting fogalma és kritikái Kutatásunk

3 Mi az a pártidentifikációs-modell? I.
Pszichológiai- vagy michigani-modell Szociálpszichológián alapul a választók a szavazást az önkifejezés eszközének tekintik a szavazóknak pszichológiai céljaik vannak a modell tudattalan szavazókat feltételez, vagyis kitérnek a politikai információk elől (Tóka) a szavazók átveszik a pártok álláspontját A szavazás: a tartós beállítódások pillanatnyi kifejeződése (Converse és társai, The American Voter) Hasonlít a felekezeti hovatartozáshoz

4 Mi az a pártidentifikációs-modell? II.
Cél: az egyén affektív orientációjának megismerése egy adott csoporttárgy felé Referenciacsoportokkal való azonosulás Élethosszig tartó, nehezen változó, stabil kötődés, amely csak különleges körülmények hatására változik A pártidentifikáció egy olyan észlelési teret alkot, amely segíti a szavazókat a tájékozódásban (Holmberg) Magatartásra gyakorolt hatása: párt és jelöltválasztás és részvétel

5 Kritikák Racionális választás
Fiorina: nem identitás, hanem a politikai és gazdasági eseményekre való reagálás A Michigani-modell exogén változóként használja, Fiorina endogénként Elméletileg stabil modell, nem változik csak a pártrendszer átszerveződése esetén  a gyakorlat mást mutatott Tematikus szavazás, personal vote, gazdasági helyzet változása (Tóka)

6 Miért csökken a pártos szavazók száma?
Csökken a pártok közötti ideológiai távolság A Michigani modell felülvizsgálata: A pártosságot nem befolyásolja a politikai és gazdasági változás  Kiegészült egy politikai gazdasági nézőponttal Melyik hatása mekkora? A stabilitás ereje vagy a politikai-gazdasági változásoké a nagyobb? A pártrendszer polarizációja növeli vagy csökkenti a pártosságot?

7 Holmberg következtetése:
„50 év kutatási eredményei, melyek az American Voter alapján kezelték a pártkötődéseket, bebizonyították, hogy a pártidentifikáció nagyon hasznos, de mégis nagymértékben tisztázatlan fogalom…”

8 Personal vote Personal Vote: A pártidentifikációval ellentétben, a szavazó nem azért szavaz a jelöltre, mert bizonyos párt tagja, hanem személyes teljesítményei miatt Ansolabeher, Cain, Fiorina és még sok más kutató foglalkozott ezzel a témával. Az A.E.Á-ban a választókerületekben megnyilvánuló personal vote az egyik legreprezentatívabb

9 A personal vote mérése Ansolabeher kutatása a 10 évente történő szavazókerület felosztásra alapul. Hipotézis : az új és régi területeken különbözik a szavazatok aránya, a régiek újraszavazzák a jelöltet főleg az addigi teljesítményei alapján. Az as periódust figyelik meg Connecticut, Massachusetts es New Jersey államokban, több mint választáson

10 A personal vote mérése A szavazatok aránya a választókerületek új és régi területein meghatározza a personal vote létezését illetve nagyságát Minden egyes választás esetén kontrol változókat használnak, a jelölt tulajdonságai és a kerületek közti variációk szabályozására. A függő változó a Demokraták szavazati aránya a két pártos kongresszusi választáson. Magyarázó változók : - dummy változó a választókerületben levő és nem lévő régiókról - a Democrata párt erőssége országszerte a bizonyos periódusban.

11 Normal vote A fő kritika, ami ellen a personal vote mérést indították.
Az elnöki választások a leggyakoribb példa erre a típusú szavazásra, a párt erősségét mérvén a szavazati arányokkal.

12 Kritikák Az eredmények érvénytelensége, ha a kerületfelosztás politikai stratégián alapszik. Ha jelölt olyan programmal kampányol, amelyik az új kerületeknek kedvez A jelölt ellenfelek erőssége az új területeken Annak a valószínűsége, hogy a personal vote a pártosságon alapuljon Az utóbbi periódusban a jelölt sikerének alig felét biztosítja a personal vote.

