Faragó Imre TÖMEGTÉRKÉPEK 2006. április 25..

Az előadások a következő témára: "Faragó Imre TÖMEGTÉRKÉPEK 2006. április 25.."— Előadás másolata:

1 Faragó Imre TÖMEGTÉRKÉPEK 2006. április 25.

2 Miért e cím? Tömegtérkép [kartográfia]
Nem az SI alapmennyiségével összefüggő kartográfiai ábrázolásról vagy ahhoz kötődő bemutatásról van szó. Más tudományok is használják a „tömeg” szót a sok, sokféle, nagy mennyiségű, általánosító fogalom kiterjesztésére. Részlet a Magyar Nagylexikon idevágó címszavaiból: Tömegdráma [irodalom], Tömeges megtorlás [hadászat], Tömeggyártás [ipar] Tömegirodalom [irodalom], Tömegkommunikáció [pszichológia], Tömeglélektan [pszichológia], Tömegpusztító fegyver [hadászat], Tömegtakarmány [mezőgazdaság]. Szükséges bevezetni az idevágó kartográfiai meghatározást is: Tömegtérkép [kartográfia] ...a tömegeknek, a széles olvasóközönségnek szóló térképek…

3 Miért van szükség e fogalom bevezetésére?

4 Térképtípusok a kartográfiai szakirodalomban
Alaptérképek / levezetett térképek Alaptérképek: Közvetlenül a terepen, felméréssel készülő térképek. Rendszerint a felmérési méretarányban készült térkép, amely (líneáris) méretaránya alapján vagy méretarány pontossága folytán kisebb méretarányú térképek készítéséhez térkép-alapanyagul szolgál. Levezetett térképek: Általában az 1: nél kisebb méretarányú térképek szerkesztése már nem terepi úton közvetlen felméréssel, hanem már kész térképek, alaptérképek adatait felhasználva, azokból levezetve készül.

5 Általános térképek / tematikus térképek
A Föld felszínét az általános tájékozódás céljából ábrázolják. Az ábrázolás részletességétől függően különülnek el a topográfiai (M=1:500–1:200000) és a korográfiai (M=1: nél kisebb) térképek. E térképeket minden esetben alaptérképből, kartográfiai úton vezetik le, szerkesztésük fotogrammetriai adatok felhasználásával kartográfiai módszerrel is készülhet. Topográfiai térkép: A méretaránynak megfelelő teljességű és pontosságú, nagy és közepes méretarányú általános földrajzi térkép, amely terepálláspont-meghatározáshoz és az embernek a terepen végzett tevékenységéhez szükséges adottságokkal rendelkezik. Korográfiai térkép: Kisméretarányú térkép, amely a térbeli viszonyokat a lényegre törekvően egyszerűsítve ábrázolja.

6 Tematikus térképek: Azok a térképek, amelyek a földfelszínre vonatkozó tárgyak és jelenségek minőségi és mennyiségi jegyeit mutatják be. Amikor a térkép az ábrázolt elemek szerkezetét, funkcióit, belső tulajdonságait, tehát az elem vagy tárgy minőségét szemlélteti, akkor jellege inkább a tematikus térkép irányába tolódik el. Tematikus térkép: Térkép, amelyen a tárgyakat és jelenségeket önmaguk érzékeltetésére ábrázoljuk. A térképlap általános tájékoztatásra és a témának a síkrajzba történő beágyazására szolgál.

7 A térképi tartalomra és a szerkesztési elvekre további befolyással bír:
• A térképolvasó különböző célú, eltérő tematikájú igényeinek kielégítése. • A térképolvasó a közlekedésnek melyik módját választja a tájékozódás közben. Hogyan (gyalogosan), illetve mivel (milyen járművel) kíván a tájékozódásban részt venni. • A térképolvasó a tájékozódáshoz kapott információkat (térképi adatokat) hol kívánja hasznosítani. Az olvasók egy része a térképet a terepen használja, más része az emberi lakhelyen hasznosítja az információkat.

