Poa pratensis – réti perje

Az előadások a következő témára: "Poa pratensis – réti perje"— Előadás másolata:

1 Poa pratensis – réti perje
G1 Poa pratensis – réti perje  ♠      25-80 cm magas, lazán gyepes, kopasz a levéllemez sima, a nyelvecske lefutó, levágott, 1-2 mm hosszú május-június, 5-10 cm hosszú, laza, kúp alakú buga, ágai érdesek szemtermés üde talajokon mezofil rétek, vágásterületek, legelők, kaszálók, gyepek a kaszálást jól tűri, jó takarmány

2 Poa pratensis – réti perje
G1 Poa pratensis – réti perje

3 Poa angustifolia – karcsú perje

4 Pteridium aquilinum – saspáfrány
G1 Pteridium aquilinum – saspáfrány  ♠ ()    cm, állományalkotó 2-3-szorosan szeldelt, fonáka rendszerint molyhos spórával kevésbé terjed, (a levélfonákon találhatók), a spórák érése: július-szeptember üde, savanyú talajokon mészkerülő lomb- és tűlevelű erdők, vágásterületek (tömeges lehet) karcinogén (rákkeltő), fogyasztották, kozmopolita

5 Pteridium aquilinum – saspáfrány
G1 Pteridium aquilinum – saspáfrány

6 Pteridium aquilinum – saspáfrány
G1 Pteridium aquilinum – saspáfrány

7 Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok
G1 Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok Angol neve: Japanese knotweed, német neve: Japan-Knöterich Morfológiai jellemzés: cm, mélyre hatoló gyökerek + oldalirányban kúszó gyöktörzs, vastag, üreges szár szórt, tojásdad, cm hosszú levél július-szeptember, összetett bugavirágzat, fehér lepel háromélű makkocska  ♠  

8 Fallopia japonica, F. x bohemica, F. sachalinensis
BALOGH L. (2004): Japánkeserűfű-fajok. In: MIHÁLY B. − BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. − A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp.:

9

10

11

12 Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok
Származás, elterjedés Kelet-Ázsia Európába a 19. században kerültek a szülőfajok dísznövényként A hibridet 1983-ban írták le Csehországban Elvadulásáról 1920-aas évekből ismertek hazai adatok Magyarországon leggyakrabban a hibrid hímivarú, termést gyakorlatilag nem érlelő példányaival találkozunk Életciklus, életmenet Hajtásnövekedés: márciustól, virágzás: július-október, termésérlelés: szeptember-okt.

13 Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok
A virágok rovarmegporzásúak A visszaszerző képességük jó Termőhelyigény Ártéri japánkeserűfű: Elsősorban bolygatott, antropogén élőhelyeken, telkek, vasúti töltések, patakok, folyók mente, erdőszélek. Hibrid japánkeserűfű: nedvesebb természetközelibb társulások, folyók, patakok, csatornák mente, másodsorban települések környéke

14 Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok
Biotikus interakciók Allelopatikusak Erős kompetíciós képességűek: „a talajt is kihúzzák” más fajok alól Monodomináns állományt képeznek Hajtásait a háziállatok legelik, gyöktörzse mérgező Gazdasági jelentőség Dekoratív dísznövény Fogyasztható (dohány, saláta, spárga, püré), vadtáplálék, horgászcsali, levélkivonata lisztharmat és szürkepenész ellen hatásos, nehézfémeket akkumulál

15 Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok
Gazdasági jelentőség Akadályozzák a folyók megközelítését, árvízvédelmi berendezéseket károsíthatnak, szétrepeszthetik a járdát Természetvédelmi jelentőség Meggátolják a természetes szukcessziós folyamatokat, a honos fajok regenerációját, átalakítják a természetközeli társulásokat

16 Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok
Kezelése Kiásás kevés egyed esetén Kora nyári legeltetés (juh, kecske, szarvasmarha) Rendszeres kaszálás (kéthetente) Vegyszeres védekezés (problémák: víz közelében, védett területen, méz minősége) Diklobenil granulátum preemergens kijuttatása: 80%-os hatékonyság, kis borítás esetén: kenés (glifozát), pontpermetezés (dikamba), injektálás A csupasz talajfelszín rehabilitációjáról gondoskodni kell

