Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaDénes Varga Megváltozta több, mint 10 éve
1
Energetikai online alkalmazások
2
Jelenlegi helyzet Az energetikai területen nagy mennyiségű adat keletkezik Ezen feldolgozása és kezelése komoly infrastruktúrát igényel Nem szakértői vagy lakossági felhasználása igen nehézkes
3
A megoldás Innovatív, felhasználóbarát informatikai megoldások Interdiszciplináris (energiagazdálkodási, szociálpszichológiai, kommunikációs és informatikai közreműködést igénylő) kutatások
4
1.Energiatakarékossági kampány egyedi okos mérőkkel web2-es és okostelefon alkalmazás
5
Okos mérés Az okos mérés alapja a kétirányú kommunikáció és a (kvázi) valós idejű fogyasztási információ Idén indultak az okos mérés (smart metering) első pilot projektjei Magyarországon Azonnali visszajelzést ad az energiafogyasztásról a felhasználónak
6
Adatmegjelenítés a fogyasztási helyszínen a fogyasztó az adott pillanatban hogyan teljesít napi átlagos fogyasztásához képest mennyibe kerül az adott időszakban elfogyasztott villamos energia
7
Web-alapú monitoring-eszközök Időben megjelenítve mutatja a fogyasztást Jelzi a háztartás konstans villamosenergia- fogyasztását A fogyasztó összehasonlíthatja fogyasztási adatait a közösség más tagjaiéval
8
Energiatakarékosság Energiatakarékossági szokások követhetők, de csak a főmérőn keresztül, a lakás teljes fogyasztása látható Az energiatakarékossági tanácsok az egyes készülékek használatáról szólnak A tanácsok betartásának hatékonysága nehezen ellenőrizhető
9
Energiahatékonysági kampányok hatékonysága A fogyasztók tájékoztatása önmagában keveset változtat a fogyasztási szokásokon Visszacsatolás és attítűdváltozás összefügg Minél gyorsabb a visszajelzés, annál hatékonyabban rögzül az üzenet (mérő leolvasás szemben havi számlával) A figyelemfelkeltő, fogyasztó számára érdekes tartalom hatékonyabban jut el
10
Közösségi lehetőségek Szociális normák és referenciacsoportok hatása – az egyének nem szeretnek eltérni attól, amit a többség tesz vagy elvár Jutalmazás - az egyén szívesen csatlakozik olyan közösséghez, amely méltányolja és jutalmazza erőfeszítéseit (nem feltétlenül anyagi javak) Elérhető célok világos meghatározása
11
A szociális, közösségi médiumok jelentős szereppel bírnak a tudatformáló-fogyasztást csökkentő kampányok esetében Virtuális közösségépítés, motiváció növelése játékokkal
12
A megoldás: egyedi mérők a berendezések egyedi mérése konnektorba dugható egyszerű mérőkkel vezeték nélküli adatgyűjtő router továbbítja az adatokat a szervernek
13
Pilot: a webalkalmazás háztartási fogyasztók regisztrációja; az okos mérő rendszerek eredményeinek megjelenítése (műszerfal); elemzések, számítások, becslések készítése; fogyasztás és energiaköltség becslése háztartásra és egyes eszközökre; a megtakarítási lehetőségek kiszámítása és megjelenítése;
17
Pilot: szociális média az energiahatékonysági program ütemezése és rögzítése; tippek, trükkök, tanácsok megjelenítése; állandó visszajelzés az egyes felhasználóknak; közösségi funkciók, megbeszélés, tapasztalatcsere, verseny, bónuszpont gyűjtés.