8 • A XX. század végétől élesen elkülönültek a földmérési és topográfiai térképeket készítő és a más céllal készülő térképeket előállító műhelyek • A térinformatika megjelenésével a főképpen mennyiségi adatokat bemutató tematikus térképek egy automatizálási fázison mentek keresztül. Ma már a tematikus térképek legnagyobb része adatbázisokból, automatizált módon készül. • A legnagyobb tömegben készülő és a vásárlók által leginkább használt térképek egy részét korográfiai térképeknek tekintik, míg más részüket a mérvadó szakirodalom inkább tematikus térképeknek minősíti. • A térképkiadványok körében e két nagy csoport vegyesen jelentkezik. Kialakult az általános és a tematikus térképek nagy családja között egy olyan határterület, amelybe tartalmi szempontból átmeneti jellegű, de jelkulcsuk alapján valójában markánsan elkülönülő térképtípusok tartoznak. Egy részük általános térkép, egy részük tematikus térkép, ugyanakkor közös bennük, hogy a mindennapi felhasználók, a tömegek vásárolják, a napi tájékozódásában közvetlenül hatalmas szerepük van. Ezek azok a térképek, amelyek a mindennapi élet területén hatalmas térhódítással jelentkeznek.

9 nevük: tömegtérképek Jó ez a név? Várom a javaslatokat!
Más tudományokhoz hasonlóan szükséges bevezetni a kartográfiában is, a széles felhasználói rétegeknek nagy mennyiségben készülő térképek gyűjtőnevét. nevük: tömegtérképek Jó ez a név? • A „tömeg” sokakban a fizikai alapmennyiség fogalmával párosuló meghatározás. • Más próbálkozások: Mindennapi térképek, ismeretterjesztő térképek. Várom a javaslatokat!

10 Tömegtérképek • Kialakult az általános és a tematikus térképek nagy családja között egy olyan „határterület”, amelybe tartalmi szempontból átmeneti jellegű, de jelkulcsuk alapján valójában markánsan elkülönülő térképtípusok tartoznak. • Egy részük általános térkép, egy részük tematikus térkép, ugyanakkor közös bennük, hogy a mindennapi felhasználók, a tömegek vásárolják, a napi tájékozódásában közvetlenül hatalmas szerepük van.

11 A csoport bevezetésének alapja
„Mátra turistatérképe” „A mátrai erdők faállományának megoszlása fajták szerint” „Vas megye autótérképe” „Vas megye közúthálózatának forgalmi terhelése” „Debrecen várostérképe” „Debrecen foglalkoztatási megoszlása gazdasági szektorokként” A mindennapi olvasói igényeket vizsgálva a fent említett kiadvány-párok nem egy fajsúlyúak. Amíg az előbbiek nagyobb tömegben, évi ezres nagyságrendű példányszámban fogyó „tömegcikkek”, addig a „párjuk” egy szűkebb szakmai közönség pár száz példányszámos szaktérképei lehetnek. Ez a felhasználói vagy piaci szemszögből való közelítés számos más példa esetében is helytálló.

12 A topográfiai térképek, a tömegtérképek és a tematikus térképek kapcsolati sémája

13 A tömegtérképek jelkulcsa
• Topográfiai- (háttér-) adatok + tematikus- (cél-) adatok. • A jelkulcs létrehozásában fontos szempont a topográfiai adatok ábrázolásbeli hasonlósága vagy különbözősége a topográfiai térképek adott jelkulcsi elemének ábrázolási megoldásaihoz képest. • A tömegtérképeket az különíti el a tematikus térképektől, hogy jelkulcsuk tartalmának nagyobbik része topográfiai adat, ugyanakkor olyan tematikus jellemzőket is tartalmaznak, amely miatt az ábrázolás túlmutat a korográfiai térképek egyensúlyi bemutatásán.

14 A tömegtérképek jelkulcsának távolodása a topográfiai térképi jelkulcstól és a jellemző méretarányok

15 A tömegtérképek együttes tulajdonságai:
(1) A tömegtérképek alapját legtöbbször a topográfiai térképek képezik. (2) A tömegtérképek jelkulcsának gyökere a topográfiai térképek jelkulcsa, térképtípusonként eltérő mennyiségű tematikus tartalommal és jellegében tematikus ábrázolással. (3) A tematikus tartalom a nagyobb méretarányokban a topográfiai jellemzők részletes ábrázolási követelménye miatt kevesebb, de nem törvényszerű, hogy a méretarány csökkenésével a tematikus tartalom növekszik. (4) Az egyes térképtípusoknál a tematikus- és a topográfiai jelkulcsi elemek besorolásuktól függően változnak. Ugyanazon térképi fogalom egyik térképtípusnál tematikus, másutt topográfiai is lehet. (5) A közvetlen terepi tájékozódásra szolgáló típusok (kézitérképek) mindegyikénél elkülöníthető egy optimális méretarány-tartomány (Mopt). Az ennél kisebb méretarányú ilyen típusú térképet áttekintő jellegűnek nevezzük.

