Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaIstván Dudás Megváltozta több, mint 10 éve
1
A BAROMFI ÁGAZAT TÖRÖKORSZÁGBAN ÉS A PIACI HELYZET PREPARED BY : AYHAN KINDAP / CP TURKEY JUNE 23 2009
4
A BAROMFI ÁGAZAT JELLEMZÉSE TÖRÖKORSZÁGBAN A baromfiágazat iparosítása 1955-ben indult és az utóbbi években rendkívül felgyorsult Kb. 12,500 brojlertenyészet van, és több mint 500,000 foglalkoztatott az ágazatban, ideértve a tenyésztőket, farmereket, kereskedőket, tápszergyártókat, gyógyszergyártókat és szállítókat Kb. 2 millió ember él a baromfi ágazatból Az ágazat éves forgalma kb. 3 mld. US $ Törökország baromfihús előállítási kapacitása 4500 t/nap, jelenleg 1,400,000 t
5
A BAROMFI ÁGAZAT JELLEMZÉSE TÖRÖKORSZÁGBAN (folytatás) A kapacitás kihasználtsága a vágóhidakon és a tenyészetekben kb. 80 % Törökország egy főre eső fogyasztása kb. 17 kg, míg 1990-ben z 3.8 kg volt. Ez jelzi, hogy nagy a növekedési potenciál az ágazatban. A tulajdonosok a saját tőkéjüket használják fel a túléléshez. Minden nehézség ellenére az ágazat nagy áldozatok árán tovább növekszik. Az ágazatban a további növekedéshez az export ösztönzésére és az egy főre jutó árbevétel növekedésére van szükség
8
BROJLERHÚS TERMELÉS TÖRÖKORSZÁG A 14. LEGNAGYOBB CSIRKEHÚS TERMELŐ 1,150,000 TONNA ELŐÁLLÍTOTT CSIRKEHÚSSAL 2008-BAN. Forrás :USDA
9
TÖRÖKORSZÁG 17 KG EGY FŐRE ESŐ FOGYASZTÁSSAL A VILÁGON A 17.
10
TÖRÖKORSZÁG PÉNZÜGYI HELYZETE A török bankszektort nem érinti olyan mértékben a pénzügyi válság, mint az USA és az EU bankjait, mert nem voltak toxikus értékpapírjaik. A pénzügyi válság 2001-ben arra kényszerítette Törökországot hogy jelentős pénzügyi reformokat hajtson végre és átalakítsa a bankszektort. Ez segített, hogy a mostani válságot viszonylag könnyebben elviselje, mint más országok. Törökország helyzete jobbnak tűnik, mint az általános globális helyzet. 2009 utolsó negyedéve után növekedés várható.
11
TÖRÖKORSZÁG PÉNZÜGYI HELYZETE (folytatás) A kereskedelem, hitelek és portfóliós beruházások terén Törökországot leginkább a a kereskedelem volumenének csökkenése befolyásolta, ahogy az export és import adatok is mutatják. Az IMF egyezmény még nem került aláírásra, de a kormány ezt nem is látja szükségesnek. Törökországban a kamatlábat nemrég elfogadhatóbb szintre csökkentették. A bankok által megállapított hitelfeltételek még mindig nagyon szigorúak a termelő ágazatoknak.
12
A CSIRKEHÚS ÁGAZAT VÁLSÁGÁNAK KRONOLÓGIÁJA -Az ágazatban hormonok alkalmazásának gyanúja merült fel 2004- ben, ami az eladás jelentős csökkenését okozta -A madárinfluenza 2005 októberében tört ki, és folytatódott 2006- ban, ami az értékesítés 95%-os csökkenését okozta. -A kullancsok elterjedése és az általuk terjesztett kongói vérzéses láz több halálesetet okozott 2008-ban -A termelők túl nagymértékű kapacitásnövelést hajtottak végre 2008-ban, abban bízva, hogy megismétlik a 2007-es kiváló eredményeket. -Az emelkedő nyersanyag és energiaárakat 2008-ban nem lehetett belekalkulálni az értékesítési árba.