19
A kampány forgatókönyve Fókuszba kerül egy háztartási eszköz vagy terület (sütés- főzés, hűtés-fagyasztás, mosogatás, vízmelegítés, mosás és szárítás, légkondicionálás, stand by üzemmód), Bevezető-tanuló és referenciahét (a mérés előtti adatokat rekonstruálandó) Hűtőszekrény hete, mosógép hete, stb… Fenntartó és kiértékelő hét
20
További lehetőségek Adathiány a háztartások villamosenergia- kiadásai területén Nem pontosan ismert a magyarországi háztartások nagyháztartásigép-állományának szerkezete
21
2. Kommunális hulladék és szervesiszap hulladékhasznosítási és energiatermelési technológiák online országos térképe a jelenlegi helyzetről
22
Kommunális hulladékgazdálkodás n Magyarországon személyenként 413 kilogramm hulladék termelődött 2010-ben
23
Hulladékból energia elektromos- és hőenergia ko-, vagy trigenerációja termikus folyamatok során: égetés szerves hulladék lebomlása és fermentációja során keletkező gázok hasznosítása depóniagáz kinyerése települési szilárd hulladékból (TSZH) aktív anaerob fermentációs termelés (szennyvíz, élelmiszeripari-mezőgazdasági hulladék)
24
TSZH égetés Magyarországon a rákospalotai az egyetlen üzem, ahol kommunális hulladék elégetésével termelnek energiát Hulladékégetési kapacitás: maximum 420 ezer tonna/év Villamosenergia-értékesítés: kb. 140 ezer MWh/év Távhő-értékesítés: kb. 500 ezer GJ/év
25
Biomassza-potenciál az összes hazai biomasszára alapuló megújuló energia potenciálja 145-223 PJ képes lenne az éves hazai primenergia- igény 21,5%-át fedezni. Energiafű, egyéb növények Mezőgazdasági, faipari hulladék égetése Pelletálás
26
Depóniagáz, fermentátumok A depóniagázt jellemzően a keletkezés helyén, vagy annak közelében hasznosítják 1 tonna hulladékból évente kb. 10 m3 gáz nyerhető ki, 15-20 éven át A depóniából történő gáz-kinyerés igen költséges beruházás
27
Szennyvíziszap A szennyvíztisztító telepeken a magas szervesanyag-tartalmú iszap keletkezik. Ezt, és a szennyvízből kiszűrt szilárd szerves anyagot anaerob módon fermentálva biogáz állítható elő.
28
Növénytermesztési fő- és melléktermékek, állati hulladék Magyarországon évente mintegy 60 millió tonna mezőgazdasági hulladék keletkezik, a következő megoszlásban: növényi hulladék 14,5 millió tonna, ebből hasznosított kb. 7 millió tonna; állati eredetű kb. 45 millió tonna és ennek közel 49%-a, 22 millió tonna kerül hasznosításra.
29
Megújuló fenntarthatósági kritériumok üvegház-hatású kibocsátás csökkentése, decentralizált ellátás, megfelelő hatásfok, helyi, 20-25 km-en belüli szállítási távolság (pl. alapanyagok tekintetében) A hulladék energetikai célú felhasználása mindnek megfelel.
30
TSZH adatok A TSZH-ra vonatkozó statisztikai idősorokat a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) tartalmazza Hulladéklerakók területi elhelyezkedését a VÁTI tartja nyilván Legfrissebb 2010-es Sokszor becslés az összetétel, szezonálitás még a mennyiség is
31
Szennyvíziszap adatok Mo-n 7 db szennyvízgáz alapon villamos energiát termelő erőmű van regisztrálva Nincs adat arra vonatkozóan, hogy a lakosságtól a csatornahálózaton keresztül mennyi szennyvíz jut el az egyes tisztítókba és ott mekkora mennyiségű szennyvíziszap keletkezik
32
Az adatok jellemzői Több területen nem állnak rendelkezésre adatok, illetve gyűjtésükre nincs kialakult módszertan A hulladéktermelők adatszolgáltatása sok esetben még mindig önkéntes alapú A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok esetében az adathiányosság olyan mértékű, ami lehetetlenné, bizonytalanná teszi a tervezést.
33
Geoinformatikai adatbázis prototípusa Magyarország interaktív térképén vizualizáltuk: a magyarországi hulladéklerakó /szennyvíztisztító telepeket, tényadatokat/prognózist a kommunális hulladék /szennyvíziszap mennyiségéről és területi eloszlásáról. létező energetikai beruházások helyszíneit, A modell lehetséges helyszínek tesz javaslatot az új energetikai beruházások esetében
36
Becslések energetikai felhasználhatóságról Keletkező depóniagáz mennyiségi becslése Átlagos értékek a lerakók kapacitása alapján Szennyvíziszapból keletkező biogáz mennyiségi becslése Lakosegyenérték (LE) alapján szennyvíztisztító telepek potenciál-becslése Trendvonal illesztése regressziós módszerrel
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.