16 (A tömegtérképek elsődleges rendeltetése)
TÖMEGTÉRKÉP-TÍPUSOK (A tömegtérképek elsődleges rendeltetése) A felhasználói cél alapján a tömegtérképeken belül két nagy csoportot különítünk el: a közvetlen terepi tájékozódásra készülő térképek, a kézitérképek , és az általában nem a terepen használt, asztali térképek csoportját. KÉZITÉRKÉPEK ASZTALI TÉRKÉPEK A típusok kialakításánál nem csak kartográfiai, hanem felhasználói és piaci szempontok is figyelembe lettek véve. Részben emiatt egyes típusok és altípusok nagyon erős tematikus térképi jelleget is mutathatnak.

17 Minden tömegtérkép-típus gyökere topográfiai térképi ábrázolás
Általában topográfiai vagy fototopográfiai felmérés alapján készített, illetve ilyen módon készült térképből levezetett, sík és domborzatrajzot ábrázoló, legtöbbször tervezési, kutatási, valamint védelmi célokra készített térkép. A topográfiai térképi jelkulcs a földfelszín egyensúlyi bemutatását adja. …Lehet, hogy a topográfiai térkép is tömegtérkép?…

18 –– KÉZITÉRKÉPEK –– (1) Tájfutó térkép
Olyan közvetlen terepi tájékozódást szolgáló nagy- és nagyobb közepes méretarányú térképtípus, amely a terepelemeket sajátos jelkulccsal olyan részletességgel ábrázolja, amely a terepen futósebesség mellett is szembetűnő a versenyző számára. Mopt = 1:10 000–1:30 000

19 –– KÉZITÉRKÉPEK –– (2) Turistatérkép
Olyan közvetlen tájékozódást szolgáló közepes méretarányú térkép, amelyről a különböző módon folytatott (gyalogos, kerékpáros, sítalp) túrázás szempontjából fontos terepi tájékoztató jelzések közvetlenül leolvashatók. Mopt = 1:20 000–1:60 000

20 Az turistatérképek típusai
A turistatérkép aszerint, hogy milyen túramódot folytató olvasónak készül már alapvető különbözőségeket mutathat. E különbségek elsősorban a méretarány megválasztásában, illetve a jelkulcs egyes elemcsoportjainak hangsúlyozásában nyilvánulnak meg. a) Valódi turistatérkép (nyári túratérkép): e típus a gyalogos túrázó számára készül, az ő igényeit kell kielégítenie. Ezért kivágata elsősorban kistájcsoport, méretaránya a turistatérképek optimális méretarány-tartományába kell essen. b) Télisporttérkép (téli túratérkép): e típus a természetbeni téli sportok gyakorlásának térképe. Megcélzott olvasóközönsége a sítalpon való túrázást (sífutást) és kisebb mértékben a szánkózást folytató természetjáró. A télisporttérkép általában a nyári túratérképek párjaként jelenik meg, sajátos jelkulccsal. Méretaránya és kivágata a nyári túratérképekével azonos, de jelkulcsának turisztikai tartalma attól teljesen eltérő. c) Kerékpáros turistatérkép: a kerékpáros túrázás térképe. Mivel a kerékpár a túrázó számára már a gyalogosénál nagyobb távolságok megtételét teszi lehetővé, ennek a kivágatban érvényre kell jutnia, így a nagyobb kivágat méretaránycsökkenést is eredményezhet. A kisebb méretarány (1: körüli) azonban nem közvetlen velejárója ennek az altípusnak. d) Autós turistatérkép: kifejezetten autósok számára készülő térkép, amely méretaránya és kidolgozottsága miatt sokszor már áttekintő turistatérképnek is minősíthető. e) Szabadidőtérkép: jelkulcsának tekintetében a várostérképek és a turistatérképek ötvözetét képezik. A szabadidőtérkép általában a nagyobb települések rekreációs környezetéről készülnek.