13
-2008 végén súlyos veszteségek az ágazatban -A 2008-as veszteségek mellett az ágazat résztvevőit kartellezéssel vádolják meg a török hatóságok. -A globális pénzügyi válság 2008 őszén súlyos csapást mér az ágazatra és működő tőke hiányt okoz - A török TL leértékelése miatt emelkednek a költségek, mert az ágazat erősen függ az import nyersanyagoktól. A CSIRKEHÚS ÁGAZAT VÁLSÁGÁNAK KRONOLÓGIÁJA(folytatás )
14
A VÁLSÁG IDEJÉN TETT LÉPÉSEK ÉS ERŐFESZÍTÉSEK Megalakult az „Egészséges Csirke Platform” hogy kezelje a hormon-válságot majd a madárinfluenza problémát Rengeteg publikáció, közlemény és programok szervezése a közvélemény felvilágosítására A csirkehús termelők szövetsége (BESD-BIR) fontos küldetést vállalt hogy megoldást találjon az ágazat gondjaira.
15
A VÁLSÁG IDEJÉN TETT LÉPÉSEK ÉS ERŐFESZÍTÉSEK(folytatás) A BESD-BIR elemezte a piaci helyzetet és reális termelési előrejelzéseket készített az elkövetkező évekre, hogy szabályozni lehessen a piacot Az ágazatban modernizálták a telephelyeket és beruháztak a biológiai biztonságba, hogy teljesíteni tudják az EU feltételeit. A madárinfluenza előtt a csirkehús 85 %-a nagyban, ömlesztve került eladásra. Ma az egész termelés csomagolt és márkázott.
16
VÁLLALATI SZINTŰ INTÉZKEDÉSEK A PÉNZÜGYI VÁLSÁG IDEJÉN BESZERZÉS -Hosszabb fizetési határidő a beszállítóknak -Minimálisra csökkentett raktárkészletek -Keményvalutás beszerzés csökkentése -Csökkenő nyersanyag import ÉRTÉKESÍTÉS - Kevesebb szállítási nap -Új vásárlók elutasítása -Szigorú szállítási politika bevezetése ÁLTALÁNOS - Takarékosság minden költség területén -Egy főre jutó költségek csökkentése -Utazási költségek csökkentése
17
A SZEKTOR ERŐS PONTJAI Az élelmiszer ágazat a pénzügyi válság által legkevésbé érintett. A csirkehúst előnyben részesítik Törökországban a viszonylag alacsony ára miatt – a vörös- és halhúshoz képest, melyeknek az ára 3 – 4-szer magasabb A török populáció többségében moszlim – nem fogyasztanak sertéshúst. A csirkehús fogyasztási potenciálja hatalmas. Az Irak felé irányuló export nagyon megnőtt. Ez csökkenti a kínálati nyomást a belső piacon. 2009-ben további export növekedés várható. A pénzügyi válság hatására nem csökkent a csirkehús fogyasztás Törökországban. A török baromfi ágazat modern, felújított telephelyekkel rendelkezik. A termelők 60%-ának van EU engedélye.
18
A SZEKTOR ERŐS PONTJAI(folytatás) Törökország az EU 4. legnagyobb csirkehús termelője Spanyolország, UK és Franciaország után. A Törökországban előállított csirkehús madárinfluenzától mentes A jelenlegi vezető exportáló államokkal ellentétben szinte az összes telephely rendelkezik gyorshűtővel. A gyorshűtött csirke exportálható a szomszédos országokba a közelség miatt. A biológiai biztonság megfelel az EU normáknak. Törökországban egyre nő a turizmus, már eléri az évi 26 millió látogatót
19
AZ ÁGAZAT GYENGE PONTJAI Törökország máig nem tudott meghatározó tényezővé válni a világpiacon, mert az USA-val és Brazíliával versenyez, ahol a szóját és a kukoricát sokkal alacsonyabb árakon szerzik be a termelők. A válság hatására az olaj és nyersanyagárak csökkentek, de a termelők nem érezték az olcsóbb energia vagy kukoricaárak előnyeit. A kukorica szükséglet majdnem 90 %-a helybe előállítható. A költség kétszeres. Az export nem elég, hogy szabályozza a többlettermelést. Törökország a világ 14. legnagyobb csirkehús előállítója, de csak a termelés 3 %-a kerül exportra.