17

18 Fallopia japonica – ártéri japánkeserűfű
G1 Fallopia japonica – ártéri japánkeserűfű

19 Fallopia x bohemica – hibrid japánkeserűfű
G1 Fallopia x bohemica – hibrid japánkeserűfű

20 Fallopia sachalinensis – óriás japánkeserűfű
G1 Fallopia sachalinensis – óriás japánkeserűfű

21 Fallopia sachalinensis – óriás japánkeserűfű
G1 Fallopia sachalinensis – óriás japánkeserűfű

22 „Japáni meg szahalini fűnek sorsa keserű,
de csak ottan, hazájokban, honnét egykor disszidált; majd mindkettő itt Ejrópában egymásra meg rátalált. Megszülték hát bohém korcsuk, ki Faló s piáért kiált, örömittan terjeszti a magas, kórós állományt.” Balogh Lajos

23 Rudbeckia laciniata – magas kúpvirág
 ♠      cm magas, kopasz vagy elszórtan szőrös az alsók szárnyasan szeldeltek, a felsők fogazottak július-október, barna csöves és sárga nyelves virágok kaszat fényigényes, nedves talajokon ártéri magaskórósokban, patakok, folyók mentén, ligeterdőkben észak-amerikai eredetű, dísznövény

24 Rudbeckia laciniata – magas kúpvirág
 ♠    

25 Rudbeckia laciniata – magas kúpvirág

26 Rudbeckia laciniata – magas kúpvirág

27 Sambucus ebulus – földi bodza
G1 Sambucus ebulus – földi bodza cm magas, kopasz vagy elszórtan szőrös szárnyasan összetett, a levélkék lándzsásak, fűrészes szélűek június-szeptember, fehér virágú bogernyő fekete bengetermés fényigényes, száraz - nedves talajokon utak mente, vágásterületek, legelők, parlagok, töltések madarak terjesztik, mérgező kellemetlen szagú,  ♠     

28 Sambucus ebulus – földi bodza
G1 Sambucus ebulus – földi bodza

29 Sambucus ebulus – földi bodza
G1 Sambucus ebulus – földi bodza

30 Solidago canadensis – kanadai aranyvessző
Angol neve: Canadian goldenrod, német neve: Kanadische Goldrute Morfológiája: cm magas, tömött, rövid szőrű, később alul kopaszodó, tarackjai rövidebbek szórt, lándzsás, a csúcs közelében fűrészes, a vállnál ép július-október, a nyelves virágok pártái nem hosszabbak a csöveseknél, fészkes buga virágzat kaszat  ♠  

31 Solidago gigantea – magas aranyvessző
Angol neve: Giant goldenrod, német neve: Riesen-Goldrute cm magas, kopasz, csak a virágzatban szőrös, tarackjai hosszabbak szórt, lándzsás, a csúcs közelében fűrészes, a vállnál ép július-október, a nyelves virágok pártái hosszabbak a csöveseknél, fészkes buga virágzat kaszat  ♠  

32 Származásuk, elterjedésük:
Észak-Amerika Európába 18.században kerültek, dísznövényként Első kivadulásuk: 19. sz. közepe Első hazai adata: irodalmi: 1909, herbáriumi: 1848 Első adata a Dunától keletre: 1902 Magas aranyvessző: Dunántúl nagy részén közönséges, a Magyar-középhegységben és az Alföldön főleg folyó- és patakvölgyekben Kanadai aranyvessző: hazánkban ritkább, legtömegesebb Dunántúli- és Északi-középhegység mentén, nagyvárosok körül kanadai aranyvessző