21 Nyári túratérkép Vysoké Tatry 1: (VKU)

22 Télisporttérkép Vysoké Tatry 1: (VKU)

23 Nyári túratérkép Vysoké Tatry 1: (VKU)

24 Télisporttérkép Vysoké Tatry 1: (VKU)

25 Nyári túratérkép Budai hegyek 1: (1927)

26 Télisporttérkép Budai hegyek 1: (1927)

27 –– KÉZITÉRKÉPEK–– (3) Vízisport-térkép
Olyan közvetlen tájékozódást szolgáló közepes méretarányú térkép, amely az álló- és folyóvizeket, mint közlekedésre és sportolásra alkalmas közeget felületként ábrázolja, a közlekedést és a sportolást segítő adatok kiemelt feltüntetésével. Mopt = 1:10 000–1:30 000

28 A vízisporttérképek típusai
A vízisporttérkép külső alakja – és következésképpen kivágata – mindig a térkép célját képező állóvíz, vagy vízfolyás, illetve annak egy szakasza. A vízisporttérképek típusa az ábrázolt terület jellemző természete, megjelenése alapján kétféle lehet. A) Tavi vízisporttérkép: Állóvizeket bemutató térképtípus. A térkép kivágata az állóvíz alakjához igazodik, legtöbbször hagyományosan téglalap. E típusnál inkább kifutós tükör a jellemző, de előfordul a keretes megoldás is. B) Folyami vízisporttérkép (szalagtérkép):  A térkép alakjának követnie kell az ábrázolt vízfolyás megjelenését, ezért szalagszerű, hosszú papírsáv, amely más-más módon oldhatja meg a vízfolyás bemutatását. A szalagtérképek mivel több mozaikban mutatják be a folyó felszínét kerettel határolt térképtükörrel készülnek.

29 –– KÉZITÉRKÉPEK–– (4) Várostérkép
Olyan nagy- vagy közepes méretarányú közvetlen tájékozódást szolgáló térképek, amelyek a települések belterületi (lakóterületi) részét mutatják be és ábrázolásmódjuk elsősorban a közlekedésre alkalmas közterületek kiemelését, valamint a település életében fontos objektumok feltüntetését célozza meg. Mopt = 1:10 000–1:30 000

30 A várostérképek típusai
A várostérképek esetében jól elkülönülő típusokról nem beszélhetünk, inkább a várostérképek eltérő funkcionális jellege alapján képezzük típusaikat. a) Közigazgatási várostérkép: célja elsősorban a település belső közigazgatási egységeinek, a kerületeknek a jól elkülönített feltüntetése. Ez a típus elsősorban a településen lakóknak készül. b) Közlekedési várostérkép: célja a belső tömegközlekedés részletes ábrázolása. E típus részben a helyben lakók, részben az idegenek tájékozódáshoz készülnek. c) Idegenforgalmi várostérkép: célja a település turisztikailag vonzó objektumainak bemutatása. Sokszor kifejezetten idegen látogatók részére készülő típus. A megcélzott közönség legtöbbször külföldi, tehát a magyar nyelvet nem értő látogató. E típuson belül a szórás nagyon nagy, sokszor ide tartoznak az igénytelenebb, kartográfiailag és tartalmilag is értéktelenebb szórólap kiadványok. A legtöbb várostérképen a három funkció együttesen jelentkezik.

31 –– KÉZITÉRKÉPEK–– (5) Autótérkép (autóstérkép)
Olyan közvetlen tájékozódást szolgáló térképtípus, amelynek segítségével két objektum közötti, autóval járható, legrövidebb közút, az útminőség figyelembe vételével leolvasható. Mopt = 1: –1:

32 Autótérkép részlete 1:

33 –– KÉZITÉRKÉPEK–– (6) A navigációs térképek a terepen (közlekedési eszköz fedélzetén) használható, pontos mérésekre és navigációs célú szerkesztésekre alkalmas térképkiadványok. A navigációs térkép alapkövetelménye a szögtartóság. Mopt = 1: –1:

34 Budapest-Ferihegy indulási térképe (Cartographia)

35 Budapest-Ferihegy érkezési térképe (Cartographia)

36 Brüsszel repülőtér térképe

37 Útvonaltérkép részlete (Jeppesen)

38 –– ASZTALI TÉRKÉPEK –– (7) Általános földrajzi térképek
Olyan közepes és kisméretarányú térképek, amelyek egy adott terület mind természeti-, mind társadalmi eredetű jellemzőit mutatják be, a méretarány adta lehetőségek legteljesebb kihasználásával. E térképtípusokon a természeti és a társadalmi eredetű részletek egyensúlyban vannak egymással.

