Banyár József: Életbiztosítás 19.1 19. Az életbiztosítási piac szereplői, konkurensei és nemzetgazdasági jelentősége.

Az előadások a következő témára: "Banyár József: Életbiztosítás 19.1 19. Az életbiztosítási piac szereplői, konkurensei és nemzetgazdasági jelentősége."— Előadás másolata:

1 Banyár József: Életbiztosítás 19.1 19. Az életbiztosítási piac szereplői, konkurensei és nemzetgazdasági jelentősége

2 Banyár József: Életbiztosítás 19.2 Az életbiztosítási piac szereplői (az ügyfeleken kívül) ezeket az alábbi csoportokba lehet sorolni: szolgáltatók konkurenseik közvetítők szövetségek szabályozó

3 Banyár József: Életbiztosítás 19.3 Az életbiztosítás kapcsolata a társadalom- biztosítás rendszerével és szolgáltatásaival Jelentősége miatt külön foglalkozunk a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerrel A TB Magyarországon két alrendszerre bomlik, a nyugdíj- és az egészségbiztosításra. Az életbiztosításoknak mindkét alrendszerrel van kapcsolata, de a kapcsolat súlya nem azonos. a nyugdíj-és az egészségbiztosításra.

4 Banyár József: Életbiztosítás 19.4 A TB nyugdíjrendszerével való összehasonlítás aspektusai: cél, illetve funkció, működési rendszer, a befizetések és a kifizetések közötti viszony, a belépés indoka profit

5 Banyár József: Életbiztosítás 19.5 A TB nyugdíjrendszerének és az életbiztosításnak részben ugyanaz a célja: gondoskodni az öregkor anyagi biztonságáról. Ezt a célt különböző módokon érik el. A TB nyugdíjrendszere törekszik arra, hogy átfogó legyen  a lakosság egészének Az életbiztosítás önálló céljai (temetkezés, előtakarékosság, gondoskodás)

6 Banyár József: Életbiztosítás 19.6 Az életbiztosítás kizárólag ún. tőkefedezeti rendszerben  a TB nyugdíjrendszere kizárólag ún. felosztó-kirovó (1997-ig), illetve vegyes rendszerben (1998-tól) működik Eltérés a két rendszer között:  tőkefedezeti rendszer: a biztosított befizetéseit egy részére elkülönített kamatozó betétszámlán fölhalmozzák  a járadék tőkeértéke megegyezik a fölhalmozott pénzmennyiséggel  felosztó-kirovó rendszer: a befizetések összege pont arra elegendő, hogy az éppen nyugdíjban lévők nyugdíját fizetni tudják belőle.  tartalékok nélkül működik

7 Banyár József: Életbiztosítás 19.7 befizetéssel meghatározott (Defined Contribution)  szolgáltatással meghatározott rendszer (Defined Benefit) A BM rendszerben szigorú egyéni ekvivalencia érvényesül, az SZM rendszerben általában csak az egész veszélyközösség szintjén egyenlő a befizetés a kifizetéssel. Életbiztosítás: BM TB (felosztó-kirovó): SZM TB (magánpénztárak): BM

8 Banyár József: Életbiztosítás 19.8 Az életbiztosítás önkéntes  elvileg is csak tőkefedezeti rendszerben működhet. Felosztó-kirovó csak az állam által előírtan, kötelező jelleggel működhet. A tőkefedezeti rendszerben hatalmas tartalékok képződnek  a pénzpiacon be kell fektetni  állandóan stimulálja a tőzsdét  felértékelődik a befektetéseket végzők pénzügyi szaktudása, illetve a pénzpiac szerepe. A felosztó-kirovó rendszerben nem képződnek számottevő tartalékok  nincs számottevő hatása a tőzsdére  a gazdaságot sem élénkíti  nincs nagy szerepe a pénzügyi szaktudásnak  de: nagy hatalma van a befolyó pénzeket újraelosztó bürokráciának, illetve testületeknek.

9 Banyár József: Életbiztosítás 19.9 Miért működik a legtöbb országban a TB nyugdíjrendszere felosztó-kirovó rendszerben? Mert egyik napról a másikra be lehet vezetni, de… …az első kedvezményezetteknek járó szolgáltatás mögül hiányzó megtakarítás végig hiányozni fog  nem lehet garantálni a jogosultaknak a szolgáltatást a rendszer megszűnte utánra. Ha tőkefedezeti nyugdíjrendszer bevezetése esetén az első generáció, akinek ez a rendszer teljes nyugdíjat tud adni, az a generáció, aki a rendszer bevezetésekor éppen belépett a munkaerőpiacra … ezért választották a felosztó-kirovó rendszert a II. vh. után

10 Banyár József: Életbiztosítás 19.10 Felosztó-kirovó rendszer érzékeny a demográfiai változásokra  A ’90-es években mindenhol válságba került, mert: Jól működik amíg a munkaerőpiacra többen lépnek be, mint a nyugdíjas korba (hiszen a dolgozók befizetéseiből fedezik a nyugdíjasoknak járó kifizetéseket), és ha nem nő az átlagéletkor

11 Banyár József: Életbiztosítás 19.11 Az életbiztosítások esetében működik az ekvivalencia- elv A TB nyugdíjrendszerében: csak bizonyos kvázi- ekvivalencia, mert: szolidaritási elv Életbiztosítás esetében ez nem lehetséges! A szolidaritási elv a TB működésében: minimál-nyugdíj  redisztribúció degresszivitás redisztribúció a nők javára

12 Banyár József: Életbiztosítás 19.12 Önkéntes  kötelező Profitorientált  non-profit Önkéntes és magánpénztárak Mindkettő BM Tulajdonosok a tagok (eltérően az életbiztosítástól)

13 Banyár József: Életbiztosítás 19.13 A pénztárak alapvetően az életbiztosítás konkurenciájának tekinthetők. A verseny mellett azonban elképzelhető együttműködés is: 1. "Pénztárszolgáltató" cégek 2. járadékszolgáltatás a biztosítóktól

14 Banyár József: Életbiztosítás 19.14 Az életbiztosítás nemzetgazdasági hatása Közvetett hatások: megteremti a biztonság tudatát… és magát a biztonságot egy váratlan negatív esemény (itt halál, munkaképtelenné válás) hátrányos anyagi következményei nem gyűrűznek tovább

15 Banyár József: Életbiztosítás 19.15 Közvetlen hatások: A megtakarítási jellegű életbiztosítások a kis tőkéket összegyűjtik, és nagy, befektethető tőkévé akkumulálják kiváltják a társadalombiztosítás bizonyos szolgáltatásait halasztott fogyasztás - felfutási szakaszban mérsékli az inflációs nyomást

16 Banyár József: Életbiztosítás 19.16 Összességében: Munkahelyet teremtenek A díjtartalék aggregáció pozitív hatása Nyugdíjjáradék szélesebb körben Adóbevétel A lakosságot saját egészsége védelmére ösztönzik, visszafogják a káros szenvedélyek elterjedését A pénzügyi stabilitás megteremtése Költségmegtakarítás a társadalomnak