33 A magas aranyvessző hazai előfordulása (Botta-Dukát – Dancza 2004)
A vizsgált területet színes négyzetek jelzik: 0= a faj jelenlétét nem észleltük, 1= a faj igen ritka, csak szálanként vagy kisebb csoportokban fordul elő, 2= a faj ritka, a legnagyobb megfigyelt pont sem haladja meg a 10 m2-t 3= a faj közönséges, nagy (gyakran hektáros méretű) foltokat alkot

34 A kanadai aranyvessző hazai előfordulása (Botta-Dukát – Dancza 2004)
A vizsgált területet színes négyzetek jelzik: 0= a faj jelenlétét nem észleltük, 1= a faj igen ritka, csak szálanként vagy kisebb csoportokban fordul elő, 2= a faj ritka, a legnagyobb megfigyelt pont sem haladja meg a 10 m2-t 3= a faj közönséges, nagy (gyakran hektáros méretű) foltokat alkot

35 Életciklus, életmenet A kaszatok csak fényben csíráznak, sokat kórokozók pusztítanak el, exogén magnyugalom (hőmérséklet) A tarackok 2 év alatt behálózzák a a talajt Virágzás: július – október A tarackok között tápanyag-kicserélődés van Termőhelyigény Magas aranyvessző: fényigényes, nedves, üde, olykor kötött talajokon, természeteshez közelibb élőhelyeken Kanadai aranyvessző: lazább, gyorsabban felmelegedő talajokon (homok, lösz), zavart élőhelyeken kanadai aranyvessző

36 Biotikus interakciók allelopatikus hatásúak, a nitrifikáló baktériumokra is hatnak Kompetíciójuk még nagyobb jelentőségű Az árnyékolást rosszul tűrik Európában hiányoznak a fajokat fogyasztó specialista rovarok Lisztharmatgomba károsítja Gazdasági jelentőség Mézelő, gyógynövény Természetvédelmi jelentőség Eredeti növénytakaró pusztulása, visszaszorulása, gerinces fauna számára kedvezőtlen, csökken a növényevő és ragadozó gerinctelenek száma magas aranyvessző

37 Kezelés Megelőzés: kaszálórétek, legelők rendszeres kaszálása, mezőgazdasági területeken talajművelés Rendszeres kaszálás, avarréteg eltávolítása: a tarackdarabok ritkán hajtanak ki Legeltetése háziállatoknál felfúvódást okoz Kis fedettség esetén: pontpermetezés (klopiralid) Nagy fedettség esetén: kaszálás vagy sorcsíkpermetezés, leárnyékolás magas aranyvessző

38 Solidago canadensis – kanadai aranyvessző

39 Solidago canadensis – kanadai aranyvessző

40 Solidago gigantea – magas aranyvessző

41 Solidago gigantea – magas aranyvessző

42 Solidago gigantea – magas aranyvessző

43 Solidago gigantea – magas aranyvessző

44 Urtica dioica – nagy csalán
 ♠      cm magas, egyszerű és fullánkszőrös, kétlaki keresztben átellenes, tojásdad, fűrészes szélű május-október, füzérvirágzat makkocska üde - nedves, nitrogéndús talajokon üde, nedves erdők, ligeterdők, magaskórósok, árokpartok gyógy-növény: vértisztító, reuma, fogyasztható

45 G1 Urtica dioica –

46 Urtica dioica – nagy csalán

47 Urtica dioica – nagy csalán

48 Vicia cracca – kaszanyűgbükköny
cm, elfekvő vagy kapaszkodó szárnyasan összetett, pár keskeny lándzsás levélke, levélkekacs május-szeptember, zászlós fürtben álló kék, pillangós virágok (vitorla = köröm) hüvely, 2-3 cm hosszú (száraz) – üde – nedves, tápanyagdús talajokon nedves, üde rétek, kaszálók, legelők, vágásterületek, parlagok jó takarmány, kapálást nem tűri  ♠     