39 –– ASZTALI TÉRKÉPEK –– (8) Igazgatási térképek családja
Olyan közepes vagy kis méretarányú térképek, amelyek a társadalom által létrehozott különböző jellegű igazgatási egységeket, azok határait és szintjeit, valamint a igazgatási funkciókkal ellátott objektumokat ábrázolják.

40 Az igazgatási térképek típusai
a) Közigazgatási (politikai) térkép: a leggyakrabban előforduló változat. Célja egy adott terület politikai igazgatásának, a közigazgatásnak a bemutatása. (pl. Magyarország megyéi stb.) b) Egyéb igazgatási térkép: minden olyan igazgatási tematikájú térkép, amely nem közigazgatást ábrázol és nem reklám céllal készült. (pl. Római katolikus egyházmegyék Magyarországon, A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területe stb.) c) Természetvédelmi térkép: természetvédelmi szempontokat, természetvédelmi határokhoz kötött kivágaton mutat be. (pl. A Bükki Nemzeti Park stb.) d) Topográfiai igazgatási térkép: általában közepes méretarányú, külső megjelenésében topográfiai térképhez hasonlító (domborzat, felszíni fedettség stb.) térkép, amelynek jelkulcsában valamilyen közigazgatási tematika (községhatárok, jogállások stb.) dominál. e) Igazgatási reklámtérkép: hirdetési céllal készült, sajátos igazgatási tematikát (de nem közigazgatást) bemutató térkép.

41 Közigazgatási (politikai) térkép: A Magyar Népköztársaság államigazgatási térképe 1: (Cartographia)

42 Topográfiai igazgatási térkép:
A Kartográfiai Vállalat megyetérkép-sorozata 1:

43 –– ASZTALI TÉRKÉPEK –– (9) Közlekedési térképek családja
Olyan, bármilyen méretarányú térképek, amelyek a megfelelő közlekedési tematika (út, vasút, tömegközlekedés) jellemzőit ábrázolják valamilyen szempont szerinti bemutatásban. A közlekedési térképek egy olyan térképcsalád, amelyen belül specifikusan válnak el a különböző közlekedési tematikát nagy részletességgel bemutató típusok. Típusok: 1) Úttérképek, 2) Tömegközlekedési térképek

44 Az úttérképek • Az úttérképek fogalma és rendeltetése: Olyan, általában közepes méretarányú térképek, amelyek a közutak minőségi, méretezési, szelvényezési jellemzőit és a üzemben tartóit ábrázolják. Az úttérképek csak a bemutatott céltematika jellegéből következően vannak rokonságban az autótérképekkel, hiszen az úttérkép egyértelműen a közutak különböző tulajdonságait mutatják, míg az autótérképek a települések egymáshoz képesti megközelítésének lehetséges irányait adják meg. Az úttérképek adta adatokat sokszor más térképek, legtöbbször autótérképek szerkesztéséhez, mint tematikus alapanyagot használjuk, így fontos térképészeti adatalapot is képeznek.

45 E térképtípusba tartozó munkák tartalmi jellegét vizsgálva látható, hogy az úthálózatra vonatkozó adatok közül nem szerepel minden térképen mindegyik mindegyik tényező, tartalmát tekintve az úttérképek is vegyes céllal (műszaki, karbantartási, szelvényezési, tulajdonjogi, kezelői stb.) és ennek megfelelően változó tematikával jelenhetnek meg.

46 A tömegközlekedési térképek típusai
Az egyes típusok létrejötte elsősorban az ábrázolt terület méretéhez és ezen keresztül a méretarányhoz köthetők. Városi tömegközlekedési térkép: egy-egy település belső tömeg-közlekedésének ábrázolásására specializált térkép. Autóbuszközlekedési térkép: a helyközi távolsági autóbuszforgalom járatainak és útvonalainak bemutatását célzó térképtípus. Kivágata tekintetében lehet országos vagy valamilyen közigazgatási egységet bemutató. Vasúti térkép: a vasúti személyforgalmat bemutató, vasúthálózati térkép. Kivágata lehet kontinens-, ország és közigazgatási egység is. E térképtípus jelentkezik a vasúti menetrendek mellékletként.