13 Eredmények, következtetések
A kutatás azt mutatta ki, hogy a personal vote a jelölt sikerének több mint felét jelentette a megfigyelt periódusokban. Az utóbbi 120 évben a personal vote erőssége fokozatosan, de ugyanakkor jelentősen nőtt. A pártosság a personal vote arányának csökkentője: minél nagyobb az első annál nagyobb az esély, hogy a második csökkenjen, de vannak esetek mikor az is nő Az utóbbi periódusban a personal vote nem a választókerület újraosztásakor érvényesül, hanem az azután elkövetkezendő mandátumokban.

14 Kutatásunk I. rövid távú vizsgálat
II. hosszú távú vizsgálat: Rövid távú vizsgálat + : Éveken keresztül elvégezni a vizsgálatokat Összekötni a vizsgálatokat egy idősoros elemzéssel – voltak-e jelentős változások?

15 Kutatási kérdés A 2010-es választásokon az egyéni választókerületek első fordulójában láthattuk a pártidentifikációs modell érvényesülését. A kérdés, hogy érvényesülhet-e és ha igen, milyen körülmények között a personal voting?

16 Hipotézisek Inkább a pártidentifikáció a meghatározó
Amennyiben az EVK jelölt helyi szinten erős ember, így az adott település polgárainál a personal vote magatartást mutatnak a kérdőív első körében azonban a tényleges választásnál már nem ez érvényesül.

17 Operacionalizálás A szavazók számára fontos értékek:
Elvárások a megkérdezettet képviselő politikussal szemben: Mennyire fontos Önnek, hogy az Ön lakhelyének EVK képviselője: Helyibeli lakos legyen? Korábban már bizonyította rátermettségét? Egy bizonyos szakterület kiemelt képviselője legyen? Az Önével megegyező gazdasági álláspontot képviseljen? A parlamentben ne a párt által képviselt érdeket, hanem a helyi közösség érdekeit tartsa szem előtt? A parlamenti felszólalásaiban a helyi lakosokat képviselje? Minden parlamenti ülésen szólaljon fel a szavazókörzete érdekében? A pártok programjai és megnyilatkozások: A pártok által hivatalosan közzétett program, illetve a megkérdezést követő egy hónapban a pártok szakpolitikusainak megnyilatkozásai alapján a párt véleménye.

18 Operacionalizálás II. A politikus teljesítménye:
Hányszor szólalt fel a parlamentben? Tartalomelemzéssel hányszor említette a körzetének nevét, településeit? Az adott települést érintő ügyben a párt álláspontja volt-e a meghatározóbb, vagy a körzet érdekei?

19 Módszertan I. Nyitott kérdőív: Zárt kérdőív:
A szavazó számára fontos értékekre koncentrálva – tkp. Ki kell deríteni, hogy mely értékek mentén szavaz Nem a pártokon, politikusokon van a hangsúly  ne legyen gondolatmankó Zárt kérdőív: Néhány nappal az 1. rész után Az 1. részben kiderített értékek alapján vizsgáljuk a pártokat és programjaikat

20 Módszertan II. 2.1. rész 2.2. rész 2.3. rész
Az egyes képviselőjelöltet támogató pártok egészségügyi, gazdasági stb. programjának bemutatása – anélkül, hogy utalnánk arra, hogy melyik párt álláspontja 1-5 skála – egyetért-e a programmal? 2.2. rész A pártokról és politikusokról alkotott vélemény vizsgálata 1-5 skála 2.3. rész Zárt kérdőív  lakóhelyre vonatkozó adatok

21 Mintavétel Országos nemre, korra, lakhelyre, reprezentatív 1000 fős mintán végeznénk a kutatást így 2 körben, majd hosszú távon megismételve.

22 Összefoglalás Várhatóan a megkérdezettek számára releváns értékek szerint inkább personal vote típusú szavazónak minősülnének, azonban a tényleges szavazásnál már pártidentifikáció érvényesül.

23 A nyitott kérdéseket óra után megválaszoljuk.
Köszönjük a figyelmet!