49 Vicia cracca – kaszanyűgbükköny

50 Vicia cracca – kaszanyűgbükköny

51 Vicia cracca – kaszanyűgbüköny

52 Vicia villosa – szöszös bükköny
G1 Vicia villosa – szöszös bükköny  ♠      cm, elfekvő vagy kapaszkodó, bozontos szőrű szárnyasan összetett, 5-10 pár tojásdad levélke, levélkekacs május-október, zászlós fürtben álló kék, pillangós virágok (vitorla < köröm) hüvely, 2-4 cm hosszú száraz, laza, tápanyagszegény talajokon szántóföldek, homoki gyomtársulások, legelők, utak mente, parlagok jó takarmány

53 Vicia villosa – szöszös bükköny
G1 Vicia villosa – szöszös bükköny

54 Vicia villosa – szöszös bükköny
G1 Vicia villosa – szöszös bükköny

55 G2 – gumósok A földalatti szár helyenként megvastagszik, gumóvá alakul.

56 Helianthus tuberosus sensu lato. – vadcsicsóka
G1-G2 cm magas, aprón szőrös szár, orsó alakú gumók fűrészes szélű, tojásdad-lándzsás, szórt, alul átellenes augusztus-október, sárga csöves és nyelves virágok, fészekvirágzat kaszat fényigényes, nedves talajokon ártéri magaskórósokban, patakok, folyók mentén észak-amerikai eredetű, gumója fogyasztható (inulin), takarmány, allelopatikus  ♠     

57 BALOGH L. (2006): Napraforgófajok. In: BOTTA-DUKÁT Z. − MIHÁLY B
BALOGH L. (2006): Napraforgófajok. In: BOTTA-DUKÁT Z. − MIHÁLY B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. − A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp.:

58 BALOGH L. (2006): Napraforgófajok. In: BOTTA-DUKÁT Z. − MIHÁLY B
BALOGH L. (2006): Napraforgófajok. In: BOTTA-DUKÁT Z. − MIHÁLY B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. − A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp.:

59

60 BALOGH L. (2006): Napraforgófajok. In: BOTTA-DUKÁT Z. − MIHÁLY B
BALOGH L. (2006): Napraforgófajok. In: BOTTA-DUKÁT Z. − MIHÁLY B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. − A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp.:

61 Helianthus tuberosus – csicsóka
G1-G2 Helianthus tuberosus – csicsóka

62 Helianthus tuberosus – csicsóka
G1-G2 Helianthus tuberosus – csicsóka

63 H. decapetalus – sokvirágú (tízszirmú!) napraforgó

64 Lathyrus tuberosus – gumós lednek
 ♠      cm, elfekvő vagy kapaszkodó két elliptikus levélke, levélkekacs június-szeptember, piros pillangós virág (illatos) fürtben állnak hüvely, 3-6 maggal üde, kötött talajokon utak mente, vágásterületek, legelők, parlagok, szántóföldek gumója ehető, a gabonát ledöntheti

65 Lathyrus tuberosus – gumós lednek

66 G3 – szaporítógyökeresek
Az átvészelő szaporítógyökerek többé-kevésbé vízszintesen futnak, rajtuk járulékos rügyek helyezkednek el

67 Asclepias syriaca – selyemkóró
G3 Asclepias syriaca – selyemkóró Népi neve: vaddohány, angol neve: common milkweed, német neve: Syrische Seidenpflanzen Morfológiája: cm, mérgező tejnedvet tartalmaz, szőrös szárú, vízszintes gyökerek cm mélyen haladnak (3,8 m) keresztben átellenes, elliptikus, cm hosszú, a fonák molyhos június-augusztus, dús levélhónalji bogernyő, húsvörös - rózsaszín (fehéres) párta, mellékpárta 10 cm-es ikertüszőtermés, repítőkészülékes magvak  ♠  

68 Asclepias syriaca – selyemkóró
Származás, elterjedés: Észak-Amerika keleti síkságai Európába 1629-ben került, spontán terjedése a Mediterráneumból indult ki Első hazai adata: 1736, Dunántúl Intenzív termesztése: Oka: szörp, bor, illóolaj, selyem, szigetelőanyag, olaj, kaucsuk. Terjedését elősegítette: Felhagyott állományok Úthálózat és vasút fejlődése Talajművelés, bolygatás Kompetítorok kiirtása Előfordul: Gyümölcsösök, szőlők, erdészeti területek, szántóföldek, gyepek, árterek Asclepias syriaca – selyemkóró