47 Tömegközlekedési térkép részlete (1:40
Tömegközlekedési térkép részlete (1: Budapest, KarText-CartoPont)

48 Tömegközlekedési térkép részlete (1:40.000 Rhein-Neckar))

49 Autóbuszközlekedési térkép részlete (Wales)

50 Vasúti térkép részlete (Magyarország vasúti térképe, Topográf)

51 –– ASZTALI TÉRKÉPEK –– (10) Történelmi térképek
Elmúlt korok természetföldrajzi, igazgatási-hatalmi-politikai, gazdasági, közlekedési szerkezetét, migrációit és csapatmozgásait mutatják be. Minden olyan térkép történelmi térkép, amelynek vonatkozási ideje letűnt korra vagy időpontra vonatkozik, de térképi megjelenítése a modern kartográfiai ábrázolásmóddal történik. A történelmi térképek egy része kartográfiai értelemben besorolható valamelyik tömegtérkép térképtípusba.

52 A történelmi térképek típusai A) Korográfiai történelmi térképek
a) Földrajzi történelmi térkép: céljában elsődlegesen az elmúlt időszak, kor természetföldrajzi viszonyainak ábrázolása szerepel. Ábrázolási megoldásaiban legtöbbször a hipszometrikus domborzatábrázolás és a növényzeti fedettség dominál. Az előbbi esetben egy általános földrajzi, vagy természetföldrajzi térkép, letűnt időállapotra vonatkoztatva, az utóbbi pedig legtöbbször a növényzeti övezetesség és a népesedési viszonyok kapcsolatát ábrázolja. Az ábrázolt terület tekintetében, általában természetföldrajzi nagytáj-, földrész-, föld méretű kivágatokkal jelenik meg. Ennek következtében a méretarány a milliós tartományokban van. Földrajzi történelmi térkép = Visszadatált általános földrajzi térkép

53 Közigazgatási történelmi térkép Visszadatált igazgatási térkép
b) Közigazgatási történelmi térkép: céljában elsődlegesen egy terület elmúlt időszakának közigazgatási viszonyait ábrázolja. Külső megjelenésében legtöbbször nem kelti történelmi térkép benyomását, annak voltát csak a vonatkozási idő és az idődinamika mutatja meg. Az ábrázolt terület tekintetében, általában állam-, kontinensrész-, földrész-, föld méretű kivágokkal jelenik meg. Méretaránya ritkán a százezres, inkább a milliós tartományokban van. Közigazgatási történelmi térkép = Visszadatált igazgatási térkép

54 Áttekintő történelmi várostérkép Visszadatált áttekintő várostérkép
c) Áttekintő történelmi várostérkép: célja egy település szerkezetének, elmúlt korban, korszakban lévő állapotának bemutatása. Külső megjelenésében várostérkép tematikájú, áttekintő jellegét az e térképtípus esetében a szokatlanul kis méretarány, amely néhány tízezres tartományban van, és a sokszor kicsi kivágat adja. Az ábrázolt terület, általában egy a mai értelemben vett városrészt mutat be. Áttekintő történelmi várostérkép = Visszadatált áttekintő várostérkép

55 Közlekedési történelmi térkép Visszadatált közlekedési térkép
d) Közlekedési történelmi térkép: célja egy adott terület, általában ország vagy földrész közlekedési fejlődésének bemutatása. Leggyakrabban vasúti térkép, időbeni fejlődési szakaszokra bontva. Méretaránya legtöbbször a milliós tartományokban van. Közlekedési történelmi térkép = Visszadatált közlekedési térkép