20
AZ ÁGAZAT GYENGE PONTJAI(folytatás) Bár Törökország földrajzilag a fő felvevőpiacok közepén terül el – ezek Európa, Közel-Kelet és Oroszország – nem versenyképes ezeken a piacokon, mivel az ágazat nem kap olyan exporttámogatást, mint az USA termelők, ahol ez 600 usd/t és az Európai termelők, ahol 525 usd/t. A törökországi támogatás mértéke 26 USD/t A török baromfi szektor mindig a tökéletes konkurencia feltételei közt működött, ahogy az a tankönyvekben le van írva. Néhány termelő az első számú piaci szereplővé akart válni, figyelmen kívül hagyva a piac méretével foglalkozó tanulmányokat. Ezért sajnos az ágazat összes szereplője a túl erős verseny áldozata lett. A globális pénzügyi válság a legrosszabbkor érte az ágazatot, amikor már 14 hónapja veszteséget termeltek a szereplők.
21
AZ INPUTOK ÉS AZOK HATÁSAI AZ ÁGAZATRA
22
PULYKA TAKARMÁNY ELŐÁLLíTÁS (1000 t ) ÉS A 2009-ES ELŐREJELZÉS
23
TÖRÖKORSZÁG NYERSANYAGIMPORTJA
29
CSIRKEHÚS CSIRKEHÚS ÉRTÉKESÍTÉSI ÁR vs KÖLTSÉG –2004 – 2009(2) ( TL/Kg) ( TL/Kg) T
30
A GLOBÁLIS PÉNZÜGYI VÁLSÁG HATÁSA A TÖRÖK BAROMFI ÁGAZATRA 3 közepes méretű termelő leállította a termelést a működő tőke hiány miatt. Sokan elveszítették a munkahelyüket az elbocsátások miatt A nyersanyag beszállítók száma csökkent. Az ellátás és a versenyképes nyersanyagárak veszélybe kerültek. Növekvő kötelezettségek a bankszektor felé, ami a jövőben további pénzügyi kockázatot jelent.
31
MI A TEENDŐ A TÖRÖK BAROMFI ÁGAZATBAN a világ csirkehús exportjának 35 %-a Törökországgal szomszédos államokba irányul. Törökországnak ezekre az országokra kell koncentrálnia és versenyképessé kell válnia ezeken a piacokon. A vállalatoknak figyelembe kell venni a piac méretét és annak megfelelően termelni. A csirkehús előállítóknak és a nyersanyag beszállítóknak szorosabban együtt kell működni. A két ágazat kölcsönösen függ egymástól. Stratégiai partnerségre és szövetségre van szükség, hogy szinergia jöjjön létre az élelmiszerláncban. Soha nem volt még ekkora szükség a költségtudatosságra és a megtakarításra.
32
MI A TEENDŐ GLOBÁLISAN A nyersanyagárak a spekulációs tőke célpontjai. A spekulánsok belépését korlátozni kell ezeken a piacokon. A fogyasztók vásárlóerejét növelni kell Növelni kell a termőterületeket Termésmennyiség és terméshozam növelése Költséghatékonyság növelése Nagyobb mértékű információcsere az érintett felek közt Teljesítmény-orientált és célorientált vezetési rendszerek bevezetése a vállalatokban, új menedzser-generáció
33
ÖSSZEFOGLALÁS A csirke üzlet önmagában is nagyon kockázatos üzlet A kapacitások kilengése sokáig tart az ágazatban Sok egészségügyi tényező befolyásolja a fogyasztást Az input nyersanyagok erősen függnek az időjárástól és folyamatosan ingadoznak. A termékárak mozgása a hedge fund-ok belépésével kiszámíthatatlanná vált. Ezeket szabályozni kell. A hús iránti növekvő kereslet miatt nő a gabona és az olajos magvak iránti kereslet is, amitől drágulnak. A másik oldalon, a csirkehús ára szinte konstans.
34
ÖSSZEFOGLALÁS A növekvő árak ellenére még nem látszik a kereslet csökkenése. Az emberek többségének vagy változatlan, vagy csökkenő a jövedelme. Nem sok remény van a csirkehús árának emelkedésére. Az üzlet általában ciklikusan alakul. A sikeres évek után veszteséges évek következnek. Jelenleg a veszteséges évek dominálnak. Alkalmazni kell az új kockázat menedzselési módszereket hogy megalapozzuk az ágazat jövőjét. Közös erőfeszítésekre van szükség az élelmiszerlánc résztvevőitől, hogy biztosítsuk a fenntartható fejlődést.
35
KÖSZÖNÖM Ayhan Kindap / CP GROUP Turkey BESZERZÉSI ÉS KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÓ ayhank@superonline.com
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.