69 Asclepias syriaca – selyemkóró
Legfertőzöttebb megyék: Bács-Kiskun, Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Csongrád, Pest Életciklus, életmenet Csírázás: ápr.-máj., 0,5-1 cm-es talajmélységben, öt év multával a csírázási % 90 Megporzói: méhek, poszméhek, lepkék, legyek, bogarak Termésérés: aug.-szept. A klónok becsült élettartama meghaladhatja a 100 évet Termőhelyigény száraz – nedves, főleg laza talajokon (homok, lösz), zavart élőhelyeken

70 Biotikus interakciók Gyökérkivonata allelopatikus sok gabona- és gyomnövényre Kompetíciója még nagyobb jelentőségű Az uborkamozaik-vírus, rozsdagombák, lisztharmatgombák és fuzárium gazdanövénye. Főleg polifág rovarok fogyasztják, levéltetvek csúcsszáradást okozhatnak, a vörösfoltos bodobács jelentősen csökkentheti a magszámot és tömeget, gerincesek nem vagy alig legelik Gazdasági jelentőség Mézelő, termése a virágkötészetben használható

71 Asclepias syriaca – selyemkóró
Természetvédelmi jelentőség Megakadályozza a természetközeli társulások regenerációját A méheket elvonhatja a napraforgó megporzásától Kezelése Megelőzés: a természetközeli vegetáció fenntartása, új egyedek bevitelének megakadályozása Kis fedettség esetén: pontpermetezés, kenés (glifozát-származékok, dikamba, fluroxipyr) Nagy fedettség esetén: speciális járókerekű gép, háti motoros permetezőgép Alkalmazása bimbózáskor - virágzás kezdetekor kedvező A szárzúzás kedvezőtlen lehet

72 Asclepias syriaca – selyemkóró
G3 Asclepias syriaca – selyemkóró

73 Asclepias syriaca – selyemkóró
G3 Asclepias syriaca – selyemkóró

74 Cardaria (Lepidium) draba – útszéli zsázsa
G3 Cardaria (Lepidium) draba – útszéli zsázsa  ♠      20-60 cm magas, gyökere mélyre hatol szárölelő, tojásdad - lándzsás, nyilas vállú, az alsók nyelesek április-július, 4 fehér szirmú virág, sátorvirágzat háromszög-szív alakú becőke kötött és szikes talajon is, száraz termőhelyen utak mente, legelők, taposott helyek, töltések, csemetekertek, parlagok, szántóföldek szikesen tömeges lehet, kaszálás után regenerálódik

75 Cardaria (Lepidium) draba – útszéli zsázsa
G3 Cardaria (Lepidium) draba – útszéli zsázsa

76 Cirsium arvense – mezei aszat
G3 Cirsium arvense – mezei aszat  ♠      cm, mély gyökerű (3 m) hosszúkás-lándzsás, fogazott - karéjos, kopasz vagy fonáka molyhos, szúrós élű június-november, mm-es fészek, bíbor párta, sátorozó bugában álló fészkek, kétlaki: a porzós fészkek kerekdedek, a termősek hengeresek bóbitás kaszat országszerte közönséges, üde talajokon tömegesebb utak mente, parlagok, kertek, töltések, szántóföldek veszélyes 24, sok kártevője van

77 Cirsium arvense – mezei aszat
G3 Cirsium arvense – mezei aszat

78 Cirsium arvense – mezei aszat
G3 Cirsium arvense – mezei aszat

79 Cirsium arvense – mezei aszat
G3 Cirsium arvense – mezei aszat

80 Convolvulus arvensis – apró szulák
G3 Convolvulus arvensis – apró szulák  ♠      1-2 m kúszó, felkúszó szár, mély gyökerek (2-3 m), legyökerező szár 2-3 (4) cm hosszú, nyilas-füles vállú, épszélű, dárdás május-október, fehér vagy rózsaszín, 1,5-2,5 cm-es átmérőjű, forrt párta, az előlevelek a kocsányon vannak toktermés fényigényes, szárazságtűrő, ország-szerte gyakori, kötött talajon is parlagok, kertek, szántóföldek, utak mente, csemetekertek veszélyes 24, hosszú magtúlélésú, a sertés és a nyúl hajtását fogyasztja