56 Valódi történelmi térkép IGAZI történelmi térkép
e) Valódi (klasszikus) történelmi térkép: célja legtöbb esetben egy terület valamely időszakban történő hadmozgásainak bemutatása. Ehhez elsősorban a mozgásvonalak módszerével történő hadmozdulat bemutatások szükségesek, de más kartográfiai módszerekkel egy térképen bemutatja az elfoglalt és visszafoglalt területeket (felületi módszer), a terület településviszonyait (jelmódszer), a közigazgatási viszonyokat, közlekedési viszonyokat stb. Tehát e típus sokszor egy komplex bemutatását adja az ábrázolt területnek, amely komplexitásban nagy jelentőséggel bír a hadmozdulatok, népmozgások ábrázolása. Az ábrázolt terület lehet országrész-, ország-, kontinensrész-, földrész-, föld méretű. A méretarány legtöbbször milliós nagyságrendű. Valódi történelmi térkép = IGAZI történelmi térkép

57 Csatahelyszínek topográfiai vázlata Visszadatált topográfiai térkép
f) Csatahelyszínek topográfiai vázlata: külső megjelenésében egy közepes vagy nagy méretarányú vázlatrajz, ahol a földrajzi háttér minimális, előtérben erősen nagyobbítva és reprezentálva a szemben álló felek hadállásainak és csapatmozgásainak ábrázolása áll. Csatahelyszínek topográfiai vázlata = Visszadatált topográfiai térkép

58 B) Tematikus történelmi térképek
Bármilyen tematikát a tematikus kartográfia ábrázolási módszereivel, általában kis méretarányban bemutató tematikus térképek. Végeredményben történelmisége csak az elmúlt időállapotra való vonatkozásában nyilvánul meg, kartográfiai szempontból ugyanolyan tematikus térképek, mint egy a mai időállapotra vonatkozó térkép. Tematikus történelmi térkép = Visszadatált tematikus térkép

59 Tematikus történelmi térképek

60 Tematikus történelmi térképek

61 Szerkesztési különbségek a kézi- és asztali térképek között
KÉZITÉRKÉPEK ASZTALI TÉRKÉPEK • Jelméretek (vonalszélesség, pontszerű jelek) nagyobbak, betűjellemzőknél az olvashatóságot befolyásolja a terepi használat, • Kettős névrajz alkalmazásánál államnyelvi/magyar névsorrend. • GPS-kompatibilitás. • Jelméretek lehetnek kisebbek, • Kettős névrajz alkalmazásánál magyar/államnyelvi névsorrend. • Vetületi számíthatóság. A tömegtérképeken használt ábrázolási módszerek: Jelmódszer, felületi módszer, izovonalmódszer, mozgásvonalak módszere.

62 MÁSODLAGOS RENDELTETÉSE (Másodlagos térképtípusok)
A TÖMEGTÉRKÉPEK MÁSODLAGOS RENDELTETÉSE (Másodlagos térképtípusok)

63 A TÖMEGTÉRKÉP MÁSODLAGOS RENDELTETÉSE (tömegtérkép-kiadvány típusok)
•A másodlagos rendeltetés az a térképi cél, amely a tömegtérkép-típust az elsődleges tematikáján túl egy plusz rendeltetéssel is felruházza. •A térkép másodlagos rendeltetése az elsődleges rendeltetést kiegészítő, voltaképpen plusz tematikus tartalom. •Részben a megcélzott olvasóközönség, részben az információhordozó jelleg alapján egy kiegészítő tematikával ruházzuk fel a megfelelő típust. •Ez a kiegészítő tematika nem fedheti el a térkép eredeti rendeltetéséből fakadó tematikát, a másodlagos információk csak az elsődleges tartalommal együtt, azt kiegészítve funkcionálhatnak. –Oktatási térképek – Idegenforgalmi térképek – Hirdetési és reklámtérképek – Plakáttérképek – Sajtótérképek, könyvmelléklet-térképek

