Csoportlélektani alapfogalmak

Az előadások a következő témára: "Csoportlélektani alapfogalmak"— Előadás másolata:

1 Csoportlélektani alapfogalmak
Csoportdinamika

2 evolúciós nézőpont Ha elterjedt, előnyt kellett biztosítania
(szelekció) Csoport előnye: az utód felnevelése eredményesebb eredményesebb a vadászat nő a megszerezhető táplálék mennyisége munkamegosztás alakulhat ki Kommunikáció, agy… fejlődésére is hatás

3 Ki tartozik a csoporthoz ?
Hogy értékeli az egyén? Hogy értékeli az adott csoport? Hogy értékelik mások, a kívülállók? Látható hasonlóság szerepe A csoporthoz tartozás motivációja térbeli közelség; érintkezés sűrűsége; hasonlóság: attitűdök, értékek  szimpátia

4 Fogalmak kiscsoport — nagycsoport elsődleges (primer) —
Létszám ? elsődleges (primer) — másodlagos (szekunder) (1909) érzelmi töltés, „face to face” család, szomszédság, faluközösség, baráti társaság  társadalmi munkamegosztásból ered formális — informális szervezetpszichológia, szociológia szervezeti intézkedés  formális csoport spontán módon alakulás  informális csoport

5 A kiscsoport kölcsönhatás, dinamikus kapcsolat (vö: csoportdinamika)
a személyek ismerik egymást, alkalmuk van egymással találkozni, hatnak egymásra és bizonyos fokig függnek egymástól. Lewin: „A csoport több mint tagjainak összessége… a csoport dinamikus egésznek tekinthető, ez azt jelenti, hogy bármely rész állapotának megváltoztatása módosítja bármelyik rész állapotát.” (1940) Más minőség kölcsönhatás, dinamikus kapcsolat (vö: csoportdinamika)

6 A csoport nagysága /2 fő pár, 3 fő csoport, de veszély: 2+1 szövetségellenség/ Alsó határ: fő  ha van vezető, csökken a tagok közötti interakció Felső határ: csoport céljától függ: nő a létszám, csökken az egymásra figyelés lehetősége terápiás csoportok felső határa 9-10 fő; érzékenységfejlesztő csoportok fővel is működhetnek DE: egy határon felül már romlik a tagok közérzete, csökken a teljesítmény (30-40 fő)

7 Jellemzők saját cél, önfenntartó tendencia, norma-, értékteremtés,
feladatok kijelölése, szerepek elkülönül és kapcsolódik más csoportokhoz viszonylagos stabilitás jellemzi, tagjai kicserélődhetnek, de szokásrendje állandó maradhat. nyitott — zárt nyílt cs. nagysága közel állandó, a csoport működhet határozott vagy határozatlan ideig; zárt cs. a kezdés után nem vesz fel új tagokat, ált. határozott ideig működik;

8 A kohézió A kiscsoport legjellemzőbb tulajdonsága a kohézió:
az együttlétre, az együttes tevékenységre irányuló akarat, szolidaritás, közösségi érzés

9 A csoportok fejlődése (Tuckman)
Alakulás (forming) tájékozódás vezetőtől várják az irányítást – orientáció Viharzás (storming) versengés, hatalmi harcok, vezető ellen is irányul – polarizáció Normázás (norming) bizalmasság, közös tevékenység, intimitás – konszolidáció Működés (performing) magas teljesítmény, szabad önkifejezés, egyéniség vállalása – differenciálódás Felbomlás tagadás, regresszió, elszakadás, leválás, nyitás új csoport felé

10 Fejlődéslélektani szempontból a csoport fejlődése Mérei, V. Binet
magányos játéktól a párhuzamos játékon keresztül az együttműködésig az út: együttlét (ugyanazon fizikai tér), együttmozgás (utánzás), tárgy körüli összeverődés (összetartó erő: a tárgy iránti kíváncsiság), összedolgozás (közös tevékenység), elvezet a szerepszerű tagolódáshoz. (vö o.)

11 a (terápiás) csoportok hatótényező Yalom
információközlés az elsődleges családcsoport korrektív megismétlése szocializáló technikák kialakítása: néhány csop.-ban különösen hangsúlyos (pl. hazatérésre előkészítő-, vagy serdülőcsoportokban) utánzó viselkedés interperszonális tanulás: viselkedésünkről visszajelzést kapunk, új elemeket beépítjük. egyetemlegesség: a közös vonások észlelése, „egy csónakban evezünk” ez hat a kohézióra is, altruizmus csoportösszetartás: vonzóerő, az érzelmek átélése, reménysugalmazás: (önsegítő csoportok) katarzis

12 A csoport vezetése A vezető tekintélye és hatalma származhat:
büntető és jutalmazó hatásköréből; az elfoglalt pozíció erejéből; különleges szakértelméből, jártasságából; személyiségének (a tagokra gyakorolt vonz-) erejéből

13 Vezetői stílusok Lewin, White és Lippitt
A döntéshozatali technikában, az irányításban, a hatalommegosztás arányában és a vezető személyiségében jelenik meg. az autokratikus; a demokratikus és a laissez faire vezetési stílus.

14 Az autokrata vezető Ő dönt, ugyanaz a cél,
Megköveteli, hogy azt és úgy tegyék, ahogy azt ő meghatározza. Utasít, a lépéseket diktálja; információkat visszatart; önkényesen jutalmaz és büntet – fegyelmezési eszköz is Kialakulhat: fagyos, alkotószellemet fékező, félelem/szorongáskeltő légkör.

15 A demokratikus vezető a csoport közösen dönt – közvéleményt „teremt”
kikéri a csoporttagok véleményét, konzultál velük, a csoporttagok egymás között is kommunikálnak. ösztönzi a csoportmunkát, a tagok választhatnak, hogy kivel dolgoznak együtt a közösség véleményét is figyelembe veszi, objektív értékelésre törekszik; pozitív, alkotó légkör.

16 A laissez faire stílusú vezető
minden vonatkozásban teret enged a csoport tagjainak  ráhagyó formálisan, passzívan jelen van a csoportban, nincs irányítás, nincsenek célok, nincs tervezett tevékenység, nincsenek döntések  anarchia alakul ki egyéni jogok hangsúlyozása, néhány gyerek önérvényesítése fejlődik

17 eredmények Agresszió: Lassez-faire>autokratikus>demokratikus
Motiváció dem: belső, autok: külső, L-f: nincs Kreativitás demokratikus> Lassez-faire > autokratikus Teljesítmény: ha a vezető jelen van autokratikus75%*>demokratikus 50%>Lassez-faire 30% Teljesítmény: ha a vezető nincs jelen Demokratikus45%> autokratikus29%>Lassez-faire