81 Convolvulus arvensis – apró szulák
G3 Convolvulus arvensis – apró szulák

82 Convolvulus arvensis – apró szulák
G3 Convolvulus arvensis – apró szulák

83 Convolvulus arvensis – apró szulák
G3 Convolvulus arvensis – apró szulák

84 Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej
G3 Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej 15-50 cm, egyszerű, a virágzat alatt meddő hajtások szórt, keskeny szálas - lándzsás április-október, gallérlevelek szálasak, vöröslők lehetnek toktermés országszerte elterjedt, szárazságtűrő, fényigényes száraz gyepek, kaszálók, vágásterületek, parlagok, csemetekertek, utak mente, homok- és szikes puszták rendszeres talajművelést nem tűri, mérgező  ♠     

85 Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej
G3 Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej

86 Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej
G3 Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej

87 Linaria vulgaris – közönséges gyújtoványfű
 ♠      30-60 cm magas, 1. évben csak vegetatív hajtást hoz, sűrűn leveles szár szálasak, élénkzöldek június-november, a párta halványsárga, sarkantyús, torka narancsszínű, fürt virágzat tok fényigényes, szélsőségesen száraz talajokon is megél szárazabb vágásterületek, kaszálók, parlagok, utak mente a rendszeres kaszálást nem tűri

88 Linaria vulgaris – közönséges gyújtoványfű

89 Linaria vulgaris – közönséges gyújtoványfű

90 G4 – hagymások és hagymagumósok
Átvészelő szervük hagyma vagy hagymagumó, sarjhagymáik lehetnek

91 Allium scorodoprasum – kígyóhagyma
 ♠     30-60 cm magas, egyenes szár lapos, porcos élű, 3-20 cm hosszú június-július, a virágok bíborszínűek, a sarjhagymácskák ibolyásfeketék tok fényigényes, szárazságtűrő száraz és üde erdők, gyepek, gyomtársulások

92 Allium scorodoprasum – kígyóhagyma

93 Allium scorodoprasum – kígyóhagyma

94 Muscari comosum – üstökös gyöngyike
 ♠     30-60 cm magas 2,5 cm széles május-június, a lepel kékeslila, meddő virágok kocsánya hosszú, a termőké rövid tok fényigényes, szárazságtűrő gyepek, gyomtársulások

95 Muscari comosum – üstökös gyöngyike

96 Muscari comosum – üstökös gyöngyike
 ♠    

97 Ornithogalum boucheanum – kónya madártej
 ♠     20-40 cm magas tőállók, szálasak, lehajlók. április – május, fürt. Lepellevelei zöldek, fehér szegélyűek tojásdad toktermés Fény- és tápanyagigényes, laza, humuszos talajokon. bolygatott erdők, akácosok, gyomtársulások.

98 Ornithogalum boucheanum – kónya madártej

99 Ornithogalum umbellatum – ernyős madártej
 ♠     10-30 cm, tojásdad hagymájú tőállók, szálasak, lehajlók. április – június, sátorozó fürt. Lepellevelei hosszúkásak, felül fehérek, fonákukon zölden csíkos. Hat élű, tojásdad toktermés Fény- és tápanyagigényes, laza, humuszos gazdag talajokon. Üde és száraz lomberdők, ligeterdők, kultúrerdők bolygatott, nyílt részein, nedves és száraz gyeptársulásban, szántókon, parlagokon.

100 Ornithogalum umbellatum – ernyős madártej

101 Ornithogalum umbellatum – ernyős madártej

102 Ornithogalum umbellatum – ernyős madártej

103 Ornithogalum umbellatum – ernyős madártej