64 Az oktatási térképek • Az oktatási cél szerepe a térkép esetében elsősorban szemléletmódot tükröz. Ez a szemléletmód az életkori sajátságokhoz igazított térképi ábrázolás, a feldolgozott téma és a térkép típusának egyértelmű, a gyerekeket kevésbé terhelő, az oktatást didaktikailag segítő ábrázolásmódjában rejlik. • Az oktatási célú térképeken nagyobb betűméreteket, esetleg élénkebb színeket, képszerűbb jeleket alkalmazhatunk. • Hibás elgondolás az oktatási célú térképen csak a tankönyvek adta információkat feltüntetni, hiszen a térkép nem a tankönyvet kiegészítő ábra, hanem a tankönyv adta információknak a nagyobb térbe való elhelyezését segítő ábrázolás. • Az oktatási térképeken ábrázolható információmennyiség mértékéről más-más a véleménye minden szerkesztőnek. A legfontosabb egy olyan egyensúlyi kompromisszum megvalósítása, amely mind pedagógiailag, mind didaktikailag és mind kartográfiailag megalapozott. • A gyerekek az oktatási térképek használatakor találkoznak először a térképpel, mint ábrázolási megoldással, ezért fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy e térképeken a kartográfiai szabályok maradéktalanul érvényesüljenek, azok semmilyen pedagógiai vagy más szempont miatt háttérbe ne szoruljanak. A leggyakoribb másodlagosan oktatási célú térképek az elsődlegesen igazgatási-, általános földrajzi- és történelmi térképek köréből kerülnek ki.

65 Idegenforgalmi térképek
• Az idegenforgalom számára készül a közvetlen terepi tájékozódást segítő térképek legnagyobb része. • A tömegtérképek közül csak azokat nevezzük egyben idegenforgalmi térképnek is, amelyek ábrázolásmódja, plusz tematikája a térkép elsődleges ábrázolási céljait még egy tisztán idegenforgalmi jellegű tartalommal is kiegészítik. • Ez a tartalom adódhat egyrészt a térképen, mint kiadványon lévő szöveges kiegészítőkből, ilyenek a szálláshelyek, a nevezetességek, a szolgáltatások jegyzéke. E fogalomcsoportokba tartozó objektumok egy részének ábrázolása az úgymond „tisztán” közvetlen tájékozódást szolgáló térképeknek, de amikor ezek a térképi elemek erőteljesebb hangsúlyt, mennyiségileg nagyobb teret kapnak akkor már a térképi tartalom átcsap az idegenforgalmi tematika területére. • Beszélhetünk idegenforgalmi város-, idegenforgalmi turista- és idegenforgalmi autótérképről. • Ismételten hangsúlyozni kell, hogy e térképtípusok önmagukban is, az idegenforgalmi jelző nélkül is jelentős mértékben az idegenforgalmat támogatják, de mégis felismerhető és körvonalazható az az állapot, amely egy térképet még pl. „tisztán” várostérképnek, illetve „már” idegenforgalmi várostérképnek minősít.

66 Hirdetési térképek és reklámtérképek
• A hirdetési térképek olyan térképes kiadványok amelyek célja a hirdető vagy hirdetők objektumainak (üzletek, cégek) térbeli elhelyezése. A térkép tehát ez esetben csak a hirdetés hordozóját képezi. • Reklámtérképeknek nevezzük azokat a térképeket, amelyek valamilyen gazdálkodó szervezet árucikkeinek, forgalmazásának, kereskedelmének termékeit, vagy magát a szervezetet népszerűsítik. E másodlagos térképi tematika esetében is fontos szempont, hogy a reklámot hordozó emblémák, ábrák stb. olyan kivitelben és méretben kerüljenek fel a térképre, amely még lehetővé teszi, a reklámmal jelölt objektum megtalálását és a reklám földfelszínre vonatkoztatását. A reklám a hirdetésnek az a fajtája, amely a fogyasztókat a hirdető cég vagy forgalmazó valamely árujának beszerzésére illetve valamely szolgáltatás igénybevételére ösztönzi.

67 Plakáttérképek • A plakáttérképek olyan térképkiadványok, amelyek a látvány, a külső megjelenés érdekében a térképi tartalmat és a méretarány adta térképi ábrázolási lehetőségeket korlátozzák. • E térképek elsősorban nem tájékozódásra, hanem a látványosság céljából készülnek. • Az ábrázolás leggyakoribb megoldásai közé tartoznak az elnagyolt vezetésű vonalak és felületek, a túldimenzionált jel- és betűnagyságok, illetve a térképrajzba behelyezett ábrák, festmények, fényképrészletek. Ez utóbbiak hasznos térképi tartalmat fednek el, ezáltal a tájékozódás a térkép e területein nem valósulhat meg, hiszen az ábrák a térképrajzot felszaggatják, megszakítják. A tájékozódás háttérbe szorítása, tehát a térképi cél jelentőségének csorbítása miatt sok plakáttérkép kartográfiai értelemben nem is tekinthető valódi térképnek.